6.8.4.9.

Egy otromba vasaló

kisimította a tengert.

Egy kéz

járni tanul rajta

betűkkel.

3.1.1.1

Anyám

marhavagonban tanult meg beszélni.

Ez lett az anyanyelvem.

4.4.1.7.

Ki-be csúsztatom a kés pengéjét

a sebben.

Megfigyelem, ahogy 

a rojtos idegvégződések

rátapadnak a vasra,

és beépítik a húsba

az elviselhetetlen fájdalmat.

Most már nemsokára megérkezem,

két ájulás között,

ahová mindig szerettem volna.

6.1.2.1.

Még annál is

fényesebb:

fényesebb, 

mint az a fény,

amelynél már megvakul.

De hiába.

8.2.3.9.

Szavak:

nem nekünk találták ki,

százezer éve,

szavak,

nem arra,

amire használjuk őket,

lázasan,

sosem elmondva,

mindig hitetlenül,

ócska nyelv, 

elkoptatott szavak mind,

elhasznált nyelv,

ez maradt,

más semmi, soha.

4.4.5.3.

Láthatatlan szenvedés.

Könnyei lemásznak róla,

egy sötét parkban,

és önálló életet élnek.

Amikor már megfeledkezik róluk,

a legjobb barátai lesznek.

4.4.6.7.

Lélegzés helyett

fuldokolni tanították

a szülei.

Engedelmesen.

2.9.6.6.

Bennem véres

minden.

8.3.8.4.

A pilóta,

amikor kinéz az ablakon,

már csak egyetlen akadályt lát:

a repülőgépet.

7.2.5.1.

Egy papírlap élén

megtalálta

életrajzát.

5.7.8.3.

Meg kell tanulnom

az összes lehetőséget 

egyetlen száraz kenyérszelethez.

7.2.2.4.

Észrevett

egy kezet

a keze helyén.

Kéz volt,

nem vitás.

3.8.3.9.

Bekentem nyálammal

az egész világot.

De a nyelvemet

valaki más kente be.

9.1.2.4.

A férj kint aludt 

az istállóban,

mert a nő

nem akart több gyereket.

4.7.8.5.

Sírásra felfűzni

egy zsák szöget.

5.2.4.9.

Hálózat,

amelyre radírgumival húzunk

újabb hálózatot.

7.2.2.8.

Elvágta a szavakat,

mint a köldökzsinórt,

még a torokban.

4.4.5.1.

Összetört, elsüllyedt hajók

a szem helyén.

Látták a korallszirtet és a csikóhalat,

de én ott maradtam,

láthatatlanul.