MEGNYITÓ
Azt képzeltem el : vendégként fogok
Érkezni.
Odaállok a vendégek közé. Elvegyülök –
Aztán : leülepítem gondolataimat
S figyelek idekint – odabent,
Érintek.
Visszajelzést várok,
De csak némán kuporog bennem a kérdés :
Ki vagyok én , itt ?
Tán egy szó ?
Igaz mondat ?
És tűröm,
Míg rám néznek,
Igéznek,
Kéjelgő otthont is ígérnek !
De minek nekem az ?!
Mikor itt vagyok.
Hús – vér tézisben.
Lélegzem.
Iszom. Gondolattal titeket.