Születésnap
Dátum: 2007. szeptember 17. hétfő, 18:22
Rovat: Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2007






Country–csizma dobogott és piros kendő lobogott. Átlyukadt a poliészter, amikor beszúrták az izmos férfitest ékességét. Hangos nevetés, őrült körforgás. Rózsaszín lötty és büdös sajtszag. Halfilés falatkák konzervpástétommal. Egy adag virsli, egy csapolt sör. Ennyi jár tízévnyi robot után a gyárban. A zöld-piros lampion nagyon jó ötlet volt. Melegebb a megvilágítás. Hangos sikoltás: Hölgyválasz! Aki gyors, annak még jut. Aki bátor, jól is szórakozhat. Rövid volt a lassú, jöhet a torta. Egy évvel többet kell elfújni. Mindenki tapsol, korognak a gyomrok. Etetni kell a népet, mosolyogni, ugyanazt a jókívánságot fogadni. Drága volt ez a mulatság. Izzadt tenyerek, pacsi a popsira. Vicces a pöttyös ingje. Csoki van még a körmöm alatt is. Allergiás vagyok a dióra. Nem csukták be rendesen az ajtót, huzat van. Menstruációs görcsök feszítenek belülről. Rácsaptam egy szeletre. Krémes lett az édes ing. Fekete szem kis bajusszal. Sajtszag. Nem jön ki. Mindegy, nem ismertem. Hátul kopaszodik, ez elöl dús. Melléig ér, vörös, tele morzsákkal. Kiesett a fülbevalóm, elgurult. Senki nem hozta vissza. Elgörbült. Nem ismer meg a volt osztálytársam. Kínai feszengek. Kínlódok a görcs miatt két kínai közt. Kint esik, bent havazik. Nem értjük egymást. Kidöntötték a szirupot, nincs többé erdei ízhatás. Szűk hely. Nyom a fal. Leszakadt a gombom. Mocskos, izzadt tenyerek, foltok a bugyimon. Rózsaszín ajkak mögül kukucskál a szív alakú nyelv. Először friss levegő, aztán párás barlang. Borkóstoló. Rajnai rizling. Megborzongtat. Még jó, hogy édeskés. Hangok a fejemben. Szédülök. Újra megforgatnak. Erőlködik, nyomogatja. Nem megy. Tovább próbálkozik. Még erősebben tol. Már vörös a feje. Verejték átüt a piros ingen. Liheg. Nem mozdul. Feladja. A ládák nekicsapódnak a falnak. Vér. Hülye kurva! Az ajtó kivágódik, csatolódik a szíj. Farficamos kacsaként totyog. Jobb híján a seprűvel szívatom fel. Aztán néhányszor elhúzom az ablak alatt. A por mindent befed. A közös  élmény maradékát is. Kavarodás, kavargás. Pattanásig feszül a húr. Őrülten verik a dobokat. Lábak topogják a ritmust. Por száll fel a gerendák közül. Fojtogató a füst. Kintről száll be a nyitott pajtaajtón. Ég a széna. Délután hordták bálákba. Rémült tekintetek. Csak a hegedűs húzza tovább. Újra megforgatnak. Egyedül maradok. Segítenem kéne, de új a csizmám. Kannák zörögnek. Víz loccsan. Sáros az új csizmám orra. Segítek vinni a locsolócsövet. Senki nem veszi észre a tettetést. Hamar elalszik a tűz. Senkinek nincs kedve mulatni. Sírás kerülget mindenkit. Meleg, száraz időben megesik az ilyen baleset. Mégis egy istencsapás. Ötszáz marha marad éhen. Itt meg negyven.






A hír tulajdonosa: SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA
http://www.szmit.sk

A hír webcíme:
http://www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=157