 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| November |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
| 3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
| 10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
| 17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
| 24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Dunaszerdahely (v. Pozsony vm.) - Bratislava |
Csaplár Benedek 1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (1851–1853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb. | | | Helységnévmutató: Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Bécs (Wien, A.) | Vatikán (Vatican, V.) | Dunaszerdahely-Bratislava | |
|
| Vámbéry Ármin  1832. márc. 19-én szül. Dunaszerdahelyen Vámbéry Ármin (Wamberger Hermann) orientalista, filológus, utazó (megh. Bp., 1913. szept. 15.). Néhány hónapos volt, amikor apja meghalt, rendkívül nehéz körülmények között nevelkedett, csupán az első három elemit járhatta ki, amikor be kellett állnia szabóinasnak, ám később sikerült elszegődnie nevelőnek, így beiratkozhatott a szentgyörgyi alsó, majd a pozsonyi felső gimnáziumba, ahol magántanításból tartotta fenn magát. Már itt kiütközött rendkívüli nyelvi tehetsége, alig húszéves, amikor már számos európai nyelvet ismert és megtanult törökül is. Első tudományos célú közel-keleti utazására 1857–1861 között, báró Eötvös József támogatásával sikerült sort kerítenie, amikor is Konstantinápolyig jutott... Tovább... | | | Pósa Lajos  1850. ápr. 9-én Radnóton (Nemesradnóton) szül. Pósa Lajos költő, ifjúsági író, szerkesztő, a magyar gyermekvers, gyermekirodalom fellendítője (megh. Bp., 1914. júl. 9.). Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, gimnáziumba Rimaszombatban és Sárospatakon járt, Bp.-en végzett egyetemet, majd újságíró lett. 1901-ben feleségével egy évig Radnótban élt. Szülőfalujában az iskola falán elhelyezett emléktábla, ill. mellszobra őrzi az emlékét. 2002-ben Tülökvár címmel versei új kiadásban is megjelentek Dunaszerdahelyen. | | | Csermely Gyula 1869. jún. 5-én szül. Dunaszerdahelyen Csermely Gyula (Bruck Juda) író (megh. Bp., 1939. aug. 24.). Pozsonyban érettségizett, jogot Bp.-en végzett, majd előbb vidéki városokban, 1912-től Bp.-en volt ügyvéd, népszerű regényeket s elbeszéléseket írt, színművét Nagyváradon játszották sikerrel, a két vh. között több regényét megfilmesítették. | | | Bartók Béla  Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább... | | Névmutató: Erkel László | Kodály Zoltán | Németh István László | Pásztory Ditta | Lipcsey György | Csehy Ágota | | Helységnévmutató: Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Ro.) | New York (USA) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Ipolyság (Šahy, Szl.)-Šahy (Lévai j.) | Nagymegyer (Veľký Meder, Szl.)-Veľký Meder (Dunaszerdahelyi j.) | Dunaszerdahely (Duansjká Streda, Szl.)-Bratislava | Pozsony-Bratislava | |
|
