1900. ápr. 11-én szül. Kassán Márai Sándor (Grosschmid) író, költő, Grosschmid Géza fia, a 20. század egyik legnagyobb magyar írója (megh. San Diego, 1989. febr. 21.). Kassai és eperjesi gimnáziumi tanulmányok után Bp.-re ment újságírónak, párhuzamosan publikál fővárosi és kassai lapokban. 1919 októberétől Németországban egyetemista, a legnagyobb német lapok munkatársa, miközben rendszeresen ír a bp.-i és a kassai lapoknak. Kafkát ő fordította elsőként magyarra (a Kassai Napló 1921-es évfolyamában), s ő írt róla elsőnek magyarul. 1923-ban megnősült, Párizsba költözött, ám kapcsolata a magyarországi és a csehszlov. magy. lapokkal, szellemi élettel megmaradt. Első verseskönyve (Az emberi hang, 1921), valamint első novelláskötete (Panaszkönyv, 1922) szintén Kassán jelent meg, első regénye Bécsben látott napvilágot (A mészáros, 1924). 1928-ban Bp.-re költözik, kora magyar irodalmának és irodalmi életének különösen az Egy polgár vallomásai (1934) megjelenésével meghatározó alkotója lesz. Mindig büszkén vállalta kassai polgári gyökereit, a szülővárosához fűződő kötelék élete végéig elszakíthatatlannak bizonyult számára, számos írásához innen választott témát, figurát, élményanyagot. Egyik legismertebb színpadi műve A kassai polgárok (1942), szülővárosa Magyarországhoz való 1938-as visszacsatolásáról a Kassai őrjárat (1941) c. könyvében számolt be. A magyarországi kommunista hatalomátvétel után 1948-ban külföldre utazott, ahonnan már nem tért vissza többé (javarészt Olaszországban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban, 1979-től San Diegóban élt). Magyarországon egészen az 1980-as évek derekáig elhallgatták, Csehszlovákiában csupán az 1989-es fordulat után lehetett elkezdeni róla beszélni, s visszailleszteni őt a (cseh)szlov. magy. ir. meghatározó hagyományai közé. Ebben elsősorban Turczel Lajosé az érdem. 1990-ben Pozsonyban Márai Sándor Alapítvány alakult, amely később több mint egy évtizeden keresztül működött, s többek között az író emlékének szlovákiai ápolását tekintette feladatának. Az Alapítvány segítségével jelent meg 2000-ben a dunaszerdahelyi NAP Kiadónál a Kassai polgárok, ill. Kassai őrjárat szlov. fordítása. De Márai-könyvek 1989 után további szlov. magy. kiadóknál is megjelentek (a Röpirat a nemzetnevelés ügyében a pozsonyi Kalligramnál, egy Márai-breviárium, ill. egy, Japán kert c., kétkötetes válogatás a szintén pozsonyi Madáchnál, ill. a Madách-Posoniumnál), Kováts Miklós könyvben dolgozta fel Márai kapcsolatát szülővárosával, a Komáromi Jókai Színház a Kassai polgárokat tűzte műsorára, a Kassai Thália Színház stúdiószínházát nevezte el Márairól, ill. bemutatta Hernádi Gyula Márai Sándor c. színművét stb. Kassán, a Mészáros u. 35. sz. alatti ház, melyben Márai a gyermekkorát töltötte, 1991-ben kapott emléktáblát (Gáspár Péter munkája), ugyancsak Kassán levő egész alakos szobrát szintén Gáspár Péter készítette el 2004-ben.