1817. szept. 28-án szül. Rimaszombatban Tompa Mihály költő (megh. Hanva, 1868. júl. 30.). Miután elvesztette szüleit, ötéves korától nagyszüleinél Igriciben nevelkedett, Sárospatakon tanult, 1840-ben megjelentek az első versei, 1844-ben Petőfinek címezte a Bártfai levél c,. versét, aki Felelet Tompa Miskának címmel ugyancsak versben válaszolt neki. Tompa 1844-től Eperjesen nevelő, ahol barátságot kötött Kerényi Frigyessel, s Petőfi itt látogatta meg őket 1845 áprilisában. Az esztendő végétől Tompa Pesten van, ám a következő év szeptemberétől már Bején lelkész, itt látogatta meg Petőfi Sándor 1847-ben, s itt írta Tompa Mihálynál c. versét, és együtt kirándultak Murány várába is, mely élményük hatására mindketten verset írtak Szécsi Máriáról. 1848-ban a rimaszombati nemzetőrszázad lelkésze volt a schwechati csatában. 1849-ben Keleméren, majd 1851-től haláláig Hanván lelkész, ahol számos ismert versét írta. 1852-ben hetekig vizsgálati fogságban volt Kassán. 1855-ben Arany János és családja egy hónapig volt Hanván a vendége aug. 23-a és szept. 20-a között. A mai Szlovákia területére eső helyhez kötődik pl. A Bajmóczi fürdős c. regéje. Sírköve a hanvai temetőben ma is megtekinthető (rajta Arany János verssoraival). Szülőházát 1944 decemberében bombatalálat érte. Rimaszombatban 1902-ben állították fel Holló Barnabás Tompa-szobrát. Hanván sírköve mellett mellszobra, továbbá emléktáblája őrzi emlékét, 2008-ban pedig újabb, egészalakos szobrot emeltek neki (Igó Aladár munkája), s emléktáblája van Bején is. Rimaszombatban teret, könyvesboltot, művelődési klubot neveztek el róla, évente Tompa Mihány Napokat tartanak, s 1991-től itt rendezik meg minden évben a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt, s bejegyeztek egy Tompa Mihály Kulturális Alapítványt is.