| Császár István 1897. jún. 11-én szül. Szentgyörgyön Császár István író, szerkesztő (megh. Bp., 1982). Szülővárosában, ill. Pozsonyban és Bp.-en tanult, majd különböző lapok szerkesztője Pozsönyban, Somorján, Dunaszerdahelyen, s szerkeszette a pozsonyi Toldy Kör Évkönyveit 1941–1943-ban. A II. vh. után Magyarországra került. Elbeszéléskötete, regénye, színműve jelent meg. | | | Fábry Zoltán 1897. aug. 10-én Stószon szül. Fábry Zoltán író, közíró, irodalomkritikus, szerkesztő (megh. uo., 1970. máj. 31.). Fiatal éveit kivéve (Rozsnyón érettségizett, 1915–1918 között katonaként megjárta a galíciai és az olasz frontot, 1918–1919-ben Bp.-re járt egyetemre) szinte egész életét szülőfalujában élte le, ahonnan azonban gyakran bejárt Kassára, számos alkalommal megfordult Pozsonyban, a II. vh. alatt Illaván politikai fogoly volt, a II. vh. után tüdőbaját Újtátrafüreden kezeltette, Dél-Szlovákia több városában előadásokat tartott stb. A két vh. közötti, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. emblematikus személyisége. Nagy hatású műve a csehszlov. magyarok II. vh. utáni üldözése ellen felszólaló memoranduma, A vádlott megszólal (194... Tovább... | | | Márai Sándor  1900. ápr. 11-én szül. Kassán Márai Sándor (Grosschmid) író, költő, Grosschmid Géza fia, a 20. század egyik legnagyobb magyar írója (megh. San Diego, 1989. febr. 21.). Kassai és eperjesi gimnáziumi tanulmányok után Bp.-re ment újságírónak, párhuzamosan publikál fővárosi és kassai lapokban. 1919 októberétől Németországban egyetemista, a legnagyobb német lapok munkatársa, miközben rendszeresen ír a bp.-i és a kassai lapoknak. Kafkát ő fordította elsőként magyarra (a Kassai Napló 1921-es évfolyamában), s ő írt róla elsőnek magyarul. 1923-ban megnősült, Párizsba költözött, ám kapcsolata a magyarországi és a csehszlov. magy. lapokkal, szellemi élettel megmaradt. Első verseskönyve (Az emberi hang, 1921), valamint első novelláskötete (Panaszköny... Tovább... | | | Szabó Gyula Losoncon élő szülők gyermekeként Bp.-en szül., de – néhány kisebb megszakítástól eltekintve – egész életét Losoncon élte le Szabó Gyula festőművész, grafikus, költő, Szabó Haltenberger Kinga férje (megh. Prága, 1972. máj. 25.). Az 1945 utáni csehszlovákiai magyar művészeti élet és művelődés kiemelkedő, mind magyar, mind szlovák viszonylatban is magasan értékelt alkotója volt. Művei, albumai közel négy évtizeddel a halála után is rendszeresen megjelennek, s különböző helyeken megrendezett kiállításai is éltetik az emlékét. Verseit, írásait l.: Betű és forma (1977), Szabó Gyula-breviárium (2001). Szülővárosában állandó tárlata van, Szabó Gyula Barátainak Köre működik, síremléke a losonci temetőben található, egykori lakóháza 2008 novemberétől... Tovább... | | | Lőrincz Gyula (1910–1980) 1910. jan. 16-án szül. Diószegen Lőrincz Gyula festőművész, kommunista politikus, publicista, szerkesztő, L. Gály Olga férje (megh. Pozsony, 1980. dec. 14.). Képzőművészeti tanulmányai Pozsonyhoz, Komáromhoz, Bp.-hez kötik, 1936-tól Párizsban ösztöndíjas, 1939-től Bp.-en élt. 1946-ban tért haza Csehszlovákiába, Pozsonyba, ahol 1948–1954, valamint 1968–1975 között az Új Szó főszerkesztője, 1949–1968, ill. 1971–1980 között a Csemadok országos elnöke. Dunaszerdahelyen utcát neveztek el róla, az 1989-ig ugyanitt galéria viselte a nevét. Ifjú éveiről L. Gály Olga írt könyvet (Ördöglakat, 1990). | | | Varga Imre (1910–1990) 1910. szept. 13-án szül. Dunaszerdahelyen Varga Imre demográfiai, gazdasági és pedagógiai szakíró, történész (megh. Bp., 1990. jan. 6.). Komáromban érettségizett, Pozsonyban végzett jogot, majd a közművelődésben dolgozott, 1946-tól Bp.