1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 17061707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabadságharcának több fontos hadműveleti eseménye is itt zajlott (a győztes szomolányi, ill. a vesztes nagyszombati, valamint trencséni csata, itt készültek a szabadságharc fegyverei, sebesültgondozók működtek Rimaszombatban és Stubnyán, mozgalmához a szlovákok közül is nagyon sokan csatlakoztak, s ennek a szlovák népköltészetben is szép számmal találni nyomát). Rákóczi hamvai 1906-ban kerültek haza Törökországból, s azokat a kassai Szent Erzsébet-dómban temették el (itt nyugszik édesanyja, fia, valamint néhány rodostói társa, pl. Bercsényi Miklós is). A dóm északi fő falán Dudits Andor Rákóczi életét ábrázoló freskója látható, az északi külső falán levő, latin feliratú bronz domborművét Löffler Béla készítette 1938-ban. Győrfi Sándor egész alakos Rákóczi-szobrát a fejedelem rodostói otthonának mintájára megépített épületben berendezett emlékmúzeum udvarán állították fel 2006-ban. Borsiban ma is áll a szülőháza, melynek falán emléktábla, a ház melletti parkban pedig mellszobra (Mayer Ede 1907-es munkája) őrzi emlékét, s egy, nevét viselő alapítvány is működik. Rozsnyón ugyancsak emléktáblája van, többek közt Komáromban utcát neveztek el róla.
