1863. okt. 16-án szül. Zselizen Fischer-Colbrie Ágost teológiai és filozófiai író, egyháztörténész, róm. kat. püspök (megh. Kassa, 1925. máj. 17.). Gimnáziumi tanulmányait Ausztriában, Pozsonyban, Esztergomban végezte, Bécsben járt teológiára. 1888-tól Esztergomban levéltáros, érseki titkár, hercegprímási szertartó, 1890-től Bécsben tanít, 1902-től a Pázmáneum rektora. 1904-ben került Kassára, 1907-től megyéspüspök. E tisztségében – 1919-ben hűségesküt tett az új csehszlovák államnak tett hűségesje után – a főhatalomváltást követően is megmaradhatott, ám tevékenységével, befolyásával teljes mértékben a csehszlov. magyarságot szolgálta. Márai Sándor is megemlékezik róla az Egy polgár vallomásaiban. Magyarra fordította XIII. Leó pápa Rerum no... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, FILEP-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Leó, XIII. | Márai Sándor | Helységnévmutató: Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Esztergom (Mo.) | Bécs (Wien, A.) | Esztergom (Mo.) | Zseliz-Želiezovce (Lévai j.) |

1908. okt. 11-én Garamsallón szül., de a II. vh. utáni évektől Zalabán élt Csontos Vilmos költő (megh. Zseliz, 2000. szept. 12.). Autodidakta, asztalosnak tanult, majd a mezőgazdaságban is dolgozott. Verseskötetei, gyermekkönyvei jelentek meg, s megírta emlékiratait is (Gyalogút, 1972).

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Zalaba (Zalaba, Szl.)-Zalaba (Lévai j.) | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Garamsalló-Šalov (Lévai j.) |

1918. febr. 22-én szül. Léván Ordódy Katalin író, költő (megh. Pozsony, 2000. jún. 17.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. fontos elbeszélője volt az 1950–1970-es években. Szülővárosában, ill. Zselizen járt iskolába, 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett, évekig volt háztartásbeli, 1953-tól könyvterjesztő, 1964-től újságíró Pozsonyban. Pályája verses mesével indult, legjobb művei a női identitáskeresés regényei (Az idegen, 1968, A keskenyebb út, 1971, Kerekes kút, 1989), történelmi regényt, sci-fit, útirajzot is írt.

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Léva-Levice (Lévai j.) |

1922. szept. 2-án Nagypeszeken szül. Lovicsek Béla író, színműíró (megh. Csata, 2006. jún. 27). Léván, Zselizen, Pozsonyban járt iskolába, majd 1950–1969 közötti vidéki – nyírágói, zsemléri, ipolyszakállasi, zalabai, csatai – tanítóskodás után újságíró lett Pozsonyban, végül a Csemadok KB munkatársa volt. Regényei, színművei a csehszlov. magy. olvasók körében rendkívüli népszerűségnek örvendtek.

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nyírágó (Nýrovce, Szl.) | Zsemléren (Žemliare, Szl.) | Ipolyszakállas (Ipeľský Sokolec, Szl.)-Ipeľský Sokolec (Lévai j.) | Zalaba (Zalaba, Szl.), Csata (Čata, Szl.)-Zalaba (Lévai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Nagypeszek-Sikenica (Lévai j.) |

1925. dec. 3-án Zalabán szül. Urbán Sándor író, szakíró (megh. Zseliz, 2002. márc. 3.). Gyermekkorát családjával Calgaryban töltötte, ahonnan 1934-ben tértek haza. Pozsonyban kezdett gimnáziumba járni, Nyitrán érettségizett 1946-ban. Koncepciós perben – kémkedés vádjával – börtönbe zárták, kényszermunkára ítélték. Szabadulása után különböző hivatalokat látott el, Zselizen élt, kaktuszokról írt szakkönyve eddig csak szlovákul, ill., több kiadásban is, oroszul jelent meg. Fölparcellázott égbolt c. önéletrajzi regényében az 1950-es évek légkörét és kényszermunkatáborainak világát rajzolta meg.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Zseliz Pozsony (Bratislava, Szl.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Calgary (K.) | Zalaba-Zalaba (Lévai j.) |

1944. ápr. 19-én szül. Pozsonypüspökin (ma: Pozsony része) Püspöki Nagy Péter történész, heraldikus, számos forrásértékű történeti monoráfia, tanulmány szerzője. Pozsonyban érettségizett 1962-ben, a teológián kezdett egyetemi tanulmányait 1971-ben történelem–levéltártan szakon fejezte be. Ez időtől szabad foglalkozású tudományos kutató volt, 1993-tól Bp.-en egyetemi tanár. Tudományos belépőjét (Püspöki mezőváros története, 1968) településtörténeti, ill. címertani tanulmányok követték (pl. Dunaszerdahely, Rozsnyó, Zseliz), monográfiát írt Boldogfáról, tanulmányt írt Nagymorávia fekvéséről, Csallóköz vízrajzi képének történetéről, ill. Csallóköz neveiről, feldolgozta az Árpád-kori vásártartás írott emékeit stb.