-en előbb tudományos intézeti, majd minisztériumi köztisztviselő. A két vh. között demográfiai, szociográfiai, gazdasági helyzetelemzéseket, később oktatáspolitikai áttekintéseket publikált, monográfiát írt a Csallóközről (Szülőföldem, Csallóköz, 1989). | | | Szuchy M. Emil 1912. okt. 6-án szül. Csicsókán Szuchy M. Emil színházi és művészeti író, színműfordító, muzeológus, művelődésszervező (megh. Komárom, 2006. dec. 22.). Életének változatos – Eperjesen, Prágán, Varsón, Ungváron, Erdélyen keresztül vezető – első szakasza után 1956-tól újból Csehszlovákiában van: 1956–1959 között Pozsonyban, 1959-től 1969-ig Dunaszerdahelyen népművelő, ezután Komáromban élt, s nyugdíjazásáig, 1989-ig a Duna Menti Múzeum munkatársaaként. | | | Gyurcsó István  1915. jan. 27-én Garamkövesden szül. Gyurcsó István költő, újságíró, közösségszervező. Az 1950-es években fontos riportokat írt, versei egyebek közt a csehszlovákiai magyarság II. vh. utáni sorsát, lélekállapotát tükrözik. Szinte megalakulásától a Csemadok KB munkatársa volt Pozsonyban, nyugdíjazása után Dunaszerdahelyen élt, s itt is halt meg 1984. márc. 16-án. Halálát követően hamvai hazakerültek szülőfalujába, ahol 1995-től gondosan ápolják emlékét. A faluban mellszobrot állítottak neki, s minden évben Gyurcsó István Napot rendeznek. Dunaszerdahelyen Gyurcsó István Alapítvány működik, s egy, a nevét viselő könyvsorozat jelenik meg Gyurcsó István Alapítvány Füzetek és Könyvek címmel. Legutóbbi is Dunaszerdahelyen jelent meg versválogatása... Tovább... | | | Garai István 1915. szept. 12-én Nagyölveden szül. Garai István költő. 1941-ben szerzett tanári oklevelet, ezt követően Dunaszerdahelyen, majd Ipolyságon, 1945-től Békéscsabán tanított. A szlov.-i magyarok üldöztetését is versbe foglaló Mesekirály (1948) c. kötetéért két év börtönre ítélték. Latin nyelvű verseket is írt. | | | Luzsicza Lajos  1920. febr. 13-án szül. Érsekújvárban Luzsicza Lajos festőművész, grafikus, emlékiratíró (megh. Bp., 2005. dec. 1.). 1947-ben képzőművészeti főiskolát végzett Bp.-en, ezt követően rajztanár Tatabányán, majd az 1950-es évektől a magy. fővárosban működött. Ifjúságom, Érsekújvár! c. emlékirata (1989) 1991-ben második, bővített kiadásban is megjelent. A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria létrehozásának kezdeményezője 1994-ben. Életútját, munkásságát Tasnádi Attila foglalta össze 2004-ben. | | Névmutató: Tasnád1 Attila | | |
|
| Siposs Jenő 1920. júl. 1-jén szül. Somorján Siposs Jenő színész, színműíró, színházi publicista (megh. Komárom, 1997. aug. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Komáromban, Érsekújvárban, Dunaszerdahelyen folytatta, Bp.-en végzett jogot 1948-ban. 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház színésze, ill. irodalmi titkára volt. Színművei, bohózatai révén az 1950–1970-es évek műkedvelő színjátszó csoportjainak népszerű szerzője, színház-népszerűsítő írásai fontos szerepet töltöttek be. | | | Marczell Béla  1924. okt. 14-én szül. Kisudvarnokban Marczell Béla néprajzkutató, múzeumigazgató. Komáromi érettségi után Bp.-en szerzett magy.