1816–1819 között az eperjesi ev. líceum diákja, majd 1820–1821-ben itt volt joggyakornok Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. – Torino, 1894. márc. 20.) politikus, államférfi, Magyarország kormányzója, közíró, az 1848–1849-es magyarországi események egyik vezéregyénisége. Történelmi jelentőségűek többek között az 1832–1836. évi, valamint az 1847–1848. évi pozsonyi országggyíűléseken való fellépései, szónoklatai, 1848. márc. 3-i beszédének hatására alakult meg az első felelős magyar minisztérium (az első magyar kormány). Pozsonyban adta ki kézzel írott hírlapját, az Országgyűlési Tudósításokat (1832–1836), 1848. március 17-én a mai Carlton Szálló helyén levő Zöld fához címzett fogadó erkélyén jelentette be Batthyány Lajossal a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések, ill. a magyar alkotmány császár általi elfogadását. Az eperjesi kollégium, továbbá Komáromban az egykori Első Takarékpénztár bérházának (a közelmúltban a volt Poliklinika) falán emléktábla őrzi emlékét, 1994-ben Vásárúton is emlékművet kapott (Kossuth 1848-as toborzókörútján fordult meg a faluban). Pozsonyi tartózkodásainak számos színhelye (így a Diéta épülete is, melyben ma az Egyetemi Könyvtár található) napjainkban is megtekinthető. Rozsnyón szobra áll (Róna József alkotása), Komáromban a város egyik legnagyobb terét róla nevezték el.
