Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Szeptember
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 28257
Linkajánló
 Rólunk írták: Szemezgetés és teregetés

Rólunk írták
Hazai magyar irodalom minden mennyiségben - ez volt a témája a május 21-i Vámbéry Irodalmi estnek a Budapest Kávézóban. Egyrészt (noha majdnem nem, végül mégis) bemutatásra került a Szlovákiai magyar szép irodalom 2009 című antológia, másrészt a 2008-as év könyvtermésének értékelését hallhattuk.


A hangulatos kávézó, mondhatnánk, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának „kihelyezett ülésére“ hasonlított némiképp, hiszen a közönség nagyrészt a hazai irodalmi élet képviselőiből állt össze. A túlnyomórészt szakmainak nevezhető közönség számára (is) tartogatott az est némi meglepetést, de erről néhány sorral lejjebb. Kezdjük a tavalyi év irodalmi leltárával. Az irodalomtudományi köteteket lapunk munkatársa, Csanda Gábor értékelte. „Ha figyelembe veszem, mit produkált a szlovákiai magyar könyvpiac 2008-ban a líra és a próza terén, akkor mindazt, ami a tavalyi termésből az irodalomtudomány tartományába sorolható, átlagon felülinek minősíthetem. Az itt most értékelendő kötet mindegyike olyan mű, amelyet bátran és szívesen ajánlok mindenki figyelmébe, aki a korrekt és színvonalas munkát kedveli. Egyiket sem vagyok képes a másikfölébe állítani, mert az irodalomtudományon belül esetenként egymástól merőben különböző területeket vizsgálnak, ugyanakkor minden esetben egymástól eltérő nyelven.“ Az öt kötet, amelyről alapos elemzést hallhattunk, Ardamica Zorán: Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban (AB-ART), Bárczi Zsófia: Szellemidézés. Tanulmányok Mécs Lászlóról (MadáchPosonium), Benyovszky Krisztián: Kriptománia. Titok és elbeszélés (Kalligram), H. Nagy Péter: Extrák (Nap Kiadó) és Zeman László: Visszalapozások (Nap Kiadó) című munkája. Ezenkívül Csanda Gábor nem hagyta figyelmen kívül az egyetemi műhelyekben született tanulmánygyűjteményeket sem, és számba vette az irodalmi folyóiratokban megjelent irodalomtudományi tanulmányokat is. Teljes és kimerítő leltárt készített. Kétlem, hogy tekintetét elkerülte volna olyan munka, amely rászolgál a figyelemre.

A prózai munkák elbírálása Keserű József irodalomteoretikusnak jutott. Ő is öt kötetet értékelt -N. Tóth Anikó: Tükörkönyv (Kalligram) című mesekönyvét, Tőzsér Árpád: Szent Antal disznaja (Kalligram) című naplókötetét, Nagy Erika: Zsákutca (AB-ART) című tárcakötetét, Duba Gyula: Valami elmúlt - Erni gyermekkora (Madách-Posonium) című regényét, valamint Hunčík Péter: Határeset (Kalligram)című regényét-, és míg a 2007-es könyvtermés kapcsán a prózaszüret szót használta, rájött, hogy idén megfelelőbb lesz a szemezgetés. „Játékos, titokzatos, esztétikus“ - ezeket a jelzőket kapta a Tükörkönyv, amely a benne használt „röküt“ (tükör) nyelven szólva: „evnyökesem vé za“. Tőzsér szépirodalmi igényű naplókötetében, bár nagy szerepet játszanak az olvasmányélmények, az arra való reflektálások, ott van benne a magánember is. „A napló az önértelmezés ideális műfaja. Tőzsért az önértelmezésre nagyon nyitott embernek látom, és a napló műfajában ezt teljesen ki tudja élni.“ A Zsákutca esetében az a fura helyzet állt elő, hogy az elsőkötetes szerző az est háziasszonya is volt egyúttal, és ebbéli minőségében hallgathatta végig a pozitívumokat és negatívumokat. Duba Gyula regénye kapcsán Keserű József foglalkozott az író nyelvhasználatával („egy ősi, archaikus nyelvfelfogáshoz megy vissza“), amelyet egyfajta pátosz leng be. Érdekes, ahogyan az író a közösségi emlékezetet működteti, mondta, s a könyv egyik lehetséges funkciójának az értékőrzést tartja. Hunčík Péter Határeset című regényét szerinte egész más történelemfelfogás jellemzi, mint Dubáét. „A pátosz helyett a történelem demisztifikáló olvasata dominál a könyvben, ennek az eszköze az irónia, a nivellálás. Hunčíknak sikerül egyfajta sajátos közép-európai mentalitást megragadnia. Túllép a regionális kontextuson, és ez egyik nagy erénye.“ Hiányolta viszont, hogy a könyvnek nincs szerkezete, és a „célonvaló túllövésnek“érezte, hogy a könyv utolsó ötödében a szerző arra vállalkozik, hogy Európa egész történelmét újraírja.