–történelem szakos diplomát 1950-ben, ezt követően Dunaszerdahelyen tanított, majd 1960-tól 1986-ig a Csallóközi Múzeum munkatársa – 1961–1976 között igazgatója – volt. Főként a népszokásokkal és a hidelemvilággal foglalkozott, ismeretterjesztő és adatközlő írások szerzője. | | | Ág Tibor  1928. ápr. 13-án szül. Pozsonyban Ág Tibor (Obenau) népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Iskoláit szülővárosában járta ki, itt szerzett egyetemi diplomát is, majd népművészeti együttesekbe dolgozik, később a Csemadok Központi Bizottságán, ezt követően pedig Dunaszerdahelyen működik népzenei szakelőadóként. A II. vh. utáni (cseh)szlovákiai magyar népzenegyűjtés, zenei élet, ill. kórusmozgalom egyik legjelentősebb személyisége, aki szakíróként is sokat tett a népzenei hagyományok éltetése és a zenekultúra kiterjesztése, gazdagítása érdekében. Az általa gyűjtött dallamokat,. népdalokat, balladákat számos kötetben, gyűjteményben tette közzé. Nagymegyeren él. | | | Németh István 1937. márc. 21-én szül. Vereknyén Németh István költő, publicista, művészeti író (megh. uo., 2005. jún. 5.). 1957-ben Prágában nyomdaipari szakérettségit, 1958-ban Somorján gimnáziumi érettségit tett, 1966-ban magy.–szlov. szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban. Ezt követően művelődésszervező ugyanitt, tanár Dunaszerdahelyen, 1969-től újságíró Pozsonyban. Megírta Csontváry Kosztka Tivadar családtörténetét (2005), verseskötete is megjelent (Dőrejárás, 2005). | | Névmutató: Csontváry Kosztka Tivadar | | |
|
| Presinszky Lajos 1939. dec. 10-én szül. Nagycétényben Presinszky Lajos helytörténész. 1957-ben érettségizett Párkányban, 1960-ban földrajz–történelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, ezt követően Nagycétényben, Nagylégen, Nagyszarván tanított, majd pártszolgálatba lépett Dunaszerdahelyen, 1990-től a városi honismereti ház vezetője Somorján. Tucatnyi falumonográfia szerzője, helytörténeti összeállítások szerkesztője. | | | Zirig Árpád  1940. nov. 16-án Győrben született, de egész gyermekkorában Egyházgellében élt családjával Zirig Árpád költő, író. Dunaszerdahelyen érettségizett, 1964-ben földrajz–természetrajz szakon végzett Nyitrán, ezután Nagymegyeren, Nagymagyaron, Pozsonyeperjesen, Dunaszerdahelyen tanított, jelenleg is itt él. verseskötetei mellett elbeszéléskötete is megjelent. | | | Mészáros Károly (1941–2002) 1941. dec. 12-én szül. Felbáron Mészáros Károly író (megh. Dunaszerdahely, 2002. febr. 12.). Többek közt Karván, Dunamocson nevelkedett, itt kezdte iskoláit is, Somorján érettségizett 1959-ben, majd Nyitrán járt tanítóképzőbe, de tanulmnányait nem fejezte be. 1965-től Dunaszerdahelyen tanított, majd oktatásügyi szakelőadó, 1970-től pedig újságíró volt ugyanitt. Novelláskötetei mellett regénye és verseskötete is megjelent. Sírja a felbári temetőben található. | | | Szitási Ferenc  1943. jan. 16-án szül. Ekecsen Szitási Ferenc költő (megh. Lég, 1986. okt. 11.). Szülőfalujában, ill. Rozsnyón tanult, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést, majd Nagylégen élt és tanított, később Dunaszerdahelyen lett köztisztviselő. Sírja Légen található. | | | Püspöki Nagy Péter 1944. ápr. 19-én szül. Pozsonypüspökin (ma: Pozsony része) Püspöki Nagy Péter történész, heraldikus, számos forrásértékű történeti monoráfia, tanulmány szerzője. Pozsonyban érettségizett 1962-ben, a teológián kezdett egyetemi tanulmányait 1971-ben történelem–levéltártan szakon fejezte be. Ez időtől szabad foglalkozású tudományos kutató volt, 1993-tól Bp.