Buzita község önkormányzatának dísztermében rendezte a község és a Csemadok a felvidéki és egyben az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő alakjának, Gál Sándornak születésnapi ünnepségét február 8-án. Bár az évfordulókor az Egressy Béni színjátszó fesztivál keretében már köszöntötték, de a mostani ünnepséget csak neki szentelték egy ünnepi műsorral, irodalmi beszélgetéssel és fogadással.
Gál Sándor Búcson született 1937 november végén, majd Pozsonyban lett újságíró, de a színházteremtés kivételes alkalma Kassára szólította, és itt ragadt azután is, hogy a "konszolidáló" színházvetés a hetvenes évek elején már nem tartott igényt a munkájára. Akkor a Csemadok lapjához, a Héthez csatlakozott, s közben kitartóan dolgozott: versek, novellák, kritikák, jegyzetek, riportok születtek tolla nyomán. Több mint félszáz kötet sorakozott a rögtönzött kiállításon Boda Ferenc saját gyűjteményéből. Irodalmi és közéleti tevékenységéért kapott kitüntetéseit pedig felsorolni hosszú lenne, de amire nagyon büszke, hogy tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.
Gál Sándor 32 évig volt a Csemadok járási elnöke a Bódva völgyében, majd néhány év óta a választmány az örökös tiszteletbeli elnöki tisztséggel ruházta fel. Ezért nem maradhatott ki ebből a rendezvényből sem a helyi szervezet, sem a területi választmány, amelynek ez a rendkívüli elnökségi ülése volt. Hornyák Marek és Zsuzsa helybeli pedagógusok, akik évek óta zenésítik meg és éneklik Gál Sándor verseit. Őket a helyi iskolások és a nívódíjas citerazenekar műsora követte, majd egy irodalmi beszélgetés következett: vallomás a költészet lelkéről, az ihletettségről és a befogadó Buzita községről, ahol a lugas alatt születnek az újabb és újabb művek. Csoltkó Jenő a Csemadok járási elnöke, Mohnyánszky József polgármester, Boda Ferenc a helyi Csemadok elnöke és Mohnyánszky Csilla iskolaigazgató után Zachariás István szepsi polgármester, Bartal Károly Tamás, nyugalmazott jászóvári apát (aki Búcs szomszédságából került e vidékre), Köteles László a Csemadok országos alelnöke és sok tisztelője személyesen is köszöntötte a költőt. Mihályi Molnár László verssel köszöntötte a sors- és költőtársát.
fénykép: Zborai Imre
Találkozás szavaink erdejében
(Gál Sándornak 75. születésnapjára)
...és összegyűlünk mind
akik még látunk
egy tisztáson
az erdő közepén
mert hisszük azt
hogy mégis rátalálunk
utunkra
innen felfelé
keressük az örök igazságot
mindent
ami jó és szép
s a szavakban
a nagy találkozások
felragyognak
Betlehem egén
összegyűlünk
találkozni ismét
felmérve a szavak
erdejét
a gyökerestől
kidöntött nagy fákat
sudár fenyőt
s az árva csemetét
mert ez az erdő
ez itt
a miénk
bár tűz égette
és tarolta vihar
pusztították
idegen baltások
és felejti már
sok-sok fiatal
de itt az erdő
szavak rengetegje
s a tisztáson
áll ősi otthonunk
és minden költő
erdőmester benne
és minden fája
éltető dalunk
madársereg a
lombkoronában
ezer hangon szóló
menedék
és ezredévek ősi
ütemére
zendül az erdő
Nap és Hold felé
táncra perdül
az apró bokrokon
harmatcseppben
a hajnali fény
és hulló csendbe
burkolja a vágyát
a csírákat hajtó
őszi televény
... és összegyűlünk
mind akik még látunk
és érezzük
hogy erőt ad a szó
mert ez a dallam
amit zeng az erdő
ez a dal
még anyánktól való