Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Kritika: Bárczi Zsófia: A keselyű hava

Kritika
Bárczi Zsófia első könyve, A keselyű hava nem egyetlen nyelven szólal meg, elbeszélései három, viszonylag jól elkülöníthető csoportba sorolhatók.
Az elsőbe a mágikus realizmusra többé-kevésbé rájátszó, ún. egzotikus novellák tartoznak, amelyek néha meseszerűek, máskor nosztalgikusak, történelmi témájúak, de mindenképpen megjelenik a transzcendencia mint élmény – ide tartozónak vélem a kötet első két elbeszélését, a Flan és a Tocino de cielo című szövegeket, de ebbe a csoportba sorolhatók a Legenda, Az örökkévalóság kék köténye, az Anti bácsi, a Nikolai Marin Fe, a Jolán neném és a világvége, Az emlékezés borostyánjai, A keselyű hava és a Szürke felhők című elbeszélések is, vagyis a kötet több mint felét, meghatározó vonulatát adják ezek a szövegek.


Főszereplőik leggyakrabban nők, s a mágikus realizmus titokzatossága gyakran fonódik össze bennük a nőiséggel. A megszemélyesített állatokkal dolgozó filozófiai mesék, példázatok alkotják a könyv második csoportját, amelybe a kötet négy novellája tartozik, s A lélek megszemélyesített tája című ciklusba sorolta őket a kötet összeállítója (engem némiképp Hajnóczy Péter „meséire” és Mándy Iván történeteire emlékeztetnek). A kötet harmadik rétegét alkotó Patkányok, Kókó és Az ingovány olyan történetek, amelyek valamilyen deviáns szereplő és tudatállapot köré szerveződnek, a határok áthágása és az őrület tematizálódik bennük. Jellemző technikája a filmszerűség, kihagyások, szaggatottság (például Csáth Géza Anyagyilkosok című novellájának átirataként is olvasható a Patkányok).
Számomra legizgalmasabbak az első és a harmadik csoportba tartozó elbeszélések, közülük is leginkább azok, amelyek több síkon hozzák játékba a női íráslehetőségeket. A kötet első novellája, a Flan például egyfajta női genealógiát állít szembe a patriarchális, férfiközpontú rend örökléstechnikájával. Ez azt jelenti, hogy a névátadásban is megnyilvánuló férfiuralom ellenében íródik a történet, a férfiak kiiktatódnak ebből a szövegből: marad a nagyanya, a narrátor és végül Zorayda, a boldogtalan sorsú királylány. Mindhárom nő fényképről olvasódik, s ez mintha arra utalna, hogy míg a patriarchális világ a szövegeken keresztül uralkodik, addig a nőiség tartományai a látáson, a vizualitáson keresztül képesek leginkább megnyilvánulni (gondoljunk csak arra, hogy a magazinok képei milyen arányban tartalmaznak női és férfifotókat). A Tocino del cielo címet viselő novella a mese ősi szabályai szerint íródik, s ezáltal a műfaj kérdését rendeli hozzá a női írásmódhoz, hiszen a mese talán a leginkább női természetű az irodalom műfajai közül, gondoljunk csak az Ezeregyéjszaka meséire, illetve a mesélőre, Seherezádéra. Ebben az elbeszélésben újra feltűnik a férfi természetű szöveg és a nőiséghez kapcsolható képszerűség problematizálása. A három lány varázskönyvet kap ajándékba, melynek csodálatosak a lapjai. Nem szöveget tartalmaznak, hanem folyton változó képeket, amelynek szereplői átlépnek, átfolynak a következő lapokra is. A könyv egységes felfogását tehát Bárczi szövege kettéhasítja, s mintegy benne, ebben az új jelentésben viszi végbe szöveg és kép kettős játékát. A szó valódi értelmében „képeskönyv”-ről van tehát szó, s ez a könyv válik a három lány végzetévé is, ebben a könyvben pillantják meg a három keresztény lovagot. A történet végén aztán egy egész birodalom bukik bele a nők felett gyakorolt hatalom kinyilvánításába.
A keselyű hava jellegzetes első kötet, nincs kialakult elbeszélői nyelve, általában könnyen felismerhető irodalmi mintákat követ, vagyis az egyéni, jól megkülönböztethető elbeszélői hang megtalálása tűnik legfontosabb célnak. Kultivált nyelve, a műveltségélmény összetett felhasználása azonban a kötet több írásában feledtetni képes az előbbi hiányokat.
Németh Zoltán

AB-ART, Pozsony, 2004



 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Kritika
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Kritika:

Ardamica Zorán: heterotexxxtualitás

Hír értékelése
Értékelés: 3
Szavazat: 2


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.24 másodperc