-en egyetemi tanár. Tudományos belépőjét (Püspöki mezőváros története, 1968) településtörténeti, ill. címertani tanulmányok követték (pl. Dunaszerdahely, Rozsnyó, Zseliz), monográfiát írt Boldogfáról, tanulmányt írt Nagymorávia fekvéséről, Csallóköz vízrajzi képének történetéről, ill. Csallóköz neveiről, feldolgozta az Árpád-kori vásártartás írott emékeit stb. | | | Bereck József  1945. márc. 9-én szül. Albáron Bereck József író, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett, nyitrai főiskolai tanulmányait nem fejezte be, 1970-től Dunaszerdahelyen újságíró. A Fekete szél (1972) c. prózaantológia nemzedékének egyik legígéretesebb tehetsége, jó néhány novellájával és elbeszélésével a mindenkori (cseh)szlovákiai magyar kispróza antológiadarabjait írta meg. | | | Bodnár Gyula  1848. máj. 21-én Királyhelmecen szül. Bodnár Gyula író, közíró, kritikus, lap- és televíziós szerkesztő, amatőr színházi rendező. Iskoláit szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1966-ban, majd néhány évi munkásélet után magy.–angol szakon végzett Nyitrán. Ezt követően rövid ideig Pozsonyban főhivatalnok, majd újságíró, 1994-től Dunaszerdahelyen. Nagymegyeren él. Karcolatai, tárcái, kulturális publicisztikai írásai a műfaj legjobbjai közé tartoznak, kritikai tevékenységével az 1970–1980-as években fontos művelődés- és értékszervező feladatokat látott el. | | | Szigeti László  1949. máj. 26-án szül. Dunaszerdahelyen Szigeti László író, publicista, szekersztő, könyvkiadó, művelődésszervező. Iskoláit szülővárosában, Pozsonyban, ill. Komáromban végezte, az 1970-es évek elejétől újságíró Dunaszerdahelyen és Pozsonyban (közben rövid ideig a kassai Thália Színpad dramaturgja volt). Az 1989-es rendszerváltás egyik szlovákiai főszereplője, 1992-ben Kalligram néven könyvkiadót, ill. folyóiratot alapított, azóta mindkettő az összmagyar szellemi élet fontos orgánuma lett. Publicisztikai munkássága mellett jelentős beszélgetőkönyveket készített (pl. Bohumil Hraballal, Mészöly Miklóssal). Szülővárosában él. | | | Kulcsár Ferenc  1949. okt. 9-én szül. Bodrogszentesen Kulcsár Ferenc költő, író, szerkesztő. A kassai gépipari szakközépiskolában érettségizett 1968-ban, majd Pozsonyba került egyetemre, de tanulmányait félbehagyva újságíró, később lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő lett Pozsonyban, majd megalakulásától, 1993-tól a Lilium Aurum szerkesztője Dunaszerdahelyen. Az 1960-as évek második felében indult Vetés-nemzedék hangadó költője, sokoldalú alkotója, verseskötetek, gyermekkönyvek, gondolatgazdag esszék szerzője. | | | Ravasz József 1949. nov. 23-án Apácaszakállason szül. Ravasz József költő, az Iródia tagja 1983–1986-ban. Dunaszerdahelyen él, 2004-ben Romológiai Kutató- és Módszertani Intézetet alapított. Verseskönyvei, meséi jelentek meg. | | | Dusza István  1951. ápr. 12-én szül. Özörényben Dusza István író, irodalom- és színikritikus, publicista (megh. Pozsony, 2002. jan. 9.). Iskoláit Gömörhorkán kezdte, Kassán érettségizett 1970-ben, majd levelező tagoztaon Bp. a könyvtár szakot is elvégezte. Az 1970-es évek derekától korai haláláig újságíró Pozsonyban, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. szellemi és kritikai, ezen belül színházi élet jellegzetes és figyelemreméltó alakja. Színikritikai, ill. irodalomkritikai írásai, tanulmányai kötetben is megjelentek, írt egy tárcaregényt (Fapihék, 1999), s egy ir. monográfiát is (Zs. Nagy Lajos, 2000). Emlékére a szlov. magy. iskolai bábjátszók és színjátszók országos versenyének legtehetségsebb csoportjait a dunaszerdahelyi Duna Menti Tavasz évről évre D... Tovább... | | | Hunčík Péter  1951. máj. 25-én szül. Ipolyságon Hunčík Péter (Somos Péter) író, közíró, orvosi szakíró, etnopszichológus, szerkesztő. Szülővárosában tett érettségije után Pozsonyban szerzett orvosi diplomát, jelenleg Dunaszerdahelyen él. Széles körű publicisztikai és közéleti tevékenysége mellett a kisebbségi kérdés, ill. a különböző etnikumok együttélésének szakértője, társadalomelemzőként is jelentős eredményeket ért el, Határeset (2008) címmel regényt írt. | | Névmutató: Somos Péter, l. Hunčík Péter | | |
