tréfás sms-versek
*
a liliomfák 2o.rendje a kupacs(os)ok,
ezek úgy várják a tavaszt,mint szikrát a gyutacsok,
amilyen türelmetlen a castanea sativa(szelídgesztenye),
úgy várok itt önre,mint marxistára Fatima
*
ne legyen olyan,mint a mogorva hölgyek,
csak úgy puffaszkodnak,mint a kocsánytalan tölgyek
*
olyan üde vagy,mint a prunus domestica(besztercei szilva),
oly csodálattal nézlek,mint Toldit a bika,
fekete nyár(fa) hajad hárs puha omló,
úgy tekeredik rád,mint a felfutó komló
*
ettől még ne légy ideges,
hogy az erdei galambvirág isopyrum thalictroides,
attól még nem vagyok vulgáris,
hogy a meggy cerasus vulgaris,
és a persica vulgaris az őszibarack,
ezen ne emészd magad,
ne tombolj,mint sztyeppen a burán,
mert veled van kitöltve a burám,
úgy lettél te a múzsám,
ahogy zöld levél nő a fehér fűzfán(salix alba)
*
a cukorrépa hiába libatop,
neked egy nemzetközi jelet már bemutatok,
hódolód jobbnál jobb verseket kiagyal,
de te hallgatsz,mint kecskerágófélék közt a magyal
*
a kerti oroszlánszáj szlovákul papulka,
ez ha megmérged,a görcsös gyömélyfűt szapulja,
pedig rokonok,mindkettő a tátogatófélék közt mocorog,
együtt szidják a csikorgófüvet,de tudják miért,minek,
te úgy büntetsz,hogy hallgatsz,nincs szószóló,
kínlódjak,mint a molyhos ökörfarkóró?
*
nem vagyok én akkora kalandor,
mint a sarlós gamandor(teucrium chamaedris),
bár nő rajtam a sörte,mint fán a nemeskörte,
azért nyomja a lelkem,mint lepényfafélét a krisztustövis,
hogy nem akarsz mondani valamit
*
nem ír? hallgat,mint Dózsa,a parasztvezír
ha másképp nem hathatok oda,
másszék a füledbe valamely hexapoda(rovar),
ha nem válaszolsz üzenetemre,
leverem a poharad,mint rackajuhot a medve
nem ír,hallgat,mint Abdullah,a nagyvezír
*
olyan a szemed,mint a boglyos fátyolvirág,
ez a habszegfűfélék közt álldogál,
latinul:gypsophila panikulata,
kissé szomorkás lesz tőle az ember hangulata,
legyél inkább viscaria vulgaris(enyvecske),
ez cikázó villámlásban is kedveske
*
ez amolyan férfidolog,
ha meglátlak,a nyálam csorog,
nyálam a szájamból úgy fut ki,
mint kocsmából az egyiptomi főmufti
*
mint puha földbe őzlábnyomok,
szívkapudon bekopogok,
se lakat,se vérömleny,
mégse nyílik olyan könnyen
tréfás sms-versek erősebb idegzetűeknek
nem hinném,hogy a világ attól szétesne,
ha bemártanám nyelvem a résedbe,
az ajkadra tódulna romantikus dallam,
ha megengednéd,hogy lent cirógatva nyaljam
*
ahogy marhanyelv a sóra,
úgy áhítozom a csókra,
ahogy fűszál a harmatra,
úgy vágyik ajkam az ajkadra,
ahogy kastélyba az ártó szellem,
úgy vágyik résedbe a nyelvem
*
ahogy hajó a tengeren,
úgy ringatózna nyelvem a nyelveden,
úgy folyna az ajkamra a nyálad,
ahogy prédába mar a vadállat,
úgy csúszna csókom a nyakadon,
ahogy csigák a nedves falakon
*
ahogy faág a vízesésbe,
úgy kapaszkodtam két kezébe,
ahogy a fát elragadja az áradat,
oly hévvel csillapította vágyamat,
oly erővel tört ki belőlem az élvezet,
ahogy villámok után az ég szétreped
*
ahogy Nemecsekék a Füvész-kertet,
úgy csodálom gyönyör tested,
melled üde harmat,
ha plakát lennél,a falról is levakarlak
*
daucus carota az sárgarépa vagy murok,
ragadok rád,ahogy csak tudok,
nyállal tapad nyelvedhez a nyelvem,
mással is ragadnék,van egy ilyen tervem,
harmattal öntözném besztercei szilvád,
mint cement a friss vizet mind magadba innád
