Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
Naptár
November
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 16153
Linkajánló
 MAGYAR MŰHELY

100 éves a Nyugat
A FOLYÓIRAT TÖRTÉNETE

1962 májusában jelent meg Párizsban a Magyar Műhely című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat első száma. A lapot 1956 után nyugatra kényszerült fiatal művészek alapították az egyetemes magyar kultúra szolgálatában.



Szerkesztői kezdettől fogva úgy vélték, hogy a magyar irodalom súlypontja Magyarországon van, de irodalmunk határoktól függetlenül egységes, így már az első évfolyamban Magyarországon élő írók is helyet kaptak. Céljuk az volt, hogy a korabeli magyar irodalom értékskáláját korrigálják: olyan szerzőket karoltak fel, akik irodalompolitikai okokból marginalizálódtak Magyarországon vagy a környező államokban. Legnehezebb éveikben helyet kapott a lapban Nemes Nagy Ágnes, Hernádi Gyula, Pilinszky János, Mándy Stefánia, Mészöly Miklós stb. A Műhely különszámokat adott ki Weöres Sándor, Kassák Lajos, Füst Milán, Szentkuthy Miklós, Erdély Miklós, James Joyce, Jacques Derrida tiszteletére, valamint megjelentek tematikus számok is (pl. a francia modern irodalomról).
A Magyar Műhelynek három feladata volt: a folyóirat mellett könyvkiadóként is működött és évente-kétévente találkozókat rendezett. A könyvkiadás elsősorban a legmodernebb magyar irodalmat szolgálta (Weöres Sándor, Erdély Miklós stb.), és kiadta a nyugaton élő modern magyar szerzők első kötetét (Baránszky László, Bakucz József, Vitéz György, Kemenes Géfin László stb.). 1972-től kezdve az évente, kétévente megrendezendő franciaországi vagy ausztriai irodalmi találkozókon az aktuális művészeti témákat vitatták meg az anyaországból, a szomszédos országokból, valamint a nyugatról érkező résztvevők. Ezek az összejövetelek jelentették az első igazi kapcsolatot a hazai és a külföldi magyar irodalmi közeg között.
1972-től d'atelier címen francia nyelvű testvérlapot is megjelentettek a szerkesztők, mely a francia irodalmi életben a hozzá kapcsolódó szerzők révén (Jacques Roubaud, Michel Deguy, Bernard Heidsieck, Bruno Montels stb.) jelentős helyet vívott ki magának.
1971-ben a Műhely szerkesztői Schöffer Miklóssal és Kassák Lajosnéval megalapították a Kassák-díjat, melyet eddig 30 avantgárd művész kapott meg.
1989-ben a Magyar Műhely három szerkesztője (Bujdosó Alpár, Nagy Pál, Papp Tibor) hazatelepítette a lapot, mely a 75. számtól kezdve Budapesten is megjelenik. A hazaköltözés együtt járt a szerkesztőség átalakításával és kibővítésével. 1996 decemberében átalakult a folyóirat szerkesztősége. A Magyar Műhelyt évtizedeken át szerkesztő és kiadó írók átadták a szerkesztést a náluk fiatalabb nemzedékek avantgárddal foglalkozó tagjainak. Ennek a sajátos „generációváltásnak” köszönhetően jelenleg a 47. évfolyamánál tartó folyóiratot – több átalakulást követően – L. Simon László, Sőrés Zsolt és Szombathy Bálint szerkesztik. A szerkesztőbizottság tagjai: Jozef Cseres, Juhász R. József és Kovács Zsolt. 1996-tól változott a lap mérete, tematikája és részben az olvasói köre is, mind több fiatal értelmiségi, (képző)művészettel foglalkozó elméleti szakember vagy alkotó vásárolja, kapja meg az egyes folyóiratszámokat. A lap kiemelten foglalkozik számítógépes és médiaművészettel, az irodalom és a képzőművészet egyes periferiális területeivel, ennek köszönhetően egyedülálló médiumként jut el az értelmiség egy olyan speciális rétegéhez is, amelyre olvasóként semmilyen más periodika nem számít(hat).


