Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
Naptár
November
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 16164
Linkajánló
 Év Irodalmi Alkotása: Jelige. Schopenhauer

Arany Opus Díj 2017Hangfecnik

Hang 1
Nem félek én semmitől, sohasem féltem. A halottaktól meg pláne. Csak az a ménkű nagy bánat, az ne lenne. A feketeségemből táplálkozó massza. Teli kassza. Hömpölyög az égett pénz szaga, a paraszt körül a szar. Az emberem tekintete meg lemarja a festéket a szememről, annyira belém akar látni. Ez egy fajta magasnyomású tekintet, ítéletet hoz. Ügyvéééd úúúr, ügyvéd úr, kérem, védjen meg! Könnyen olvassák a fejemre a falaim vörös téglaporát, a vádlott feláll. Igazán senki nem tudja kimondani, mennyire átkozottul…
Az emberek nem értik, szembe kell nézni. Lény vagyok. Mindenki azt hiszi, hogy majd elmúlik, de sosem fog, mert meg kell tanulni benne úszni, mert tényleg sosem fog. El akarják terelni a figyelmem, hogy foglalkozzam mással, hogy lássak csodákat. Pilinszky óta tudhatnák már, hogy nincs megoldás. Én, én, én kényszerűen kerültem a halogatás boncasztalára, felém hajolt. Régi és új árnyalatokat vágott ki a sötétből, volt halványan fekete, sötéten fekete, éjfekete, hollófekete, szürkésfekete, sötéten kékesfekete, bordósan fekete, meg ilyenek. Most együtt kávézunk. Azt mondták, a nihilistáknak nyugodtabbnak kellene lenniük, csak a bánattól az ember metafizikus magaslatokba kerül. Az Ő napsütötte sávja a falnál ér véget, nagyon sokat eszembe jut az öreg. Nekem nem ízlik a tégla. A hetek óta tartó fájdalom szétszakít. Egy pillanatig egyszer azt hittem, elhagytam a lábam, azon se csodálkoztam volna, ha pondrók hullnak ki, a csigolyáim közül.
Kívül és belül.
Fáradt vagyok.


Hang 2
Vannak lelkek, akiket élve el kell temetni, meg kell gyászolni, elhagyják az ágyad, konyhád, a szíved, ki tudja, tiszta giccs és klisé, mit lehet tenni, mert a gyász mindig ugyanúgy zajlik le, először dühös vagy, átkozódsz, miért pont te, miért jött, ha így elmegy, aztán jön a hiány húgyos langymelege, otthonossá válik és belé költözöl és nem enyhíti semmi, mert nem is kell, hogy enyhítse.


Hang 3
kék csókok a fehér keblen,
a földből az eső sarat csinál,
varázslat
mondják
ez természetes
sáros csókok hetedik kerültében akartalak,
nem is téged,
csak valami újat
olyat, amitől úri lány a templom előtt összeszorítja a combját,
mikor hazamegy, kimossa a nedves bugyit
/
az érzéki tapasztalat felett
felülírásként, ott marad a felhő
egymással szemben suttogó sziklakövek
egymásnak csak suttogó emberek
szerintem a felhő magányos
szerintem magányos
vagyok.






 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Arany Opus Díj 2017
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Arany Opus Díj 2017:

Jelige. Vahur

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Arany Opus Díj 2017

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.13 másodperc