 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Vágsellye (Nyitra m) - aža (Vágsellyei j.) |
Oláh Miklós  193. jan. 10-én Nagyszebenben szül Oláh Miklós kat. főpap, politikus, történetíró, költő (megh. Nagyszombat, más források szerint Pozsony, Bécs, 1568. jún. 14.), a magyar humanizmus egyik legjelentősebb alakja, aki kora Európájának humanistáival, így Rotterdami Erasmusszal is kapcsolatban állt. Fiatal korában komáromi főesperes is volt. 1553-tól esztergomi érsek, de Nagyszombatot választotta székhelyéül. 1561-ben ő telepítette be a jezsuitákat Mo.-ra (első rendházuk Vágsellyén és Nagyszombatban volt), s Nagyszombatban létrehozta az első magyarországi jezsuita egyetemet. | | Névmutató: Rotterdami Erasmus | | |
|
| Szántó István Galgóci neveltetés után 1560-tól Nyitrán papnövendék Szántó István (Arator, Devecser, 1540 Olmütz, 1612. júl. 3.) katolikus egyházi író, bibliafordító. 1565-ben Nagyszombatban tanított, majd külföldi, valamint erdélyi esztendők, ill. a jezsuiták elűzése után többek között Vágsellye, Znióváralja volt működésének helyszíne. | | | Szenci Molnár Albert  1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 1617. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább... | | | Helységnévmutató: Győr (Mo.) | Gönc (Mo.) | Debrecen (Mo..) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Prága (Praha, Cs.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Nagybiccse (Bytča, Szl.) | Komját (Komjatice, Szl.)-Komjatice (Érsekújvári j.) | Vágsellye (ala, Szl.) Nagyszombat (Trnava, Szl.)-aža (Vágsellyei j.) | Szepsi (Moldava nad Bodvou)-Moldava nad Bodvou (Kassa-vidéki j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Alsósztregova (Dolná Strehová, Szl.)-Dolná Strehová (Nagykürtösi j.) | Szenc-Senec (Szenci j.) | |
|
| Hajnal Mátyás 1578. febr. 4-án Nagyszombatban szül. Hajnal Mátyás jezsuita író, versszerző (megh. Bécs, 1644. máj. 28.). Többek közt Vágsellyén tanított, Homonnán s Nagyszombatban is működött. A Jézus szívét szerető szíveknek ájtatosságára
c. művét 1629-ben adta ki Bécsben nevének feltüntetése nélkül. | | | Pázmány Péter  1600. október 15-én Vágsellyére, 1601 februárjában pedig Kassára került gyóntatónak Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. okt. 4. Pozsony, 1637. márc. 19.) író, kat. főpap, az ellenreformáció és a korai magyar barokk legnagyobb alakja, a magyar irodalom és művelődés egyik legjelentősebb személyisége. Református nemesi családban szül., 1583-ban katolizált. Magyarországi iskolák és külföldi tanulóévek, valamint háromévi grazi tanárkodás (15971600) után lett Vágsellyén, majd Kassán gyóntató, hitvitái sorát már itt megnyitotta 1602 nyarán a Magyari István Az országokban való sok romlásoknak okairól c. könyvére írt Feleletével (Nagyszombat, 1603). Ekkor újból Grazba ment, de 1607-ben végleg visszatért Magyarországra, s átvette a kat. megújulás irán... Tovább... | | Névmutató: Riege Alajos | Magyari István | Ferdinánd, II. | | |
|
| Veresmarti Mihály 1599-ben nagykőrösi lelkészként menekült híveivel Ürménybe Veresmarti Mihály (Vörösmarti, Veresmart, 1572. márc. Pozsony, 1645) hitvitázó író. 1604-ben katolikusellenessége miatt a nyitrai börtönbe zárták, 16051608 között Komjáton lelkész, 1610-ben, Pázmány Péter közbenjárásával katolizált ekkor kezdte írni Megtérése históriáját (1634, Ipolyi Arnold adta ki 1875-ben), majd előbb Vágsellyén, majd 1614-től Pozsonyban volt plébános, később kanonok. | | | Csete István 1648. dec. 15-én szül. Vágsellyén Csete István (Vízkeleti) költő, jezsuita hitszónok (megh. Sopron, 1718. márc. 18.). Nagyszombatban, Trencsénben, Bécsben tanult, majd 1675-ben Kassán kezdett tanítani, ezt követően Erdélyben volt hitszónok, ahonnan egy időre Nagyszombatba is visszakerült. Többkötetnyi prédikációt írt, verses életrajzokat készített. | | | Bartakovics Béla 1791. ápr. 4-én szül. Felsőelefánton Bartakovics Béla kat. egyházi író (megh.: ?, 1873. máj. 30.). Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, 1815-ös pappá szentelése után előbb Vágsellyén és Muzslán káplán, később Nagyszombatban, Rozsnyón tevékenykedett, 1850-től egri érsek. Népfelvilágosító művek szerzője, kiadta szentbeszédeit is. | | | Esterházy János gróf  1901. márc. 14-én szül. Nyitraújlakon Esterházy János gróf, politikus, publicista, Esterházy Lujza öccse (megh. Mírov, 1957. márc. 8.), a két vh. közti csehszlov., ill. II. vh. alatti szlov. magy. történelem jelentős személyisége, a II. vh. után a csehszlov. magyarság elleni bosszúhadjárat mártírja. A gimnáziumot és a kereskedelmi akadémiát Bp.