RÉSZLETEK A 105. SZÁM (1997) PROGRAMCIKKÉBŐL

1996. decemberében jelent meg a Magyar Műhely “új folyamának” első száma. Bár a lap számozása folyamatos maradt, a formátum és a belső tartalom, valamint a szerkesztés elvei megváltoztak; a szerkesztőség személyi összetétele is átalakult, ez a folyamat azonban csak most, 105. számunk elkészültekor zárult le. Bízunk abban, hogy az elkövetkezendő években az e szám impresszumában feltüntetett szerkesztőség határozza majd meg a folyóirat szellemi arculatát. Bujdosó Alpár, Nagy Pál és Papp Tibor több évtizedes munkája után tehát a tényleges szerkesztői feladatokat az új felelős szerkesztők látják el. Ez, a magyar folyóirat-kultúrában sajátosnak tekinthető generációváltás azért is tűnhet különösnek, mert a szellemileg és anyagilag mindeddig független Magyar Műhely sokak számára egyet jelentett a lap életét alapvetően meghatározó Bujdosó–Nagy–Papp hármas személyével és munkájával. A Magyar Műhely szerkesztése számunkra is az alkotói függetlenséget, a kreatív műhelymunkát jelenti, továbbra is vállalva a magyar művészeti gondolkodásban periferiálisnak számító, újító szellemű művek bemutatását. Lapunk ugyanakkor – szemben a „régi” Magyar Műhellyel – nemcsak a modern irodalomra akar koncentrálni, hanem az egyes művészeti ágak “határterületein” működő alkotók aktivitásának nemzetközi fórumává kíván válni. […] A „régi” és az „új” Műhely – a radikálisan más szerkesztői koncepciók ellenére – egy tekintetben mindenképpen egységes maradt: a művészetért magáért keresi azt a minőséget, amelyet közvetíteni akar.Fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk a mai média-, képző-, akció-, színház- és zeneművészetnek, valamint az irodalomnak az avantgárd és a kísérletezés jegyében fogant műveit és (akár néhány évtizedre visszatekintő, eddig a magyar nyelvterületen ismeretlen vagy publikálatlan) dokumentumait. Közreadunk olyan elméleti szövegeket is, amelyek adalékul szolgálhatnak a legkülönbözőbb, individuális alkotói alapállások megközelítéséhez, vagy amelyek (tudományosan is) kísérletet tesznek a ma művészetének értelmezésére. Nem kívánunk kanonizálni, formalizálni, ideológiát gyártani vagy éppen archiválni, de az alkotói újdonságot az önkifejezés aktív formái szerint az életszerű, ebben az értelemben tehát a radikálisan kreatív megnyilatkozásokban, a megszokott művészi beidegződésekkel szemben az új esztétikai helyzetek megteremtésének lehetőségeiben keressük. Célunk egyrészt az, hogy átszakítsuk a még mindig létező „szellemi vasfüggönyt”, azaz a magyar avantgárd és experimentális művészetet bekapcsoljuk a nemzetközi alternatív művészeti hálózatokba és elősegítsük az alkotók egymás közötti kommunikációját. […] Utoljára lapunk 75. számába írtak az akkori szerkesztők beköszöntőt: ennek néhány kitételén mit sem fogott az idő. A korábbi évtizedek hagyományának jegyében mi is egyetértünk abban, hogy a „Magyar Műhely sohasem gondolkozott földrajzi kategóriákban. Nem kellett bizonygatnia magyarságát, európaiságát, számára Párizs, Bécs, Budapest, Újvidék, New York, Érsekújvár, Toronto és Nagykovácsi azonos szellemi tartományok. Pontosabban: azonosak, amennyiben az országhatárokat, műfajhatárokat átlépő elektronikus–intermediális korszak alapvetően új művészetével szinkrónban vannak, s idegenek (távoliak), amennyiben egy rosszul értelmezett nemzeti hagyomány rezervátumai.”

A MAGYAR MŰHELY TEVÉKENYSÉGEI

Folyóirat (4 szám jelenik meg évente)
Könyvkiadás (évi 3–10 könyv)
MMG – Magyar Műhely Galéria (évi 10–12 kortárs művészeti kiállítás)
Konferenciák (2-3 évente 2-3 napos nemzetközi konferencia aktuális művészetelméleti kérdések megvitatására)
Fesztiválok (alkalmanként kortárs művészeti fesztivál szervezése)
Előadói estek (irodalmi, performanszestek, könyvbemutatók szervezése)


A MAGYAR MŰHELY ALAPÍTVÁNY

A Magyar Műhely című folyóiratnak, a lap mellett működő Magyar Műhely Kiadó köteteinek, valamint a 1072 Budapest, Akácfa utca 20. szám alatt működő Magyar Műhely Galériának – MMG – a jogi hátterét az 1995-ben létrehozott Magyar Műhely Alapítvány biztosítja. Az alapító tőkéhez Abajkovics Péter, Béládi Miklósné, Bohár András, Bujdosó Alpár, Bujdosó Ildikó, Hegyi Loránd, Juhász R. József, Kárpáti Zsolt, Kovács Zsolt, Nagy Pál, Papp Tibor, Pető Tóth Károly, L. Simon László, Somogyi Gyula, Sőrés Zsolt, Székely Ákos, Szombathy Bálint járultak hozzá. A kuratórium elnöke: Papp Tibor József Attila-díjas író, szerkesztő, tipográfus, titkára: L. Simon László József Attila-díjas író, szerkesztő.
A Magyar Műhely szerkesztősége



 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: 100 éves a Nyugat
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
100 éves a Nyugat:

Bárczi Zsófia: A Nyugat mint mérce a két világháború közti szlovenszkói irodalom

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

100 éves a Nyugat

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.10 másodperc