|
| Barak László  1953. szept. 8-án szül. Muzslán Barak László költő, közíró, könyvkiadó. Szülőfalujában járt alapiskolában, a kassai ipariban érettségizett 1973-ban, ezt követően újságíró lett Pozsonyban, majd népművelési szakelőadó Dunaszerdahelyen, később ismét lapot szerkeszt, 1992-től a dunaszerdahelyi NAP Kiadót vezeti, az utóbbi időben Kisudvarnokban él. Az 1980-as évektől a II. vh. utáni szlov. magy. költészet mind inkább hangadó alkotója, költészete a 2000-es években jut el csúcspontjára, a rendszerváltás utáni publicisztikájával a szlov. magy. közírás egyik vezető képviselője. Verseskönyveket, gyermekköteteket és publicisztikai köteteket jelenetett meg.... Tovább... | | | Fazekas József  1953. szept. 22-én szül. Bodrogszentesen Fazekas József szótáríró, műfordító, szerkesztő. Királyhelmeci érettségi után esztétika–magy. szakot végzett Pozsonyban 1978-ban, majd művelődésszervező, 1986-tól pedig könyvkiadói, később lapszerkesztő lett. Dunaszerdahelyen él, antológiák összeállítója, évtizedet igénybe vevő munkája a teljes szlovák szó- és szinonimakészletet felölelni kívánó szlov.–magy. nagyszótár írása (Szabómihály Gizellával). | | | Tóth László  1954-ben költözött Izsára édesanyjával Tóth László (Budapest, 1949. szept. 26.) költő, író, művelődéstörténész, műfordító, szerkesztő. Komáromban érettségizett, ezt követően újságíró, szerkesztő Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, színházi dramaturg Komáromban, 1986–2005 között ismét Bp.-en élt, azóta előbb Pozsonyban, majd 2008-tól újból Dunaszerdahelyen. Két kötetben feldolgozta a komáromi magy. színjátszás történetét („...miként hajdan az apostolok", 1997, Déryné nyomában, 1998), összegyűjtött verseit s azok kritikai recepcióját Átváltozás, avagy az „itt" és az „ott" (2003) c. kötete tartalmazza. | | Névmutató: Déryné Széppataki Róza | | |
|
| Danter Izabella 1955. márc. 27-én szül. Danter Izabella (Tóth) néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett 1974-ben, majd Pozsonyban végzett néprajz szakon 1978-ban. Előbb a dunaszerdahelyi, később a galántai múzeum néprajzosa, fő kutatási területe a népi gyógyászat és a népi gazdálkodás. | | | Szabómihály Gizella  1956. jan. 9-én szül. Sajószárnyán Szabómihály Gizella nyelvész, szótárszerkesztő. Nagymegyeren érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, Csilizradványon él, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda vezetője. Szakterületei közé főleg a nyelvpolitika, a nyelvtervezés, a kontaktusnyelvészet, a szociolingvisztika, valamint a fordításelmélet és -gyakorlat tartozik, évtizedet igénybe vevő munkája a teljes szlovák szó- és szinonimakészletet felölelni kívánó szlov.–magy. nagyszótár írása (Fazekas Józseffel). | | | Öllős László  1957. júl. 14-én szül. Pozsonyban, de gyermekkorát Dunaszerdahelyen élte le Öllős László politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen kezdett iskolába járni, itt érettségizett, majd Pozsonyban diplomázott magy.