1823. jan. 21-én szül. Alsósztregován Madách Imre drámaíró, költő, Madách Aladár apja, a magy. ir. egyik legnagyobb alakja, Az ember tragédiája szerzője (megh. uo., 1864. okt. 3.). A ma is látható alsósztregovai kastélyépület nem tekinthető Madách szülőházának, hiszen ő még abban a régi emeletes, kéttornyú kastélyban született, melyet 1928-ban lebontottak. A mostani kastélyt Madách édesapja 1825-ben emeltette, s költőnk itt élte le életének nagy részét. A kastélyban 1945 után szlovák iskolát és óvodát működtettek, s csupán 1964-ben, Madách halálának 100. évfordulójára újították fel és irodalmi múzeumot létesítettek benne (amely ma a Szlovák Nemzeti Múzeum keretén belül működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma gondozásában van). Tragédiaköltőnkre mind a vidék, mind szűkebben vett alsósztregovai környezete egész életét meghatározó hatást gyakoroltak. Magántanuló volt, gimnazista évei alatt is otthon lakott, s csupán vizsgázni járt el Vácra. Igaz, egyetemi évei Pesthez kötik, ám ekkor is sokat van odahaza. Ezt követően megyei hivatalokat lát el, Alsósztregován gazdálkodik, s barátja, Szontágh Pál révén szoros közelségbe kerül a reformkori nemesi ellenzékkel. 1845-ben megnősült, a feleségével csesztvei katélyukba költözött. A szabadságharcban közvetlenül nem vett részt, de Kossuth titkárának, Rákóczy Jánosnak a rejtegetése miatt börtönbüntetésre ítélték, melyet részben a pozsonyi Vízikaszárnyában (a Szlovák Nemzeti Galéria mai épülete), részben pedig Pesten töltött le. 1853-ban szabadult, elvált a hűtlenséggel gyanúsítható feleségétől, s visszatért Alsósztregovára. Műveinek jelentős részét itt írja, így Az ember tragédiáját (1859–1860-ban), de a Civilizátort (1859) és a Mózest (1861) is. Itt látogatta meg őt s két napig itt volt a vendége a szliácsi gyógykezeltetésre utazó Arany János is. Az ember tragédiája megjelenését bár igen, színpadi bemutatását azonban a költő már nem élte meg, hiszen arra csupán 1883. szept. 21-én került sor a pesti Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében. Halála után Madáchot a helybeli kat. temetőben levő családi sírboltjukba temették el, s csupán 1934-ben valósult meg az évtizedes elképzelés, hogy hamvaik méltó elhelyezést nyerjenek. Ekkor kerültek át azok a kastélyuk parkjában épült új sírboltba, ám a végső megoldást Riegele Alajos monumentális síremlékének megépítése és átadása jelentette 1936. dec. 19-én. Szliácson 2006-tól emléktábla figyelmeztet Arany János és Madách itteni látogatására. A felsőzellői templom falán 1994-ben elhelyezett emléktábla azt hirdeti, hogy Madách is jelen volt testvére Károly 1854-ben e templombeli esküvőjén. Szlovákiában 1969 óta magyar kiadó (Madách Könyvkiadó, ill. jogutódja, a Madách-Posonium), 1967 óta irodalmi díj (Madách Imre-díj) kapta róla a nevét. A Komáromi Jókai Színház (s jogelődje, a Magyar Területi Színház) két ízben is bemutatta Az ember tragédiáját: 1968-ban, ill. 1993-ban. Komáromban utca viseli a nevét.