Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Október
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 28350
Linkajánló
 Év Irodalmi Alkotása: Horoszkóp

Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2007



     Vilma alig hitt a szemének, a Hold az egyik főtengely mentén elhelyezkedő házában tartózkodott, a lehető legragyogóbb konstellációban.
     Az önérvényesítés házában tanyázó planétákat két halványan megrajzolt vonal zárta a kör megfelelő cikkébe. Vilma nem bízott semmit sem a véletlenre, miniatűrök mestereinek precíz ecsetvonásaihoz hasonlatos mozdulatokkal dolgozott minden egyes fok, illetve szög berajzolásán, megmagyarázhatatlan balsejtelemmel viaskodva önmagában, egy örökké fölötte álldogáló láthatatlan alak tekintetét érezte tarkóján, mely csak arra vár, ceruzájának hegye kimozduljon az állatövi jegyeket felsorakoztató rajzból, hogy aztán lesújthasson a titkos tanokba beavatottra, aki ekképp szentségteleníti meg a heti horoszkóp kiszámításának folyamatát.
     Évek óta a vasárnap délután jelentette Vilma számára az újrakezdés lehető-ségét, estébe nyúló számodozásaival, bolygók, csillagjegyek szimbólumainak hajszálpontos elhelyezésével egy rajzlapon, a greenwichi idő, földrajzi szélességek és hosszúságok meghatározásával. Elképesztő mennyiségű kávét ivott meg ilyenkor, s az erős főzet okozta heves szívdobogás közepette rótt sorokból föltekintve gyakran képzelte magát a dél-itáliai Cumae szibillájának, aki öntudatlan állapotban falevelekre jegyzi le az istenek strófákba rejtett üzeneteit. Többször leellenőrizte az egészet, és most már nem akart kételkedni. Hiszen ezt a kedvező bolygóállást kereste a rajzlapokon évek óta, több füzetnyi verset, esszét, műkritikát halmozott fel a fiókokban, várva a publikálásra alkalmas pillanatot, hetet, a planéták céljait elősegítő elhelyezkedését. Íráskészségéhez nem fért kétség, hiszen ez mindannyiszor megjelent horoszkópjában, és ő tudomásul vette.
     Az egyik ilyen vasárnap rezzenéstelen arccal olvasta ki a rajzból, hogy férje a rákövetkező héten elhagyja őt. Hétfő reggel aztán a szokásos módon kikészítette neki a kávét az asztalra, s amíg az a fürdőszobában volt, kicipelte az éjszaka folyamán összecsomagolt bőröndjeit a konyhába. A férfi azonnal ráismert a kofferek tulajdonosában önmagára, és remélte, Vilma fölvilágosítja őt az elé táruló látványról. Fél órán keresztül hallgatta feleségét, majd az egészből arra engedett következtetni, Vilma már nem szereti, hiszen még csak nem is remeg a hangja, amint valamiféle házról beszélt, ahol maga Jupiter tartózkodik, és a férj szinte beleszédült a tudatba, hogy hitvese rögtön a római mitológia villámokat szóró főistenének nevével illeti azt a másik férfit, s az emberek, istenek urával versenyezni nem tudván inkább távozott.
     Vilma kihúzta az íróasztal fiókját, ám hirtelen úgy döntött, egyelőre még nem pakol el, valamiért azt érezte, most egy kicsit késleltetnie kell a rendrakást, mintha megmagyarázhatatlan okokból szertartása ez alkalommal csakis így fejeződhetne be. Szeme megakadt azon a havonta megjelenő lapon, amelyet városa ad ki. A legújabb számot mindig ebben a fiókban tartja. Fellapozza, titokban azt remélve, hátha a fátum máris valamelyik irodalommal vagy képzőművészettel foglalkozó cikk alá kanyarította nevét. Csalódottan veszi tudomásul az ellenkezőjét, mi több, a városban néhány hete nyílt tárlatról beszámoló cikk szerzője minden bizonnyal ritka gazdag fantáziával áldatott meg, belátja, képtelen versengeni a szöveg írójának határtalan képzelőerejével, kinek a tájképek elemzésekor használatos terminológia mellett a vihar által megtépázott fák lombkoronái a konyhaművészet területéről származó, rendkívüli szaktudásról tanúskodó kifejezéseket is eszébe juttattak.
     Rápillantott az órájára, s föllélegzett. Hétfő. Mivel ekkorra már sejtése szerint minden elrendeződött, a planéták fölvették erre a hétre érvényes helyzetüket, elrámolt az asztalról. Úgy gondolta, igazán megérdemel egy cigarettát, az elsőt a következő napra megszabott tíz szálból. Ám a doboz üres volt. Ha nem lenne ez a ragyogó bolygóállás, talán le sem ugrana a benzinkúthoz, de így minden merőben más. Elhalad a házsoruk melletti gyógyszertár előtt, és annak közvetlen közelében máris ott a benzinkút. Pár perc az egész; tervezgette a már ezerszer megtett utat...
     A következő hónapban a város lapja az első oldalon számolt be a főút mentén található panelházak egyikéből lezuhant, minden bizonnyal rosszul felszerelt műholdról, továbbá az eset végzetes következményéről, s a cikk alatti fél oldalt elfoglaló cirádás fekete keretben Vilma neve volt olvasható.




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2007
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2007:

Daphnis búsongása

Hír értékelése
Értékelés: 3.33
Szavazat: 3


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.10 másodperc