Megtörtént: irodalmi lapja van az írószövetségnek. Annak idején az Irodalmi Szemle volt az (a nagyon régi, több mint fél évszázaddal ezelőtti világban, amikor még külön írószövetségük sem volt a szlovákiai magyaroknak), mely az idők során fokozatosan elhagyta ezt a szervezeti kötődését; most tehát egy újabb régi vágya teljesült a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT).
Az önálló iroda és könyvkiadás, a díjak s a weboldal (hogy csak a legutóbbi évek eredményeit említsük) után így az SZMÍT nevű írószervezeti intézmény újabb térhódításának vagyunk tanúi. S e tény (akár így, önmagában is) örvendetes. Hogy aztán az Opus, merthogy ez a címe a héten megjelent kéthavi folyóiratnak, további (esztétikai) örömök forrásává válik-e, azt majd eldönti az idő, s persze az olvasói. Annyi bizonyosnak vehető, hogy erre a magát a „szlovákiai magyar írók folyóiratá“-nak nevező lapnak nagy esélye van, például azért, mert főszerkesztője H. Nagy Péter.
Az első szám tartalma mindenesetre ennek a megbízható posztnak az ismérveit tükrözi - maga a pompás tartalom megtekinthető az írótársaság honlapján, kivitelezése (külleme, formája, grafikája, tördelése) is szép (grafikai és képszerkesztő: Juhász R. József). A beköszöntőt a kiadó (az SZMÍT) elnöke, Hodossy Gyula jegyzi, úgy is, mint akinek az irodalom a második otthona, s úgy is, mint akinek az irodalommal, az írókkal való foglalatosság az első: „Igen, egy írónak, aki Szlovákiában él és magyarul ír, kijár az otthon - írja -, vagyis a mű, az Opus.“ H. Nagy Péter annyiban árnyalja az írószövetség elnökének látomásos sorait, amennyiben figyelembe veszi, hogy az író mindenütt otthon lehet, ha beszédképes, s ha beszédképes, akkor nincs oka az esetleges helyi jellegét sem takargatnia. A főszerkesztő egyben vázolja a folyóirat szerkezetét is, állandó, ismétlődő és változó elemeit. Az első szám öt blokkot vonultat fel, nevezetesen: Maszkok, Horizontok, Spilstream, Palimpszeszt, az SZMÍT kiadványai.
A Maszkok rovat verseket közöl (szerzők: Barak László, Vida Gergely, Bellis Coldwine - ez utóbbi többszörösen is maszkos, mert a jegyzet szerint gyűjtésnek tartandó, egyébként pedig hölgy, egy kalózregény főhőse); a Horizontok szintén főleg verseket (Juhász R. József, Németh Zoltán, Mócsai Gergely, Zsávolya Zoltán, Pál Dániel Levente), valamint egy novellát (Bányai Tamás) és Géczi János esszéjét. A Spilstreamben (nem tudtam, ez mit jelent, a világháló közleményeiből arra gondolok, hogy időutazás) négy tanulmány kapott helyet (Klapcsik Sándor, Sánta Szilárd, L. Varga Péter és Rácz I. Péter), ezeket témájuk köti össze, s a bennük tárgyalt szerzők és műveik (Philip K. Dick, Neal Stephenson, Stephen King és Neil Gaiman), vagyis a populárisnak mondott fantasy-kultúra: a science fiction, a speculative fiction. A Palimpszeszt szekcióban kritikák és reflexiók: Halmai Tamás tanulmánya Takács Zsuzsa költészetéről, Beke Zsolté A szlovákiai magyar szép irodalom 2009 című antológiáról, Major Imréé Szalay Zoltán Nyelvjárás című regényéről, végül két szöveg Juhász R. József Szedd szét! című kötetéről (H. NagyPéteré és Dánél Mónikáé).
A lap utolsó oldala (100.) a szerzőket sorolja fel, s tartalmaz egy érdekes információt; eszerint az Opus idei három számát az írótársaság ingyen juttatja el tagjainak, az irodalmi szervezeteknek és a folyóirat-szerkesztőségeknek, valamint kétszáz példány (a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének köszönhetően) szlovákiai magyar iskolákba kerül. Az Opus 1-est a friss Oskár Čepan-díjas Cséfalvay András művei illusztrálják - ezeket s a szerzőt Hushegyi Gábor mutatja be.
Csanda Gábor
Új SZó,2009.9.12
