Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Június
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 27529
Linkajánló
 Azonosították Gyöngyösi István utolsó lakóhelyét

Híreink

„A' hol szabadosan folytatta meséjét, / Látszik, mennyei tűz táplálta elméjét“ - írta Barcsay Ábrahám nagy költőelődjéről, a magyar Ovidiusnak titulált Gyöngyösi Istvánról. És valóban, kevés olyan kreatív, isteni szikra által inspirált tehetsége van irodalmunknak, aki oly mértékben befolyásolta volna költészetünk és nyelvünk alakulását, mint éppen Gyöngyösi.


Gyöngyösi ráadásul úgy volt antikizáló, hogy velejéig magyar maradt, hogy a római világ minden egyes elemét saját költői valósága szolgálatába tudta állítani. Mitológiai allegóriái rétegezettek, s hol komoly, hol pedig éppen humoros jellegüknek köszönhetően válnak költői igazságok hordozóivá. Csetnek, a költő nyughelye valóságos parnasszusi hely, olyan, ahol „a poéták álmai játszadoznak“, ahogy Gyöngyösi mitologizáló szavai is kifejezik. Gyöngyösi a múlttal való folyamatos párbeszéd révén képes meg-megújuló értelmezésekre provokálni az irodalomtörténészeket is. A heroizmus, ráadásul korántsem paradox módon, éppúgy sajátja e költészetnek, mint a féktelen humor és a szókimondó érzékiség.
A magyar Ovidiusként is gyakorta emlegetett Gyöngyösi István halálának évfordulóján, július 24-én (immár hagyományosan) familiáris tisztelgésre gyűlt össze a költő hét esztendeje újra felfedezett sírjánál tisztelőinek csapata. Jankovics József tavalyi gondosan felépített ünnepi beszéde a laudáció mellett ki is jelölte a következő kutatói feladatot: „Gyöngyösi »egykori utolsó lakhelye azonban, ha a hagyománynak hihetünk, Csetnek városának Jolsvai utcájában azon 110. számú ház volt, mely a mi időnkben Urszinyi Mátyás gyógyszerész tulajdona lett, és talán jelenleg is az. A nevezett gyógyszerész azon házat atyjától, Urszinyi Györgytől örökölte, ez pedig ismét atyjától (ki 1774-ben született és 1832-ben halt meg) hallotta, hogy azon ház volt egykor a költő lakása.« Ekként tudósította Teschler Antal csetneki plébános 1886. évi, márc. 12-én kelt válaszlevelében az érdeklődőt, aki ezt a tudását 1897-ben, a már kiszámolt 122 évvel ezelőtt osztotta meg a tudományos közélettel. Elképzelem, hogy nem várva ki a következő 122 évet, valamikor a közeljövőben egy, az eddigiekhez hasonlóan forró július 24-én a költő lakóházának emléktáblájától indul kis csoportunk, s a költő végső nyugalmát jelképező emlékoszlopánál fejezzük be tisztelgő zarándoklatunkat.“ És Jankovics (illetve a jelenlévők) vágya idén már be is teljesedett, igaz, egyelőre emléktábla nélkül: Brutovszky Gabriella, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem doktorandusza ugyanis levéltári kutatásainak eredményeképp Jankovics nyomán azonosítani tudta az egykori Urszinyi-házat, s így az idei koszorúzás a Jolsvai utca (ma) 313-as számú, meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő háza előtt ért véget, mely a költő utolsó lakóhelye volt, s ahol 1700-ban, immáron tíz éve csetneki polgárként és négy évvel halála előtt befejezte az Új életre hozatott Chariclia című modernizált, kiegészített és továbbírt verses Czobor Mihály-átdolgozását (a befejező 989 versszak önálló Gyöngyösialkotás), melynek őse Héliodórosz ógörög regénye, a Sorsüldözött szerelmesek volt. A Chariclia kritikai kiadása 2005-ben jelent meg a Balassi Kiadó gondozásában (Jankovics József és Nyerges Judit munkája). A viszonylag keveset kutatott mű számos filológiai felfedezés lehetőségét hordozza magában.
A sír megkoszorúzására 14 óra 30-kor került sor: Bedécs Tímea gömöri népdalokat énekelt, majd Hriczo Ágnes, aki idén végzett a nyitrai egyetemen, s Gyöngyösit választotta kutatási témájául, kedvenc Gyöngyösi-versrészleteit szavalta el. Emlékbeszédet Szászi Zoltán mondott, majd a sírra Csetnek polgármestere, a nemes kezdeményezést évek óta pártoló Miloš Gallo Barnák után elhelyezték a megemlékezés virágait a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár által megjelentetett Palócföld irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat (a lapot a főszerkesztő, Mizser Attila képviselte), a pozsonyi és a nyitrai magyar tanszék, a rozsnyói bányászati múzeum, a nagybalogi községi hivatal és a Csemadok, illetve a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának képviselői is. A koszorúzás záróaktusaként ki-ki felolvashatta kedvenc Gyöngyösi-versszakait.
A csetneki koszorúzást immár másodízben, ugyancsak 24-én egy füleki megemlékezés előzte meg, melynek során a füleki fellegvárban 12 órakor a pozsonyi és a nyitrai magyar tanszék, az SZMÍT és a Füleki Vármúzeum (Agócs Attila képviselte) koszorúi kerültek elhelyezésre a tavaly felavatott Gyöngyösi-emléktáblánál.

Csehy Zoltán
(Új Szó, 2010. 7.27.)



 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Híreink
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Híreink:

XIX. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Rólunk írták





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.13 másodperc