A Szlovákiai Magyar Írók Társasága irodalmi folyóiratot indít Opus címmel, amelyet szeptember 17-én mutattak be a Dunaszerdahelyen.
Egy új lap megjelentetése a sok tucat (vagy a számolgatás szempontjaitól függően akár százas nagyságrendű) magyar nyelvű irodalmi-kulturális periodikus kiadvány között nyilván felvet jónéhány kérdést, amely a tartalmi sajátosságokat, a potenciális olvasók körét, a terjesztés hatékonyságát firtatja. A folyóiratbemutatón elhangzottak alapján a lapgazda SZMÍT és a főszerkesztő H. Nagy Péter rendelkezik valamelyes stratégiával a buktatók elkerülésére.
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága a rendszerváltás óta fontolgatja egy új irodalmi folyóirat megjelentetését az annak idején egyetlen, 1958-tól működő Irodalmi Szemle alternatívájaként, de kiadói kezdeményzésre 1992-ben megindult a Kalligram, majd 1996-ban a fiatal alkotók fórumaként a Szőrös Kő, ráadásul alaposan fellazult, és átjárhatóbb lett összmagyar viszonylatban is a folyóiratstruktúra mind a szlovákiai magyar szerzők, mind az olvasók számára, sőt ebben a helyzetben kérdésessé vált egyáltalán a szlovákiai magyar irodalom mint autonóm irodalom léte is. A SZMÍT elnöke, Hodossy Gyula szerint a Szőrös Kő idei megszűnése (megjelenésének szüneteltetése), továbbá az Irodalmi Szemle rossz és a Kalligram főleg Magyarországra irányuló terjesztése teremtette meg azt a helyzetet, írói-szerkesztői-olvasói igényt, hogy legyen egy, a szlovákiai magyar alkotók munkáit folyamatosan közlő, Dél-Szlovákia szerte hozzáférhető irodalmi folyóirat.
Az Opus első számának főszerkesztői előszava hangsúlyozza, hogy „az egyes számok – természetesen - nem csak a SZMÍT-tagságnak készülnek, ahogy nem csak a tagok írják a lapfelületet kitöltő szövegeket sem. Az Opus kísérletet tesz arra, hogy a lokális és a globális erővonalakat – s itt esztétikai értékekről van szó – egyensúlyban tartsa. Ilyen értelemben a szlovákiai magyar kultúrát nem választja le annak (közvetlen és világirodalmi) kontextusáról, de hangsúlyossá teszi a lokális értékek legitim beszédképességét.“
A folyóiratbemutatón H. Nagy Péter szerkesztési elképzeléseiről is beszélt. Eszerint a folyóiratnak nem lesz két ugyanolyan száma. A lap blokk-kombinációra épül majd, a megjelenő rovatokat az adott szám koncepciója határozza meg és a szám egyfajta mozaikszerű struktúráját adják majd ki. De lesznek olyan rovatok is a folytonosságot biztosítandó (pl. a Fiatal Írók Rovata), amelyek vissza-visszatérnek az évi hat szám valamelyikében, tehát nyomon követhető lesz az is, hogy a szerkesztői koncepció nem ad hoc módon alakul. „Valami olyasmit próbálunk megvalósítani a folyóiratkultúrán belül, mint ami a könyvek esetében a könyvmű, hogy egy-egy szám akár apró műalkotásként funkcionáljon.“ A folyóirat grafikai és képszerkesztője Juhász R. József, aki a tervek szerint a térséghez kötődő, de nem helyi érvényességű képzőművészeti anyagot mutat be az Opusban.
Az első szám képanyaga Cséfalvai András fiatal pozsonyi képzőművész munkáiból válogat. A szövegfelület két blokkba tagolva (Maszkok, Horizontok) szépirodalmi anyagként főleg verseket, a Slipstream című tematikus blokkban tanulmányokat, a Palimpszeszt rovatban recenziókat, kritikákat, ismertetőket tartalmaz, nagyjából fele-fele arányban közöl szlovákiai és más illetőségű szerzőket.
A 2010-es évfolyamtól kezdődően mellékletekkel is bővül majd a lap, szemlézni kívánja például a szlovákiai magyar kiadók teljes termését.
Görözdi Judit (Litera)