SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA

Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint \| A \| B \| C \| D \| E \| F \| G \| H \| I \| J \| K \| L \| M \| N \| O \| P \| Q \| R \| S \| T \| U \| V \| W \| X \| Y \| Z \|	Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben) \| A \| B \| C \| D \| E \| F \| G \| H \| I \| J \| K \| L \| M \| N \| O \| P \| Q \| R \| S \| T \| U \| V \| W \| X \| Y \| Z \|
Személynév keresése	Magyar helységnév keresése

[ Vissza ]

Hanva (Gömör és Kis-Hont vm.) - Chanava (Rimaszombati j.)

Tompa Mihály

1817. szept. 28-án szül. Rimaszombatban Tompa Mihály költő (megh. Hanva, 1868. júl. 30.). Miután elvesztette szüleit, ötéves korától nagyszüleinél Igriciben nevelkedett, Sárospatakon tanult, 1840-ben megjelentek az első versei, 1844-ben Petőfinek címezte a Bártfai levél c,. versét, aki Felelet Tompa Miskának címmel ugyancsak versben válaszolt neki. Tompa 1844-től Eperjesen nevelő, ahol barátságot kötött Kerényi Frigyessel, s Petőfi itt látogatta meg őket 1845 áprilisában. Az esztendő végétől Tompa Pesten van, ám a következő év szeptemberétől már Bején lelkész, itt látogatta meg Petőfi Sándor 1847-ben, s itt írta Tompa Mihálynál c. versét, és együtt kirándultak Murány várába is, mely élményük hatására mindketten verset írtak Szécsi Máriáról.... Tovább...

Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Arany János

1855. aug. 23-tól szept. 20-ig volt családjával Tompa Mihály vendége Hanván Arany János (Nagyszalonta, 1817. márc. 2. – Bp., 1882. okt- 22.) költő, műfordító, szerkesztő, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. 1862. aug. 10-én pedig Arany Madách Imrét látogatta meg Alsósztregován (az előző napi csesztvei találkozásuk után), és aug. 12-ig volt a vendége, majd barátja kíséretében Szliácsra utazott, ahol egy teljes hónapot töltött az ottani fürdőben (a Pest, ill. a Belvedere Szállóban lakott), ám mindössze a Poéta és politikus c. epigrammája született itt. (1869-ben – 1876-ig minden nyáron – Karlovy Varyban gyógykezeltette magát.) A mai Szlovákia területéhez kapcsolódik Arany Katalin (1850), ill. A nagyidai cigányok (1851) c. verse (Cseho... Tovább...

Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Madách Imre | Tompa Mihály |

Erdélyi Géza

1937. ápr. 2-án Abarán szül. Erdélyi Géza ref. egyházi író, építészettörténész. 1953-ben Komáromban érettségizett, majd 1958-ban Prágában teológiát végzett, 1975-ben, ugyancsak Prágában, művészettörténészi oklevelet is szerzett. Ref. lelkészként többek közt Szalócon, Vígtelkén, Rozsnyón, Hanván működött, feldolgozta a betléri, ill. krasznahorkai Andrássy-könyvtárat, egyetemi tanár, 1996–2008 között ref. püspök. Hittudományi, ill. hitéleti dolgozatai mellett monográfiát írt Gömör vm. klasszicista építészetéről (1996). ... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Tóth Elemér

1940. jan. 14-én szül. Hanván Tóth Elemér költő, író, műfordító. Iskoláit Hanván kezdte, Rimaszécsen folytatta, Tornalján érettségizett, majd Pozsnyba került, ahol újságíró lett, s ahol azóta is él (közben 1969-ben Bp.-en újságírásból diplomázott). Az 1968 utáni tisztogatások őt is érintették, a szlov. ir. fordítójaként azonban aktív maradhatott. Gyermekversei a II. vh. utáni magy. gyermekirodalom fősodrában jelölik ki a helyét (pl. Tegnapelőtt kiskedden, 1982, Őszi kert, 1988, Szivárvány, 1996).

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

[ Vissza ]