Foglalkozása, hivatása:
Pedagógus

Születési helye magyarul:
Csiliznyárad

Születési helye az ország nyelvén:
Ňárad

Születés dátuma:
1938. 04. 08.

Apja:
Csicsay Mihály

Anyja:
Sebő Julianna

Családi állapota:
nős

Házastárs neve:
Pathó Aranka

Gyermekei:
Károly

Alapiskoka: Csiliznyárag és Csilizradvány
Középiskola. Magyar tannyelvű pedagógiai iskola (tanítóképző), Pozsony

Felsőfokú tanulmányai:
Pedagógiai Intézet, (Ma Konstantin Filozófus Egyetem , Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra, biológia – kémia – kertészeti alapismeretek

Akadémiai és tudományos fokozatok:
PaedDr.

Életpálya:
1958 – 1999 tanító, tanár, igazgató helyettes Fűzespuszta, Muzsla, Párkány
1971 – 1991 a Párkányi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója
1971-1999 tanár
   Iskolaigazgatóként nagy gondot fordított a nevelés és oktatás korszerűsítésére, a tehetséggondozásra, a tanulók különböző alkotócsoportokban való tevékenységére. Kezdeményezésére alakultak iskolájukban az országos hírnévre szert tett: Kisbojtár – gyermek néptánccsoport, a Hahota és a Csángálók színjátszó csoportok, a Nevenincs és a Kuckó bábcsoportok. Nyitnikék címmel iskolai gyermeklapot indított, a pedagógusokat pedig publikációs tevékenységre bíztatta. A párkányi alapiskola a nyolcvanas évek közepén vált Szlovákia legnagyobb magyar iskolájává.
   „a hetvenes évek végén kezdte, de a nyolcvanas évek folyamán bontakoztatta ki írói pályáját.(Valójában az ezredfordulón, illetve a 2000-es évek elején. Cs.A.) (…) Foglalkozásából adódóan pedagógiai szakíró, ami szépirodalmi tevékenységét is áthatja, írásai a szórakoztatás, az örömszerzés, az esztétikai élvezet mellett a nevelés, a jobbító szándék, az ismeretterjesztés jegyében születnek. (…) A kisember mindennapjai foglalkoztatják, a társadalmi élet perifériájára sodródók sorsa, a talán nem izgalmas és érdekfeszítő, de annál tipikusabban emberi és tanulságos történetek. Csicsay irodalmi tevékenységének fontos részét képezi az igényes ismeretterjesztés, a szépirodalom eszközeivel végzett tájékoztatás.” (Szeberényi Zoltán, Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II. , AB – ART 2001 Bratislava)
A szépirodalmon kívül megszakítás nélkül, évtizedek óta publikál a szlovákiai magyar lapokban ismeretterjesztő írásokat kamaszoknak, amit kívüle kevesen végeznek.
Behatóan foglalkozik a nemzetiségek iskolaügyével – különös tekeintettel a /cseh/szlovákiai magyar iskolák és tanítók sorsára a két háború között; a jogfosztottság éveiben és utána –, a szlovákiai magyar iskolák újra megnyitásával.
Néhány száz pedagógiai szakcikket írt a szlovákiai magyar lapokban, némelyik a magyarországi pedagógiai szaklapokban is megjelent (Iskolakultúra, Hogyan Tovább? Debreceni Szemle stb). Sokoldalúságára jellemző, hogy írt karcolatokat, tárcákat, glosszákat, elbeszéléseket, novellákat, recenziókat, tanulmányokat és interjúkat pedagógusokkal, illetve olyan szlovákiai magyar kutatókkal, akik egyetemeken oktattak, vagy még oktatnak is, az utóbbi években pedig az Atelierben, képzőművészeti témákkal jelentkezett..
  2015-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemtől aranydiplomát kapott


   Szerkesztőbizottság tagja:
Szocialista nevelés, Nevelés – szlovákiai magyar pedagóguslapnak (a nyolcvanas évek elejétől a lap megszűnéséig, 1993 -ig)
Tábortűz gyermeklapnak (nyolcvanas évek, kilencvenes évek elején).
Hogyan Tovább? , a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet lapjának, (a szlovákiai magyar pedagógusok rovatának a szerkesztője 1993-2003).

