1619-ben szül Iglón Klesch Dániel ev. egyházi író (megh. Berlin, 1697). Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban végezte, majd különböző helyeken (a Szepességben pl. Szepesszentgyötrgyön, Szepesváralján, Szepesolaszin) volt ev. lelkész. Az ellenreformáció üldözöttje, 1674-ben Németországban telepedett le. Iskoladrámákat írt, passiójátékot adott elő, prédkiációgyűjteményt jelentetett meg.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Szepesolaszi (Spišské Vlachy, Szl.)-Spišské Vlachy (Iglói j.) | Szepesszentgyörgy (Jurské, Szl.) | Szepesváralja (Spišské Podhradie, Szl.)-Spišské Podhradie (Lőcsei j.) | Berlin (N.) | Igló-Spišská Nová Ves (Iglói j.) |

1684-ben szül. Besztercebányán Szlavkovszky Benedek versszerző, piarista iskoladrámaszerző (megh. (Korpona, 1748. szept. 11.), Nyitrán végezte a teológiát, aritmetika-, zene- és filozófiatanár volt Privigyén, majd Szentgyörgyön (itt később iskolaigazgató), Breznóbányán plébános, Rózsahegyen rendfőnök-helyettes, élete utolsó két évében Korponán igazgató-helyettes. Ismertek képversei is.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Szentgyörgy (Svätý Jur, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Breznóbánya (Brezno, Szl.)-Brezno (Breznóbányai j.) | Rózsahegy (Ružomberok, Szl.)-Ružomberok (Rózsahegyi j.) | Korpona (Krupina, Szl.)-Krupina (Korponai j.) | Besztercebánya-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) |

1685–1688 között Nagyszombatban tanított Illyés István katolikus egyházi író (Csíkszentgyörgy, 1650 –1714), Illyés András öccse. Sokrétű munkásságból kiemelkedik a Soltári énekek és halottas énekek (Nagyszombat, 1693) c. énekeskönyve.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Illyés András | Helységnévmutató: Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu, R.) | Nagyszombat-Trnava (Nagyszombati j.) |

1710-ben szül. Trencsénben Deményi László piarista egyházi író, iskoladráma-szerző (megh. Korpona, 1761. okt. 28.). Szülővárosában, ill. Privigyén tanult, itt lépett be 1728-ban a piarista rendbe, többek között Nyitrán (1731, 1737–1739), Privigyén (1734, 1740, 1745, 1747), Rózsahegyen (1741, 1746, 1758–1760), Szentgyörgyön (1748–1757), Korponán (1741, 1761) működött. Megjelentek latin nyelvű egyházi beszédei, Nyitrán iskoladrámáját mutatták be.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Korpona (Krupina, Szl.)-Krupina (Korponai j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Rózsahegy (Ružomberok, Szl.)-Ružomberok (Rózsahegyi j.) | Szentgyörgy (Svätý Jur, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Trencsén-Trenčín (Trencséni j.) |

1712-ben halt meg Nagyszombatban Illyés András katolikus egyházi író (szül. Csíkszentgyörgy, 1637), a magy. barokk egyik fontos képviselője, Illyés István bátyja. Tanulmányait Nagyarszombatban és Rómában végezte, 1668-tól pozsonyi kanonok. Szentéletrajzokat tartalmazó műve, A keresztyéni életnek példája és tüköre (Nagyszombat, 1682–1683) ihlette Móra Ferencet az Aranykoporsó megírására.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Illyés István | Móra Ferenc | Helységnévmutató: Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu, R.) | Róma (Ol.) | Nagyszombat-Trnava (Nagyszombati j.) |

1752. jan. 8-án Privigyén halt meg Halápi Konstantin költő, piarista szerzetes (szül. Ungvár, 1698. aug. 15.). Tanulmányait többek közt Privigyén, Szentgyörgyön, Nyitrán folytatott tanulmányokat, 1746-tól haláláig Prvigyén volt rektor.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Szentgyörgy (Svätý Jur, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Ungvár (Uzshorod, U.) | Privigye-Prievidza (Privigyei j.) |

1804. okt. 5-én szül. Muzslán Nagy Márton pedagógiai író (megh. Szentgyörgy, 1873. ápr. 5.).

