Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
Naptár
November
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 16148
Linkajánló
 Fiatal írók rovata: Balázs Zsuzsi írásai

Fiatal Írók (nem véleményezett) művei

Piros pipacs
Ülök egy padon. Kellemes. Mellettem üres hely. Várok. Hosszú ideje. Nem látom. Hol lehet? Talán eljön. Szeret még? Lehet. Gyűlöl? Nem hiszem. Valaki leül mellém. Nem ismerem. Talán ő lesz az. Feláll. Mellettem megint üres a pad. Egy pipacs. Felveszem. Megnézem és elteszem. Tetszik. Talán utánamegyek. Merre mehetett? Látom a távolban. Ő is keres. Elindulok. Találkozás. Ő lesz az, biztosan. Kézen fog. Becézget. Szeret. Nem kétséges. Megyünk. A pad most már nem üres. Leülünk és nézzük egymást. Vele maradok. Örökre. Együtt leszünk. Ő az én reményem…
 
 
 
Dal
Egy gombnyomás. Valami kezdődik. Halkan, majd egyre erősebben hallatszik. Tudom mi ez. Hallottam már. Minden másodpercben valami mást súg. Van szomorú és vidám, szerelmes és olyan, amin sírni lehet. Ez a dal. Szeretem. Megnyugtat. Énekelek. A hang a számon jön ki. Torkom kiszárad. Az éneklésnek vége szakad. Egy pult. Azon üres poharak. Felveszek egyet. Teletöltöm vízzel. Már nem szomjazom. Visszatérek a zenéhez. Újból énekelek. Beesteledett. De a dalnak még nincs vége. Fejemben hallom a szöveget. És így alszom el. Reggel vidáman ébredek. Egy dal kelteget.
 
 
 
Van még remény?
Szomorúság. Egyedüllét. Fájdalom. Egymásnak okozzuk. Nem így terveztük. Mégis megtettük. Érzem, elveszítettelek. Te is fájlalod? Válaszodat akarom. De nem jön. Várok. Legalább egy kicsit. Kérdések keringenek fejemben : Miért? Hogy történhetett ez? Van még remény? Ő is szomorú tán? Egyre csak nézem az órám. Nincs válasz. Sírok. Enyhül kínom. Könnyebbnek érzem magam. Nem számít már válaszod. Elmúlt a gyötrelem. Szívem mélyén tudom: szeretlek. De elfelejtelek. Új életet kezdek. Nélküled.
 
 
 
 
                                                               
Csukjás
Közeledik. Minden pillanattal rövidül életem. Látom őt. Merőn figyel. Kezében kasza. Fejét fekete csukja takarja. Lassan elindul. Már-már megérint. Hűvösséget érzek. Testéből árad. Egyre jobban magához húz. Nem akarok menni. Még védekezem. Tudom, nincs kegyelem. Esélyem sincs hatalmas ereje ellen. Elránt magával. Kegyetlenül. Arcán elégedett mosoly villan át. Tudja már- ő nyert. Elragadja testemet. Messzire visz. Nem érzek félelmet. Elmúlt. Boldog vagyok és nyugodt. Jobb helyre érkezek. Ahol szeretet és béke honol. Az emberek nem veszekednek, nincs háború, erőszak, se szegénység. Szívem mélyén érzem: mindig is ide vágytam. Elhoztál magaddal. Jót tettél velem. HALÁL, KÖSZÖNÖM EZT NEKED!
 
21 év emlékére
Élet. Halál. Öröm. Bánat. Öröm, mikor valaki születik. Bánat, mikor valaki eltávozik. Hosszú várakozás. Kilenc hónapig tartó zötykölődés. Bent melegség és kényelem.  Azután hirtelen fényesség. Egy új élet jön létre. Sír. Nem tudja hová került. Megpihen. Szívdobogás. Szülői szeretet. Apró lábak, kezek, óriási tágra nyílt szemek. Növekedés. Első léptek. Majd az óvoda és az iskola. Barátok. Szerelmek és az első csók. Finom, puha érintések. Egy törés. A boldogságot elrontja valami. Halálos. Gyógyíthatatlan. Nem enyhíthető. Eleinte örömet okoz. Elszállsz. Mindig több kell. Egyre nagyobb adagok. Tönkretesz. Nincs menekvés. Nem menekülhetsz gyilkos karmai közül. Úgyis eljön. Már mozdulni sem bírsz. De még harcolsz ellene. Egy utolsó. Csak még egy. Jobban érzed magad. Egy pár napja tiszta vagy. Egy utolsó. Csak még egy. Aztán végleg abbahagyod. Vész. Közeledik. A szomszéd szobából hallod szüleid egyenletes lélegzését. Lefekvéskor így búcsúzol tőlük:  Jó éjszakát! Azután vége. Tényleg nincs tovább. Meghalsz. Eltávozol. Nem lélegzel már soha többet. Nem szeretsz. Nem gyűlölsz többé senkit. Békesség van. Temetés. Szülői fájdalom. Könnyáztatta szemek. Búcsú. Végtelen szomorúság. Emlékek. Örökre megmarad. A szív nem felejt…






 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Fiatal Írók (nem véleményezett) művei
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Fiatal Írók (nem véleményezett) művei:

Baka Patrik

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Fiatal Írók (nem véleményezett) művei

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.13 másodperc