1552-ben Szepesváralján szül Pilcius Gáspár (Kaspar Pilcz) protestáns egyházi író, versszerző (megh. Márkusfalva, 1605?), nevéhez latin és német nyelvű vitairatok, elbeszélő költemények fűződnek.

Forrás: ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Márkusfalva (Markušovce, Szl.) | Szepesváralja-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) |

1619-ben szül Iglón Klesch Dániel ev. egyházi író (megh. Berlin, 1697). Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban végezte, majd különböző helyeken (a Szepességben pl. Szepesszentgyötrgyön, Szepesváralján, Szepesolaszin) volt ev. lelkész. Az ellenreformáció üldözöttje, 1674-ben Németországban telepedett le. Iskoladrámákat írt, passiójátékot adott elő, prédkiációgyűjteményt jelentetett meg.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Szepesolaszi (Spišské Vlachy, Szl.)-Spišské Vlachy (Iglói j.) | Szepesszentgyörgy (Jurské, Szl.) | Szepesváralja (Spišské Podhradie, Szl.)-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) | Berlin (N.) | Igló-Spišská Nová Ves (Iglói j.) |

1728. jún. 13-án Csécsényben szül. Molnár János (Szabó) író, biibliográfus, jezsuita versszerző (megh. Szepesváralja, 1804. febr. 15.). Az első magy. nyelvű művészettörténet szerzője, magy. felvilágosodás szempontjából jelentős műve az 1783–1804 között huszonkét kötetben kiadott Magyar Könyv-Ház c. almanachja.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Szepesváralja (Spišské Podhradie, Szl.)-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) | Csécsény-Čačín (Besztercebányai j.) |

1732. aug. 28-án szül. Szepes várában Csáky Imre gróf kat. egyházi író (megh. Nagyvárad, 1732. aug. 28.). Tízéves korában Kassára került tanulni, ahonnan 1688-ban Bécsbe, majd Rómába ment tanulmányait folytatni. 1696-tól Kassán plébános, 1699-től Bécsben van, később esztergomi kanonok, majd pozsonyi prépost és kalocsai érsek. Több országgyűlésen is jelent volt. 1717-ben Pozsonyban fényes préposti lakot építtetett, udvarában a társalgási nyelv a magy. volt, levelezését is magyarul vitte.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nagyvárad (ma: Oradea, Ro.) | Bécs (Wien, A.) | Róma (Roma, Ol.) | Esztergom (Mo.) | Kalocsa (Mo.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Szepesváralja-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) |

1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (1723–1724, 1726–1729, 1732–1739, 1744–1746), a kassai (1747–1749, 1753–1758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg.

Forrás: MIHSZL? SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Eger (Mo.) | Trencsén-Trenčín (Trencséni j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Kassa-Košice | Besztercebánya (Banská Bystrica)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Szepeshely (Spišská Kapitula, Szl.) | Szepesváralja-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) |

1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább...

Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Jókai Mór | Kerényi Frigyes | Török Gyula | Tompa Mihály | Radnai Béla | Fadrusz Sándor | Radnai Béla | Fadrusz János | Hviezdoslav, Pavol Országh | Győrfi Lajos | Izsó Miklós | Szabó István | Lipcsey György | Szalatnai Rezső | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spišské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kežmarok, Szl.)-Kežmarok (Késmárrki j.) | Igló (Spišská Nová Ves, Szl.)-Spišská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Plešivec, Szl.)-Plešivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fiľakovo, Szl.)-Fiľakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaľa, Szl.)-Tornaľa (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Kráľovský Chlmec, Szl.)-Kráľovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Kráľovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topoľníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská Štiavnica (Selmecbányai j.) |

1883. nov. 21-én Szepesváralján szül. Fest Sándor filológus, irodalomtörténész (megh. Bp., 1944. dec. 30.). A magyar–angol irodalmi és történelmi kapcsolatok jeles kutatója volt.

Forrás: MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Lőcse-Levoča (Lőcsei j.) | Budapest | Szepesváralja-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) |

1906. márc. 15-én szül. Szepesváralján Csorba Tibor (Szakácsi) író, műfordító, filológus, grafikus, festő (megh. Bp., 1983. szept. 3.). Bár Lőcsén kezdte a gimnáziumot, Bp.-en érettségizett, majd rajztanár lett, 1936-tól Varsóban élt. Regényeket, irodalomtörténeti tanulmányokat írt, magy. írókat fordított lengyelre, magy.–lengyel szótárt is készített.

Forrás: CSSZMIL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Budapest (Mo.) | Varsó (Warszawa, Le.) | Szepesváralja-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) |