Hizsnyai Zoltán beszéde Talamon Alfonz szobrának koszorúzásakor
Dátum: 2008. június 04. szerda, 15:18
Rovat: Rendezvények


Hölgyeim és Uraim! Diószeg városának tisztelt polgárai és kedves író barátaim!

Talamon Alfonz immár tizenkét éve nincs közöttünk, viszont két éve újra megjelent szülővárosában. Igaz, csak ül ezen a padon, hátravetett könyökkel, leejtett csuklóval, szótlanul, nem görnyed papír fölé, hogy végeláthatatlan mondatokat rójon gyöngybetűkkel, nem látogat haza, hogy könyveibe belelapozzon, viszont az erre elhaladók akár naponta többször is láthatják. Gondolataiba réved. Mi sem tehetünk másként, más lehetőség tizenkét hosszú esztendeje nem kínálkozik, ha szembesülni óhajtunk vibráló, örökké a lét nagy kérdéseit, élet és halál súlyos dolgait pasztázó szellemével: gondolataiba révedünk. Olvassuk öröklétbe kígyózó mondatait. Emlékezünk.



Emlékezünk és emlékeztetünk.
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága küldetéséhez és a névadó hivatásához híven barátunk halálának tizedik évfordulóján például irodalmi díjat alapított. Ezt a díjat Társaságunk azóta minden évben odaítéli az arra legérdemesebbnek tartott szlovákiai magyar prózaírónak. Ma este adjuk át harmadszor. A Talamon Alfonz-díjhoz tartozó emlékplaketten szintén Fonzi arcmása látható. Egy még fiatalabb Fonzié. A fénykép, amelynek alapján a szobrász megmintázta, akkortájt készülhetett, amikor először találkoztunk Érsekújvárott, a CSEMADOK-székház boltíves pinceklubjában, az első Iródia-találkozók valamelyikén. Idén pontosan negyedszázada. Utoljára is egy majdnem ugyanilyen boltíves pincében beszélgettem vele, csak éppen a helyszín a galántai Esterházy-kastélyban működő Hamvas Béla-klub volt. Ez volt az utolsó párbeszédünk. Ez volt az a bizonyos végzetes este, amely után már csak egy monológra volt lehetőségem a jelenlétében. Ez azonban már a kórházban történt, amikor átadtam neki a Madách-díjat. Most – és a szomorú tizedik évforduló óta évente legalább egyszer – újra épen-egészségesen, teljes életnagyságban, mi több, teljes maradandóságában láthatom, de most is hallgatag, maga elé, gondolataiba réved, és én most sem tehetek mást, mint hogy magam beszélek.
Egy díj azonban ma is kiosztásra kerül.
Tisztelettel várjuk Önöket a Talamon Alfonz-díj átadásán, amely 18 órakor kezdődik a Tevel étterem nagytermében.
Köszönöm, hogy meghallgattak!

Diószeg
2008. május 30.






A hír tulajdonosa: SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA
http://www.szmit.sk

A hír webcíme:
http://www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=350