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Boldogfa (Boldog, Szl.) | Pozsonypüspöki-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) |

1944. júl. 29-én szül. Jókán Mikola Anikó költő, műfordító (megh. Pozsony, 1996. szept. 22.). Deákiban, Nagysallón, Zselizen járt iskolába, Tornalján végzett mezőgazdaásig szakiskolát, majd újságíró lett Pozsonyban (az 1960-as évek második felében egy ideig Szencen is lakott). Az 1960-as évek második felében indult csehszlov. magy. írónemzedék egyik legjelesebb alkotója, verseskötetein kívül a dél-amerikai irodalmakból és indián népköltészetből jelentek meg fordításai, elbeszélései láttak napvilágot. A pozsonyi Anima Társaság 2006-ban Mikola Anikó-díjat alapított.

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Deáki (Diakovce, Szl.)-Diakovce (Vágsellyei j.) | Nagysalló (Veľké Úľany, Szl.)-Tekovské Lužany (Lévai j.) | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Tornalja (Tornaľa, Szl.)-Tornaľa (Nagyrőcei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Szenc (Senec, Szl.)-Senec (Szenci j.) | Jóka-Jelka (Galántai j.) |

1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.–szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője.

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Örkény István | Helységnévmutató: Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Nagyölved (Veľké Ludince)-Veľké Ludince (Lévai j.) | Nagysalló (Tekovské Lužany, Szl.)-Tekovské Lužany (Lévai j.) | Ipolyság (Šahy, Szl.)-Šahy (Lévai j.) | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Hontfüzesgyarmat-Hontianska Vrbica (Lévai j.) |

1951. március 8-án szül. Zselizen Horváth Géza karnagy, tankönyvíró, zenei szakíró. 1975-ben Nyitrán szerzett matematika–földrajz szakos képesítést. Szülővárosában tanít ma is. Többek közt megírta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának történetét (2004).

Forrás: SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Vass Lajos | Helységnévmutató: Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Zseliz-Želiezovce (Lévai j.) |

1952. jan. 4-én szül. Fegyverneken (Kétfegyvernek) L. Kovács Klára (Lutsky) költő. Zselizen érettségizett, 1975-ben magy.–angol szakon végzett Pozsonyban, majd szerkesztő lett ugyanitt. 1978-tól az Amerikai Egyesült Államokban él, egyetemi oktató, Chicagóban verseskötete jelent meg.

Forrás: BORBÁNDI, ERDÉLYI–NOBEL, NAGY, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Zseliz ( Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Chicago (USA) | Fegyvernek-Zbrojníky (Lévai j.) |

1967. jún. 5-én szül. Zselizen N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, színműíró. Selmecbányai érettségi után Bp.-en szerzett magy.–könyvtáros szakos oklevelet. 1991–1992-ben Paláston tanított, ezt követően Ipolyságon előbb alapiskolai, jelenleg gimnáziumi tanár. Az Iródia-mozgalom tagja 1983–1986 között, meséskönyvek (legutóbb: Tükörkönyv, 2008), gyermekszínművek (Dülle és Kandika, 2003), novellás- és tanulmánykötetek szerzője, írt egy könyvet Mészöly Miklósról (Szövegvándor, 2006), s megjelentetett egy regényt (Fényszilánkok, 2005) is.

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Mészöly Miklós | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Selmecbánya (Banská Štiavnica, Szl.)-Banská Štiavnica (Selmecbányai j.) | Palást (Plášťovce, Szl.)-Plášťovce (Lévai j.) | Ipolyság (Šahy, Szl.)-Šahy (Lévai j.) | Zseliz-Želiezovce (Lévai j.) |

1970. jan. 26-án szül. Érsekújvárban Németh Zoltán költő, irodalomkritikus, esszéista. Ipolybalogon nőtt fel, itt kezdte iskoláit, Zselizen érettségizett 1988-ban, 1993-ban magy.–történelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, majd évekig Ipolybalogon tanított, jelenleg Besztercebányán egyetemi oktató. Az 1990-es években indult szlov. magy. írónemzedék meghatározó jelentőségű akotója, aki egyebek közt erőteljes kísérleteket tett a (cseh)szlov. magy. ir. fogalmának újragondolására is. Verseskönyvei, kritika- és tanulmánykötetei, monográfiái (Talamon Alfonzról, 2001, Parti Nagy Lajosról, 2006) jelentek meg, nemzedékének tagjaival készített mélyinterjúkat publikált.

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Parti Nagy Lajos | Talamon Alfonz | Helységnévmutató: Ipolybalog (Balog nad Ipľom, Szl.) | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Érsekújvár-Nové Zámky (Érsekújvári j.) |