 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Szakolca (Nyitra vm.) - Skalica (Szenicei j.) |
Berger Illés 1562-ben Breznóbányán szül. Berger Illés történetíró (megh. Szakolca, 1644). Tanulmányait szülővárosában kezdte, külföldön fejezte be, ahonnan visszatérve, 1597-ben Trencsénben tanított 1622-től Szakolcán volt hivatalnok. | | | Felker András 1698. nov. 30-án szül. Szakolcán Felker András jezsuita egyházi író (megh. Zsolna, 1737. márc. 22.). 1726–1729-ben Nagyszombatban hallgatott teológiát, 1734-ben a bölcselet tanára lett Kassán. | | | Gaso István 1711. nov. 11-én Lednicen szül. Gaso István jezsuita egyházi író, 1746-tól Szakolcán, 1751-től Nagyszombatban volt a bölcselet és az ékesszólás tanára. | | | Bartakovics József 1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latin–német–magy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is. | | | Illei János 1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak. | | | Wagner Károly 1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (1748–1749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 1771–1773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (1766–1769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője. | | | Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szepeshely (Spišská Kapitula, Szl.) | Bazin (Pezinok, Szl.) Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Pezinok (Bazini j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Zboró-Zborov (Bártfai j.) | |
|
| Timon Sámuel 1736. ápr. 7-én halt meg Kassán Timon Sámuel jezsuita történész (szül. ?, 1675. júl. 20.). Többek közt Pozsonyban, Szakolcán, Eperjesen, Nagyszombatban volt rendháztag, több műve Kassán jelent meg, tárgyához történetkritikai módszerrel közelített, hangoztatta az oklevelek fontosságát, írásaival, módszerével történetírói iskolát teremtett. | | | Gvadányi József 1801. dec. 21-én Szakolcán meghalt Gvadányi József költő (szül. Rudabánya, 1725. okt. 16.), a magyar felvilágosodás jellegzetes alakja. 1743-ban elszegődött katonának, s negyvenévi katonáskodás után ment genrálisi rangban nyugdíjba, s Rohón telepedett meg. Később Szakolcára költözött, s itt kezdte ir. tevékenységét. Legnagyobb hatású művei: Pöstényi förödés (1784), Egy falusi nótáriusnak budai utazása (1790), A Rontó Pálnak egy magyar lovas Köz-Katona és gróf Benyovszky Móritznak életek (...) leirása (1793). Szakolcán halt meg, a helybeli ferencesek templomában temették el, ahonnan halála után ötven évvel hamvait átvitték a rohói templomba, első feleségének holtteste mellé, ahol márványtábla jelöli sírját a köv. felirattal: „Gróf Gvadányi J... Tovább... | | | Baróti Szabó Dávid  1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (1759–17690), Nagyszombatban (1761–1763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 1773–1777 között Komáromban, 1777–1779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább... | | | Helységnévmutató: Barót (ma: Baraolt, Ro.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Nagyszombat (Tranava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bajcs (Bajč, Szl.)-Bajč (Komáromi j.) | Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom, Szl.) | Marcelháza (Marcelová, Szl.)-Marcelová (Komáromi j:) | Virt-Virt (Komáromi j.) | |
|
| Szalatnai Rezső  1904. okt. 23-án szül. Nagyszalatnán Szalatnai Rezső (Ráchel) író, irodalomtörténész, kritikus, műfordító (megh. Bp., 1977. márc. 23.). A (cseh)szlov. magy. irodalom és művelődés 1918–1948 közti szakaszának jeles személyisége, jelentős szerepet vállalt köz- és társadalmi életének alakításában, részt vett a Sarló, ill. a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság tevékenységében, a II. vh. alatti fasiszta Szlovákiában antifasiszta publicisztikájával tűnt ki, 1945–1948 között a csehszlov. magyarság üldözésével szembeni tiltakozások hangadója, segélyakciók szervezője, a magy.–szlov. kölcsönösség híve, a Szlovákia területére eső magy. irodalmi hagyományok kutatója. Könyvet írt Petőfi pozsonyi, Juhász Gyula szakolcai napjai... Tovább... | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
