SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA - Jelige : írásvarázs

Nő a tükörben

A nő leült a toalettasztal elé, fésülködött, majd megállt a fésű a kezében.
Viccből a tükörhöz fordult, és megkérdezte:
- Ki is vagyok valójában? Milyen volt a kapcsolatom a szüleimmel?

Nagy meglepetésére a tükör válaszolt.
- Csodás szüleid voltak. Apád és anyád is nagyszerű ember volt, sajnos képtelenek voltak együtt élni. Apád nevelt fel, a természet szeretetére és tiszteletére tanított. Anyád adta kezedbe a tollat, és ha meglátogatott mindig bélyegeket vett neked. Születésnapodra mesés képeslapokat küldött és pillangós zsebkendőket vett neked kis táskában.
-Mit tudsz a gyerekkoromról?
- Gyermekkorodban városban éltél, de családi házban. Apád és nagymamád neveltek fel. Ez meghatározta az egész életedet, mindig megtaláltad a közös hangot az idősebbekkel.
-A fiúk?
-A fiúkról annyit, sose tudtad mit akarnak tőled. Zavartak. Ezért lett életed párja egy érettebb férfi.
-És a családom? Róluk mit mondasz?
-A családod, a férjed, és a gyerekeid nélkül nehezebb lett volna talpra állnod sok nehéz élethelyzetből. Felbecsülhetetlen kincsek neked.
-Mi a véleményem a halálról, ne mondd, hogy azt is tudod!
-A halál egy elkerülhetetlen esemény, amellyel szerinted méltósággal kell szembenézni, és azzal a tudattal, hogy megvalósítottad az álmaid.
-Milyen a pénzhez fűződő viszonyom?
-Ezt is tudom, a pénz fontos dolog az életedben, mert a dolgok, amikre vágysz, pénzbe kerülnek, de maga a pénzhalmozás nem életcélod.
-Véleményem a világról?
-A világot szerinted a kollektív tudat irányítja, és kölcsönhatások szövevénye. Szerinted soha egyetlen ember sem hozott létre egymagában semmi sorsfordítót a történelemben.
-Sors?
-A sorsunk szerinted a saját kezünkben van, sok minden tőlünk indul ki, és felerősödve érkezik vissza hozzánk.
-Terveim?
-Azokat is ismerem, látni szeretnéd az unokáidat, és arra is kíváncsi vagy történnek e lényegi lépések a bolygó megmentése érdekében. Reméled, hogy igen, és ez a gyönyörű bolygó fennmarad a következő nemzedékek számára.

-És az írás, az milyen szerepet tölt be az életemben? -kíváncsiskodott a nő.
-Az írás kitölti az életedet, boldoggá tesz, nem terápia számodra, hanem kedvtelés.
- Miért nem tudok mostanában írni?
-Tudsz.
A nő feleszmélt. A tükörrel társalogtam!
- Te nem csak kívülről ismersz? - kérdezte.
-Mágikus tárgy vagyok, a lelked is ismerem- mondta a tükör.
A nő zavartan kiment a konyhába és nekiállt kávét főzni, közben legépelte ezt a kis történetet.
A tükör elégedetten reccsent egyet.