Dunaszerdahely. Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar ĺrók Társaságának (SZMĺT) elnöke és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes vágta át tegnap délután az írótársaság irodájának bejáratát díszítő, szlovák és magyar nemzeti színű szalagot, s ezzel az iroda hivatalosan is megnyitotta kapuját az Erzsébet téren, a volt pártközpont épületének első emeletén.

Az irodának két főállású munkatársa van: Hizsnyai Zoltán, az írószövetség titkára, valamint Nagy Erika, aki asszisztensi teendőket lát el. Az iroda polcain már ott sorakoznak a társaság tagjai egy részének – egyelőre üres – dossziéi, amelyek azonban hamarosan megtelnek az írók munkásságára vonatkozó dokumentumokkal. Hodossy Gyula és Hizsnyai Zoltán az irodahelyiségeket szemrevételező látogatók előtt hangsúlyozták: lehet, hogy a doszsziék a volt rendszer rossz emlékű gyakorlatát idézik, de az írótársaság dossziéiban korántsem megfigyelések eredményeit, netán kompromittáló adatokat készülnek tárolni.

Csáky Pál, aki kétféle minőségben, (a tagdíjat rendesen fizető) írótársasági tagként és egyúttal kormánytagként vett részt a megnyitón, ünnepi beszédében megjegyezte: kicsit sajnálja, hogy ez a jó ötlet (azaz az iroda létrehozása) nem neki, hanem Hodossy Gyulának jutott eszébe. „Annak viszont örülök, hogy sikerült támogatni és tető alá hozni a megvalósítását” – mondta a miniszterelnök-helyettes, és felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell gondolni a megfelelő infrastruktúra megteremtését, a könyvterjesztés helyzetének javítását, például egy könyvtárprogram révén. Felvetette egy, a szlovákiai magyar írókat támogató ösztöndíjrendszer kialakítását is.

Dr. Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője szintén üdvözölte az iroda létrejöttét: „Legutóbb, amikor itt jártam, annak örülhettem, hogy kiváló tehetségű elsőkötetes prózaírók sora jelentkezett a szlovákiai magyar irodalomban, most pedig annak, hogy végre-valahára a felvidéki magyar írók társasága is olyan székhelyhez jutott, amelynek puszta léte a stabilitás érzetét adhatja a közösségnek, arról nem is szólva, hogy okosan, ki- és felhasználva ennél kézzelfoghatóbb előnyökkel is járhat majd a tagság részére.” A támogatások margójára elmondta, sok minden függ az új kormány programjától. „Ennek megalkotása kapcsán a főosztály véleményét is kikérték, mi pedig leírtuk, hogy az alapelv az, hogy a határon túli magyarok kultúrája a magyar kultúra része.”

Dohányos Róbert, a szlovák kulturális minisztérium Kisebbségi Kultúrák Főosztályának vezetője személyesen nem tudott jelen lenni a megnyitón, így szavait Hizsnyai Zoltán tolmácsolta. „A Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága az utóbbi időben nemcsak hogy képes volt saját szerepének, küldetésének korszerű újrafogalmazására, hanem céljainak megvalósítása érdekében egyre aktívabban tudott fellépni. Ennek a világos koncepcióra épülő cselekvésnek köszönhetően a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága a mai napon jelentős lépést tett tagjainak hatékonyabb érdekképviselete és a szlovákiai magyar irodalom hathatósabb népszerűsítése, az olvasói tábor megtartása, sőt: létszámának remélhető növelése érdekében. A szlovák kulturális tárca azért tartotta fontosnak a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága irodájának létrehozására vonatkozó tervezet anyagi támogatását, mert mind a szlovákiai magyar írók helyzetének javítását, mind a felvidéki magyar irodalom népszerűsítésének ügyét rendkívüli fontosságúnak tartja” – állt egyebek mellett üzenetében. Hizsnyai Zoltán bemutatta az írótársaság vadonatúj honlapját, amely a www.szmit.sk címen érhető el – hamarosan, jelenleg ugyanis még gőzerővel folyik a készítése.

Juhász Katalin, lapunk munkatársa is több minőségben volt jelen a megnyitón, egyrészt írótársasági tagként, másrészt a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete képviseletében: „Helyzetemből adódóan a két szervezet közötti együttműködést igyekszem majd elősegíteni, mert hatalmas lehetőségek rejlenek benne. Mivel a Magyar Intézet szoros kapcsolatban van a Szépírók Társaságával, azon lesz, hogy minél több itteni magyar író vehesen részt magyarországi irodalmi jellegű rendezvényeken, ezzel is népszerűsítve a hazai magyar irodalmat. Remélem, hogy az az érdekképviselet, amelyről itt szó esett, legalább úgy fog működni, mint a Szépírók Társaságának érdekképviselete.”

Hodossy Gyula pohárköszöntőjében köszönetet mondott a támogatóknak, akiknek a segítsége nélkül nehéz lett volna beindítani a munkát, hiszen hiába a jó ötlet, ha nincs anyagi lehetőség a megvalósítására. Elmondta, hogy az írótársaság központja egyelőre továbbra is Pozsonyban székel, a dunaszerdahelyi iroda afféle kihelyezett műhelyként fog működni. Az iroda ajtajának száma, a 111 pedig szerinte jó ómen, mert „háromszor is elsőt jelent: első a tagjaink szívében, első a megtalálásban, és első az érte aggódásban”.