–történelem szakon 1983-ban, ezután az itteni magy. gimnázium tanára volt. Az 1980-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság munkájában. A rendszerváltás után rövid ideig politizált, majd politológiai tanulmányokat folytatott, később egyetemi oktató volt Nyitrán, Komáromban. Somorján él, 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. | | | Lanstyák István  1959. júl. 13-án Losoncon szül. Lanstyák István nyelvész, nyelvművelő. Iskoláit szülővárosában kezdte, Selmecbányán érettségizett, majd 1983-ban Debrecenben szerzett magy.–angol szakos tanári oklevelet. Selmecbányán kezdett tanítani, 1986-tól a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója. Dunaszerdahelyen él, ahol 2001-ben létrehozta a Gramma Nyelvi Irodát. Különösen a szociolingvisztika, a kétnyelvűség-kutatás és a dialektológia terén ért összmagyar viszonylatban is értékelt eredményeket. Alapvető műve A magyar nyelv Szlovákiában (2001) c. monográfiája, Szabómihály Gizellával a nyelvhasználat és nyelvtervezés kérdéseiről is fontos könyvet adtak közre (2002-ben). | | | Hodossy Gyula  1960. máj. 3-án szül. Dunaszerdahelyen Hodossy Gyula költő, közíró, irodalom- és művelődésszervező. 1983–1986 között az Iródiát szervezi Érsekújvárban, 1989 után több újonnan alakult szervezet (pl. Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség), folyóirat (pl. Cserkész, Katedra), alapítvány alapításában vett részt, több cikluson keresztül a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának irányítója, Lilium Aurum néven 1992-ben könyvkiadót alapított. Szülővárosában él, közel kéttucatnyi antológia szerkesztője, két vers- és egy prózakötet szerzője (Hivatalos versek, 1993, Fátyla jókedvemnek, 2004, ill. A szerető önfegyelem, 2003). | | | Nagy Iván 1961. febr. 24-én szül. Dunaszerdahelyen Nagy Iván népzenegyűjtő. Szülővárosában érettségizett, 1981-től rendszerprogramozó ugyanitt, 2002-től, néprajzi rádiós műsorokat szerkesztett, feldolgozta Balony népzenei anyagát (1998), könyvet írt a csallóközi dudáshagyományról (2002). | | | Talamon Alfonz  1966. máj. 14-én Dunaszerdahelyen szül., de Diószegen nőtt fel Talamon Alfonz író (megh. Galánta, 1996. szept. 8.), az Iródia-nemzedék egyik legtehetségesebb, Magyarországon is nagy visszhangra talált alkotója. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban járt egyetemre, később a Csemadok szakelőadója, azután újságíró lett. Az Iródia tagja volt 1983–1986 között. Autóbaleset következtében halt meg. Diószegen 2006-ban szobrot kapott (Mag Gyula alkotása), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága ugyanekkor a nevét viselő díjat alapított a legjobb szlov. magy. szépprózai teljesítmények jutalmazására (Talamon Alfonz-díj). | | | Simon Attila  1966. dec. 9-én szül. Rimaszombatban Simon Attila történész, tankönyvszerző. Magy.–történelem szakot végzett Pozsonyban, doktori oklevelet Pécsett szerzett. Előbb Bátkán, majd Dunaszerdahelyen tanított, jelebnleg tanszékvezető egyetemi tanár Komáromban. ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Elsősorban a (cseh)szlovákiai magyarság történetét kutatja, Dunaszerdahelyen él. | | | Győry Attila  1967. jan. 30-án Dunaszerdahelyen szül. Győry Attila író. Szülővárosában él, az 1990-es években tűnt fel az akkori fiatal nemzedék szubkultúráját érzékeltesen megjelenítő könyveivel, többek közt Vércsapolás (1992) c. novelláskötetével, Kitörés (1993) c. regényével. | | | Mórocz Mária  1968. febr. 10-én szül. Dunaszerdahelyen Mórocz Mária író. Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban végzett audiovizuális szakon 1992-ben, novelláskötete jelent meg. Jelenleg Ausztráliában él. | | | Vajda Barnabás  1970. aug. 10-én Dunaszerdahelyen szül. Vajda Barnabás irodalomkritikus, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban végzett magy.–történelem szakon, majd Pozsonyban kezdett tanítani, jelenleg egyetemi oktató Komáromban. Irodalom- és művelődéstörténeti érdeklődése mellett a történelemtanítás módszertanával is foglalkozik. Eddig Sigmund Freud és a XX. század eleji magyar irodalom (2005) címmel, ill. Monoszlóy Dezsőről (2006) írt monográfiát | | | Csehy Zoltán  1973. nov. 26-án szül. Pozsonyban, de Illésházán élte le gyermek és ifjúkorát Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész, irodalom- és zenekritikus, műfordító, szerkesztő, Polgár Anikó férje. Somorján érettségizett, Pozsonyban latin–magy. szakon végzett, majd könyvkiadói, ill. lapszerkesztő, továbbá egyetemi előadó Pozsonyban. Dunaszerdahelyen él, az 1990-es években indult szlov. magy. irodalmárok Magyarorzságon is széles körben magasan értékelt képviselője, klasszika-filolófusként is egyre jelentősebb eredményeket mondhat magáénak. Figyelemreméltó verseskötetel, műfordításkötetek, tanulmánykötetek szerzője. | | | Beke Zsolt  1973. dec. 25-én szül. Dunaszerdahelyen Beke Zsolt irodalomkritikus, Pozsonyban végzett magy.–esztétika szakot 1998-ban, jelenleg könyvkiadói szerkesztő ugyanott, szülővárosában él, tanulmánykötetei jelentek meg. | | | Öllős Edit  1975. márc. 2-án szül. Dunaszerdahelyen, ill. itt érettségizett 1993-ban Öllős Edit költő, 1998-tól jelennek meg szabálytalan szerkezetű verseskötetei. | | | Polgár Anikó  1975. szept. 2-án Vágsellyén szül. Polgár Anikó költő, irodalomtörténész, műfordító, Csehy Zoltán felesége. Vágfarkasdon nőtt fel, iskoláit is itt kezdte, Galántán érettségizett 1993-ban, majd 1998-ban előbb latin–magy., 2005-ben pedig ógörög szakos diplomát szerzett. 1997–1998-ban gimnáziumi tanár volt Galántán, 2003-tól egyetemi előadó, majd adjunktus Nyitrán. Verseskötetei jelentek meg, műfordítástörténettel foglalkozik, tanulmánykötetben értékelte az eddigi magy. Catullus-értelmezéseket, latin, újgörög, szlovék, cseh és finn gyelvből fordít. Dunaszerdahelyen él. | | | Krojer Angi 1975. nov. 23-én szül. Komáromban Krojer Angi (Örs Babett) költő. Gyermekkorában Hetényen élt, Nyitrán szerzett magy.–filozófia szakos tanári oklevelet. Dunaszerdahelyen él, verseskötete jelent meg. | | | Bordás Sándor 1978-tól él Dunaszerdahelyen Bordás Sándor (Ómoravica, 1952. szept. 9.) pszichológus-szakíró, kutatási terüleit a szexualitás kérdésköre, ill. az etnopszichológia adja, szaktanulmányok szerzője, társszerzője. | | | Dömény Andrea  1982. febr. 19-én Dunaszerdahelyen szül. Dömény Andrea író. Egészségügyi középiskolában érettségizett szülővárosában, egészségügyi főiskolát végzett Pozsonyban. Elbeszéléskötete jelent meg. | | | Szalay Zoltán  1985. jún. 30-án szül. Dunaszerdahelyen, de Vajkán nőtt fel s jelenleg is ott él, s Pozsonyban joghallgató Szalay Zoltán író. Elbeszéléskötete, regénye jelent meg. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