Tagság szakmai vagy más szervezetekben, társaságokban:
 
1991-1996 A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának elnökségi tagja.
A Katedra Társaság tagja
1996-2002 uo. elnöke
1978-tól a Csemadok Központi Bizottságának, majd Országos Választmányának tagja 1978-1997.
2000-2003 a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke.
1993-tól a Helsinki Emberjogi Társaság tagja, ezen belül a Szlovák-Magyar Baráti Társaság tagja, a párkányi alapszervezet társelnöke 1993-2003.
2001-: a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja, 2004-től az ellenőrzőbizottság tagja.


Egyéb:
Több hazai és külföldi szakmai (pedagógiai) és emberjogi nemzetközi konferencián vett részt.

Díjak: Csemadok érem ezüst fokozata 1984
           Katedra-díj 1996 és 2002.
           Felvidéki Magyar Pedagógus-díj 2007
          A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara díszérméje 2015 (a pedagóguspályán való több évtizedes helytállásért, valamint ismeretterjesztő és pedagógiai szakíróként létrehozott életművéért), uo. Aranyoklevél 2015 (ötven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységéért).

Fontosabb ismertetések és kritikák:
Kortárs magyar írók Kislexikona 1959-1988. Magvető Könyvkiadó, 1989.
Ki kicsoda Kassától –Prágáig. Babits Kiadó 1993.
A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995 és 1918-2004. Madách - Posonium, 1997, 2005.
Pedagógiai Ki Kicsoda 1997. Keraban Könyvkiadó Budapest, 1997.
A határon túli magyar irodalom kislexikona. Fiesta-Saxum, 2000
Szlovákiai magyar Ki Kicsoda. AB-ART, 2001.
Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., AB-ART 2001.
Arcképcsarnok, Szlovákiai magyar írók portréi. AB-ART, 2004.
Kopócs Tibor: Kép Viselők 113 kortárs arcképe. KT Könyv- és lapkiadó, Komárom, 2005
Lacza Tihamér: A pálya szélén avagy egy szigetlakó feljegyzései, Madách-Posonium 2009
Tóth László: Szlovákiai magyar írók ARCKÉPCSARNOKA 2009
A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona , Slovenské pedagogické nakladateľstvo 2014

Dusza István: Egy nap a jövőnek. Új Szó 1985. VII. 19.
Lacza Tihamér: Az iskola az életem. Hét 1987. I.
Ardamica Ferenc: Görbe tükör előtt – Csicsóka Alajos. Madách – Posonium, 1999.
Vajda Barnabás: Ami a tankönyvekből rendszerint kimarad. Új Szó, 2000. november 23.
Csanda Gábor: Apáink öröksége; Kinek való ez a könyv? Kalligram 3, 2001 március.
Haľko József: Frissességet, hitet őrizvén. Könyvjelző, 2002. november 7.
Csanda Gábor: Történetmondás felsőfokon. Könyvjelző, 2003. február 13.
Lacza Tihamér: Csicsay Alajos Iskolatörténet. Szabad Újság 2003. március 12.
Ozogány Ernő: Mesét mondasz, valóságost. Könyvjelző, 2005. március 17.
Mislay Edit: Egy életpálya tanulságai. Új Szó, 2007. január 22.
A társadalom mindenese. Csicsay Alajos 70. születésnapjára (12 köszöntő) Katedra 2008/9 sz.