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Szentgyörgy (Svätý Jur, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Muzsla-Mužla (Érsekújvári j.) |

1804. dec. 5-én szül. Léván Dobay Elek kat. egyházi író (megh. uo., 1879. jún. 1.), 1821-től pap-tanár, többek közt Nyitrán, Szentgyörgyön, Trencsénben, élete végén szülővárosába vonult vissza.

Forrás: SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nyitra-Nitra (Nyitrai j.) | Nitra, Szl.) | Szentgyörgy (Svätý Jur, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Léva-Levice (Lévai j.) |

1806-ban Garamlökön szül. Bogyó Mihály ref. egyházi író (megh. Szentgyörgy, 1867. máj. 10.). Iskoláit többek közt Losoncon végezte, 1838-tól a komáromi ref. gimnázium tanára, majd pozbai, szentgyörgyi lelkész volt.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Szentgyörgy (Svätý Jur, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Losonc ( Komárom (Komárno, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Pozba (Pozba, Szl.)-Pozba (Érsekújvári j.) | Garamlök-Lok (Lévai j.) |

1832. márc. 19-én szül. Dunaszerdahelyen Vámbéry Ármin (Wamberger Hermann) orientalista, filológus, utazó (megh. Bp., 1913. szept. 15.). Néhány hónapos volt, amikor apja meghalt, rendkívül nehéz körülmények között nevelkedett, csupán az első három elemit járhatta ki, amikor be kellett állnia szabóinasnak, ám később sikerült elszegődnie nevelőnek, így beiratkozhatott a szentgyörgyi alsó, majd a pozsonyi felső gimnáziumba, ahol magántanításból tartotta fenn magát. Már itt kiütközött rendkívüli nyelvi tehetsége, alig húszéves, amikor már számos európai nyelvet ismert és megtanult törökül is. Első tudományos célú közel-keleti utazására 1857–1861 között, báró Eötvös József támogatásával sikerült sort kerítenie, amikor is Konstantinápolyig jutott... Tovább...

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Eötvös József báró | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Szentgyörgy (Jur pri Bratislave, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Konstantinápoly (ma: Isztambul, Istanbul, Tö.) | Dunaszerdahely-Bratislava |

1897. jún. 11-én szül. Szentgyörgyön Császár István író, szerkesztő (megh. Bp., 1982). Szülővárosában, ill. Pozsonyban és Bp.-en tanult, majd különböző lapok szerkesztője Pozsönyban, Somorján, Dunaszerdahelyen, s szerkeszette a pozsonyi Toldy Kör Évkönyveit 1941–1943-ban. A II. vh. után Magyarországra került. Elbeszéléskötete, regénye, színműve jelent meg.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szl.)-Bratislava | Somorja (Šamorín, Szl.)-Šamorín (Dunaszerdahelyi j.) | Szentgyörgy-Svätý Jur (Bazini j.) |

1900. máj. 18-án Turócszentmártonban szül. Farkas István író, műfordító, lapszerkesztő 1900. máj. 18-án (megh. Szentgyörgy, 1975. dec. 23.). Az 1920–1930-as években Ipolyságon volt tanító, ide esik írói, szerkesztői, közéleti tevékenységének zöme. Novellákat, regényeket írt, szlovák prózaírókat fordított, s szerkesztette A Hét (1929–1934), ill. a Magyar Család (1934–1938) c. lapokat. A korszakra vonatkozó emlékeit a Négy haza polgára c., több mint ezer oldalas, kéziratban maradt visszaemlékezésében örökítette meg. Élete utolsó évtizedeit töltötte Szentgyörgyön töltötte.

Forrás: CSSZMIL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Szentgyörgy (Svätý Jur, korábban: Jur pri Bratislave, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Ipolyság (Šahy, Szl.)-Šahy (Lévai j.) | Turócszentmárton-Martin (Turčianský Svätý Martin, Turócszentmártoni j.) |