Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Szeptember
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 31582
Linkajánló
 H. Nagy Péter Vida Gergely Forbáth-díjas Rokokó karaoke c. kötetéről

Kritika
Hangok, hősök, véletlenek


A Forbáth-díjat nem lehet a Rokokó karaoke című verseskönyv szerzőjének adni. E – itt és most – meghökkentőnek tűnő kijelentés látszólag egyértelmű. De hogy mégsem az, azt gyorsan kifejtem.
A kortárs líra egyik legragyogóbb teljesítménye, Vida Gergely remekműve, a Rokokó karaoke nehezen identifikálható szerző-funkciókkal dolgozik. Ha ezeket körül kellene határolni, azt mondanám, hogy a szövegek olyan fiktív és nem fiktív, retorikai és grammatikai figurák találkozási pontjai, melyekben interszubjektív és interkulturális elemek keverednek.


A kötetben ráadásul egyfajta „együtténeklés” folyik; igen találóan így jellemezte ezt Rácz I. Péter (aki Vida Gergely értő kritikusa): „A lírai alanyok, -hősök egymás kezébe adják, egymás szája elé nyomják a mikrofont egy jó kis karaoke-bulit megvalósítva, mégsem Bábel zűr- és zavarát keltve, hanem az édeni összhangot.” E remekül megvalósított posztmodern kórusban ott találjuk a költészeti múlt nagyjait, de a szerzőjüket vesztett hétköznapi hangok montázsait is. És persze mindehhez olyan nyelvfelfogás társul, amely a véletlent használja ki a hatás eléréséhez. Ezen az eljáráson keresztül a kötet az olvasót társszerzőjévé avatja; a véletlenszerű utalásháló a jelentésképzés műveletét átengedi a befogadónak, tehát a szövegek már nem utalnak vissza „szerzőikre” vagy használóikra. Ebben az értelemben mondtam az imént, hogy a díj nem adható át a kötet szerzőjének… Másfelől azonban, és ez nem paradoxon, a tökéletesen kiérdemelt díjat – egyáltalán nem véletlenül – egy olyan lírikus veheti át, akinek eddigi sokszólamú életművével térségünk magyar nyelvű költészete ismét szinkronba került a világirodalmi történésekkel. Ez pedig aligha állítható bárkiről. Vida Gergely Forbáth-díja tehát pontot tesz a kérdés végére: létezik felvidéki magyar posztmodern líra? Ahol a hangsúly természetesen a korszerűségen van, és mindazon, amit Vida Gergely nyelve a közlés érdekében mozgósít. Legyünk hát mi is e virtuóz költői univerzum társszerzői… hangok egy fergeteges örömzenében… (Gratulálok a díjhoz!)

H. Nagy Péter




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Kritika
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Kritika:

Ardamica Zorán: heterotexxxtualitás

Hír értékelése
Értékelés: 4.5
Szavazat: 2


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.13 másodperc