Verskötetből ugyancsak öt került terítékre Vida Gergely tálalásában: Gál Sándor: A tékozlás emlékei (Madách-Posonium), Szászi Zoltán: A krónikás könyve (Nap Kiadó), Tóth László: Kötélen, avagy amint az ég (Lilium Aurum), Mizser Attila: Köz (Kalligram) és Juhász R. József: Szedd szét! (Nap Kiadó) című könyve. Hadd vegyem itt kölcsön egy másik költő, Csehy Zoltán szavait, aki irodalmi blogján (www.barkaonline.hu) frappánsan foglalta össze a hallottakat: „Vida Gergely ... tisztességes bátorságról tett bizonyságot, nála Juhász R. József kötete győzött, rangsort is kreált, értékhierarchiába rendezte olvasói tapasztalatait: Tóth Lászlóról többek közt megállapította, hogy ezúttal nem érte el korábbi verseinek színvonalát, szövegei sokszor tételesek, a második helyen végzett Mizser Attila szövegei talán túlságosan nyitottak a heterogén értelemtulajdonítások felé, Gál Sándor viszont (summa summarum) kész csőd. Zirig Árpád Dunaszerdahelyen megjelent kötetét nem tudta beszerezni, így nem rangsorolta, itt Dunaszerdahelyen. A Madách Kiadónál megjelent Cselényi válogatott pedig egyenesen nemzeti ritkaság lesz, mert a teremben alighanem rajtam kívül senki sem látta (tőle kaptam).“

Az értékelések azt is sejtetni engedik, hogyan alakul az idei irodalmi díjak sorsa… Váratlan pillanat volt Csanda Gábornak a Szlovákiai magyar szép irodalom 2009 antológia bemutatását felvezető „kiteregető“ bevezetője, amely arra enged következtetni, hogy az írószervezet háza táján néha nem minden működik mindenki megelégedésére. Csanda Gábor - tavaly is ő szerkesztette az antológiát - amiatt dohogott (Parti Nagy szavaival élve: pezderkezdett), hogy szerkesztőként talán nem neki kellene bemutatni, s nyomatékul (tőle nem megszokott módon) paripai végtermékeket, sőt erősebb szavakat emlegetett (érdeklődőknek újra Csehy Zoltán blogját ajánlom).

Sérelmezte, hogy az írószövetség (és elnöke) úgy tesz, mintha semmi szorosabb köze nem lenne az antológiához (Cs. G. érveinek igazságértéke kétségbevonhatatlan). Az antológia végül mégis bemutatódott, mert az irodalom (és az iránta való szeretet) győzött. A válogatás csaknem két tucat hazai szerző múlt év folyamán irodalmi lapokban, folyóiratokban megjelent műveit adja közre - az össztermésből a Csanda Gábor összeállította „best of“-ot. Irodalombarátoknak kötelező.
Mislay Edit
Új Szó, 2009. május 27.




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Rólunk írták
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Rólunk írták:

Vida Gergely kapta a Madách-díjat

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Rólunk írták

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.12 másodperc