Bibliográfia
Önálló kötetek:
1.    X-ék a hetediken. Elbeszélések, novellák, karcolatok. Madách, Pozsony 1987.
2.    Királyok, fejedelmek, kormányzók. Ismeretterjesztő. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 1996, 2000, 2003 és 2 utánnyomás
3.    Vendég a csodakönyvben. Mesék. 1997.
4.    Apáink öröksége / Balázsy Géza képzőművész- illusztrátor, mint társszerző) A tenyésztett állatok és termesztett  növények bemutatása és története. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 1997.
5.    Embernevelők. Pedagógusportrék, a szlovákiai magyar oktatásügy 50 évéből. Uo. 1999.
6.     Hiszek a szeretet végső győzelmében, Burián László római katolikus esperes-plébános életrajza, Uo. 2002, 2012 (Burián László cím alatt)
7.    Iskolatörténet. (A magyar- és a nemzeti kisebbségek, köztük a szlovákiai magyarok iskoláinak története, kulturális és politikai háttérrel) Uo. 2002.
8.    Hajnali álom. Novellák. Uo. 2003.
9.    Híres és hírhedt személyek a magyar történelemben (képes történelmi olvasókönyv). Uo. 2004.
10.    A tündérek titka. Mesék. AB-ART, Pozsony 2005
11.    Szlovákia védett ásványai és kövületei. Ismeretterjesztő. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2006.
12.    Mérföldkövek ködben. Pathó Károly, a Csemadok szervezeti rendszere felépítőjének életrajza, (monográfia) Uo. 2006.
13. Tizenharmadik iskola. Önéletrajz, pályarajz, NAP Kiadó, Dunaszerdahely 2010.

  Antológiák, (gyűjteményes kiadványok):
Vámbéry Antológia 2001, 2003, 2004. Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely.
Magángaléria. Uo. 2004.
A szlovákiai iskolarendszer. A Katedra Társaság reformtervezetei. Uo. 1996, 1999, 2003.
Školský systém na Slovensku. Reformné projekty Spolku Katedra. Uo. 1997
Híres iskolák, neves pedagógusok. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumának Igazgatósága Tata, 1994.
Ezredforduló. (Nostra Tempora 3. Fórum Institute). Lilium Aurum Dunaszerdahely, 2001.
Emberi kapcsolatok határon innen és túl (szlovák, magyar és német nyelven). A nemzetközi konferencia előadás-gyűjteménye. A Szlovák Köztársaságban működő Helsinki Polgári Társulás, Nitra 2000.
Kisebbségi oktatás és gyermekirodalom (magyar, szlovén és német nyelven). Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2003.
Táj – kép – szó, (szerk.) – Az Ister – Granum Eurorégió Antológiája 2004, „Észak-Kelet Régió Fejlesztéséért és Idegenforgalmáért” Közhasznú Alapítvány, Jósvafő, 2004
Magángaléria: Az vesse rá az első követ, Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2004
Alma mater: Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006
Magyarok Szlovákiában IV. kötet – Oktatásügy (1989-2006), Fórum Kisebbségkutató Intézet Somorja, 2006
Kedves filmem: Hippolit a lakály, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2010
Tükör tinédzsereknek (recenzió Kulcsár Ferenc verseskötetéről) Irodalmi Szemle, 2007/4
Tankönyvek hősei I.c. kötet (Lacza Tihamér könyvének elemzése a Katedra Napokon). Irodalmi Szemle 2008/12
A tragikus sorsú szovjet (orosz) irodalom és az írók (esszé) Irodalmi Szemle 2009/1
Kádár János, mint irodalmi téma, esszé, Irodalmi Szemle 2009/11
A lázadó ember zárolt kézirata (Nagy Lajos befejezetlen útirajza a SzU-ban, esszé) Irodalmi Szemle 2010/3
Visszhang-féle a gyermek(b)irodalamhoz (esszé) Irodalmi Szemle 1012/2
Kétszáz éves dominancia harc Európa közepén ( T. G. Masaryk emlékiratai  1914-1918 , tanulmány) Irodalmi Szemle 2012/7, 9, 10, 11
Mit énekelt öreg Germont, (hozzászólás Kulcsár Ferenc vitaindítójához) Szabad  Újság 2012. 45. szám
Schola Cantórum ( A szlovákiai magyar katolikus kántorszövetség a két világháború között, és annak folyóirata) Szél-járás 2013/3
A jubiláló Csemadok megalakulása és első tíz éve, Szél-járás 2014/1, és a Hét különkiadása