-en végezte, ahonnan hazatérve gazdálkodni, ill. politizálni kezdett, 31 évesen lett az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, továbbá parlamenti képviselője, 1936-tól pedig az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke volt. Szlovákiában maradt Csehszlovákia 1938-as felbomlása, ill. az első Szlovák Köztársaság megalakulása után is, mint a Magyar Párt elnöke egyedüli magy. képviselője volt a szlov. pa... Tovább... | | Névmutató: Esterházy Lujza | Molnár Imre | Balassa Zoltán | Ébert Tibor | Siposhegyi Péter | Boráros Imre | Nagy János | Gáspár Péter | Szelekovszky Magdolna | Buják Vince | | |
|
| Sellyei József 1909. jan. 1-jén szül. Vágsellyén Sellyei József (Miskovics) költő, író (megh. uo., 1941. márc. 6.). Nehéz körülmények között élt, 13 éves korától dolgoznia kellett, elbeszéléseit dokumentumértékük teszi ma is fontossá, legutóbb Mellnek szögezett bicska (2003) címmel jelent meg válogatás elbeszéléseiből Pozsonyban. | | | Réső E. Zoltán  1912. aug. 5-én szül. Magyarsókon E. Réső Zoltán költő, író (megh. Vágsellye, 1996. jan. 15.). Érsekújvárban érettségizett, Prágában végzett gyógyszerészetet, majd, kis kitérő után, szakmájában dolgozott. Az 1930-as években verseskötetei jelentek meg, újabban forrásértékű regényekben dolgozta fel ifjúkorát (Újvári gimnazisták, 1991, Prágai egyetemisták, 1995). | | | Bertók Imre 1922. aug. 30-án szül. Kéménden Bertók Imre tankönyvíró, nyelvész, pedagógiai szakíró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet 1956-ban. Ezt követően Kéménd, Párkány, Vágsellye, Komárom voltak működésének állomásai, míg végül 1965-ben Pozsonyba került előbb tanfelügyelőnek, később pedagógiai intézeti, majd szakkiadói vezető lett, kutatóként, szakíróként főleg a nyelvoktatás módszertanával, ill. különböző nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott | | | Tóth Károly  1959. febr. 27-én szül. Vágsellyén Tóth Károly irodalomkritikus, tudományszervező, szerkesztő, politikus. Szülővárosában kezdte iskoláit, Galántán érettségizett, Pozsonyban végzett magy.történelem szakon. Ezután munkás, majd Pozsonyban szerkesztő, az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság aktivistája, az 1989-es rendszerváltás egyik főszereplője, a Független Magyar Kezdeményezés alapítója s egy ideig irányítója, 1996-ban megszervezte a jelenleg Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézetet. Ir. esszéit, tanulmányait l. a Leányvári ébredés (1994) c. kötetében. | | | Papp Imre 1959. máj. 25-én szül. Vágsellyén Papp Imre költő, az 1980-as évek második felétől Prágában él, verseskötetei szlov. magy. kiadóknál jelentek meg. | | | Gyurovszky László 1959. szept. 30-án szül. Vágsellyén Gyurovszky László közíró, politikus, 20022006 között a szlovák kormány minisztere. 1983-ban Pozsonyban villamosmérnöki oklevelet szerzett. Az újságírást 1978-ban popzene- és jazzkritikusként kezdte, 1989-től politikai publicisztikát ír (Rendszerváltás vagy országváltás?, 1994). | | | Jakubecz Mária  1962. ápr. 1-jén szül. Vágsellyén Jakubecz Mária író, publicista, szerkesztő. Pozsonyban végzett magy.szlov. szakon 1986-ban, 1994-től hitoktató. Felsőszelin él. Vallásos elmélkedései, gyermekkönyvei jelentek meg. | | | Tóth Ildikó, H. 1966. márc. 30-án szül. Vágsellyén H. Tóth Ildikó, Hizsnyai Tóth) műfordító, kutató, Hizsnyai Zoltán felesége. Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári képesítést 1989-ben, jelenleg is itt él. Műfordítás-elmélettel, s oktatásmódszertannal foglalkozik, kortárs szlovák szépprózát és történeti szakirodalmat fordít magyarra. | | | Polgár Anikó  1975. szept. 2-án Vágsellyén szül. Polgár Anikó költő, irodalomtörténész, műfordító, Csehy Zoltán felesége. Vágfarkasdon nőtt fel, iskoláit is itt kezdte, Galántán érettségizett 1993-ban, majd 1998-ban előbb latinmagy., 2005-ben pedig ógörög szakos diplomát szerzett. 19971998-ban gimnáziumi tanár volt Galántán, 2003-tól egyetemi előadó, majd adjunktus Nyitrán. Verseskötetei jelentek meg, műfordítástörténettel foglalkozik, tanulmánykötetben értékelte az eddigi magy. Catullus-értelmezéseket, latin, újgörög, szlovék, cseh és finn gyelvből fordít. Dunaszerdahelyen él. | | | Fehér Kriszta  1979. febr. 23-án Vágsellyén szül. Fehér Kriszta költő, író. 2002-től Bp.-en él. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
