ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS
Dunaszerdahely. Laza, kötetlen hangulatban, mégis szakmai oldaláról mutatták be csütörtök este a tavalyi év folyamán folyóiratokban publikált versekből és prózákból álló hagyományos írószövetségi antológiát. Az már szintén hagyomány, szerencsére, hogy a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának minden megmozdulásában kiveszi részét a Fiatal Írók Köre is; ezúttal Poór Mariannára, az est moderátorára osztották a főszerepet, magát a bemutatót pedig Mucha Attila zenés-verses fellépése keretezte.
Az antológiasorozat legújabb darabját, melyet válogatóként és összeállítóként Nagy Erika jegyez, Szalai Zsolt mutatta be, az ezt követő beszélgetésből Vida Gergely, a könyv szerkesztője is kivette részét. Szalai Zsolt nemcsak a kötet ívéről és értékeiről szólt, hanem arról is: nincs még egy olyan kisebbségi magyar irodalmi közeg, mely képes lett volna ehhez a szlovákiai magyarhoz hasonló hagyományt teremteni és folytatni egy minden évben megjelenő ünnepi könyvheti irodalmi antológiával. A gyűjtemény első kritikus értelmezőjeként nemcsak a benne szereplők közti kapcsolódásokat és olvasási stratégiákat láttatta, hanem kitért egyes szerzői hangok előző antológiabelihez képesti változásaira is. Szerinte a hagyományba ágyazottság és a kísérletezés egyaránt jellemzi a kötetet, de leginkább a létbölcseleti kérdések, a transzcendencia, az elmúlás, a múlás, a veszteség, az énkeresés az, ami az alkotók zömét foglalkoztatja.
Nagy Erika az általa olvasott s neki tetsző szövegek beválogatásának módjáról, valamint az összeállítás elveiről beszélt, kitérve azokra a szerzőkre, akik korábban nem vagy csak ritkán kaptak helyet az antológiában. Vida Gergely az antológia mint irodalmi mű tematikus és motivikus lehetőségeit vetette föl, s vitát nyitott az antológiák presztízséről is.
A könyvben szereplő 29 szerző közül hét jelen levő – Aich Péter, Balázs F. Attila, Gyüre Lajos, Z. Németh István, Szalay Zoltán, Száz Pál és Zirig Árpád – egy-egy részletet olvasott föl műveiből. (cs)