|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
November |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Kürt (v. Komárom vm.) - Strekov (Érsekújvári j.) |
Ribini János 1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde. | | | Lukács Pál 1801. márc. 21-én Kamocsán szül. Lukács Pál költő, ifjúsági író, korának népszerű szerzője, a magy. gyermekirodalom úttörője (megh. uo., 1873. aug. 15.). Losoncon végezte főiskolai tanulmányait, majd vándorszínész esztendők után nevelő volt az ország különböző vidékein, utoljára Kurtakeszin, azután visszavonult szülőfalujába, s az irodalomnak élt. Ismeretterjesztő műveket is írt. Sírja ma is megvan szülőfalujában, Pénzes István kis füzetet jelentetett meg róla („...s lettem a kicsinyek papja”. Lukács Pál és Kamocsa kapcsolata, 1996). 1993-tól szülőfalujában Lukács Pál Irodalmi és Kulturális Napokat tartanak, a község parkjában emléktáblát kapott. | | | Mikszáth Kálmán 1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (1857–1863), ill. Selmecbányára (1963–1866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább... | | Névmutató: Fábry János | Petőfi Sándor | Kubányi Lajos | Mikszáth Mariska | | | | | Verseghy Erzsébet 1915. márc. 12-én szül. Kürtön Verseghy Erzsébet (Kopasz Elemérné) költő, Kopasz Csilla anyja (megh. Érsekújvár, 2000. szept. 14.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban végezte, az 1950-es évek második felétől publikált, kizárólag gyermekverseket írt. | | | Párkány Antal 1927. szept. 16-án szül. Galántán Párkány Antal tankönyvíró, irodalomtörténész (megh. Szenc, 2008. nov. 1.). Érsekújvárban, majd Bp.-en tanult, 1956-ban Pozsonyban szerzett levelező tagozaton magy.–történelem szakos oklevelet. 1951-től Hidaskürtön, 1953-tól Galántán, 1958-tól Szencen, 1961-től Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen tanított. Sas Andorról írt monográfiát, tankönyvszerzőként és fordítóként is ismert.. | | | Sidó Ágnes, D. 1941. jan. 17-én szül. Komáromban D. Sidó Ágnes (Duka Zólyomi Árpádné) műfordító. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán magy.–szlov,–képzőművészet szakos képesítést szerzett, ezt követően Kürtön, majd Hidaskürtön tanított, 1969-től kormányhivatali szakelőadó, később könyvkiadói, majd rádiós szerkesztő Pozsonyban. Főleg 20. sz.-i cseh írókat ületett át magyarra. | | | Gágyor József 1941. márc. 15-én Ipolynyéken született Gágyor József néprajzi szakíró, pedagógus. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. tudományosság kiemelkedő képviselője. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet, Tallóson, Diószegen, Hidaskürtön tanított. Ismertek népköltészeti szövegközlései, néprajzi szaktanulmányai, monográfiái. Nyelvjárásgyűjtéssel, helytörténettel is foglalkozik. Számos kötete közül máig kiemelkedik kétkötetes mátyusföldi gyermekjáték- és mondókagyűjteménye (Megy a gyűrű vándorútra, 1982). | | | Pénzes István 1951. okt. 19-én szül. Kürtön Pénzes István pedagógiai szakíró, szerkesztő, helytörténet-író, Pénzes Tímea apja. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést 1985-ben, majd 2001-ig Szímőn, később Kürtön tanított, Érsekújvárban él. Lant és kard c. könyvsorozata a magy. történelemmel foglalkozó versek időrendi sorrendbe szerkesztett gyűjteménye, Kürtröl monográfiát írt, Lukács Pálról ismeretterjesztő füzetet. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|