1910-től Tóth Árpád (Arad, 1886. ápr. 14. – Bp., 1928. nov. 7.) költő, műfordító, az első Nyugat-nemzedék jelentős alkotója minden évben Svedléren kezeltette tüdőbaját egy középiskolai diáktársa, Schöntag Alfréd szüleinek gyógyüdülőjében, itt ismerte meg későbbi feleségét, ide jött vele nászútra, s az 1917-es esztendő nagy részét – májustól decemberig – gyakorlatilag itt töltöttek vele (a Malom u. 255-ben). Itt születtek többek között a Séta az alkonyatban, az Este a kilátón, az Elégia egy rekettyebokorhoz, az Árnyékból szőtt lélek, az Új isten stb. versei. 1922–1927 között az előbbi mellett Újtátrafüredre is évente eljárt, ahol ugyancsak több verse született (Új tavaszig vagy a halálig, A Palace-ban...). A költő Újtátrafüreden is többször megfordult.
