1912. dec. 29-én Vágkirályfán szül. Janics Kálmán történész, közíró (megh. 2003. aug. 20.). Pozsonyban érettségizett, s ugyanott szerzett orvosi diplomát 1937-ben, azóta Szlovákia különböző településein: Trencsénben, Komáromban, Nádszegen, 1946-tól 1978-ig Joslván dolgozott orvosként, majd miután politikai okból állásából elbocsátották, visszaköltözött szülőfalujába. A csehszlov. magyarság 1945–1948 közti üldöztetését feldolgozó, több kiadást megért A hontalanság évei első ízben ízben Nyugaton, Münchenben jelenhetett csak meg 1979-ben. Közíróként ugyancsak a csehszlov. magyarság helyzetével összefüggő kérdésekkel, illetve a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. 2006-ban szülőfalujában felavatták mellszobrát (Szabó László alkotását).

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Jolsva (Jelšava, Szl.)-Jelšava (Nagyrőcei vm.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nádszeg (Trstice, Szl.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | München (N.) | Vágkirályfa-Kráľová nad Váhom (Vágsellyei j.) |

1924. ápr. 1-jén szül. Pozsonypüspökin Koller Gyula (Kellő Gyula) egyházi író, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. katolikus egyház jelentős személyisége, szervezője. Iskoláit szülővárosában, ill. Pozsonyban, Komáromban, Esztergomban végezte, 1946-ban szentelték pappá Pozsonyban. Különböző beosztásokban számos helyen teljesített szolgálatot, 1950–2000 között Melleken, Vágkirályfán, Somorján, Vajkán, Boldogfán plébános. A rendszerváltás után katolikus egyházi könyvkiadót (Glória) hozott létre, 1990–2000 között a Remény c. szlov. magy. katolikus hetilap főszerkesztője volt. Hittan- és imakönyveket írt és fordított, megjelentek igemagyarázatai, életrajzai (Magvetők életútja, 2002).

Forrás: MIHSZL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Mellek (Melek, Szl.) | Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom, Szl.)-Kráľová nad Váhom (Vágsellyei j.) | Somorján (Šamorín, Szl.) | Vajkán (Vojka nad Dunajom, Szl.) | Boldogfa (Boldog, Szl.) | Pozsonypüspöki-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) |

1947. ápr. 14-én szül. Pozsonyban Keszeli Ferenc költő, író, közíró. Vágkirályfai gyermekkor után, tizenhét éves korától – előbb Galántán, majd Pozsonyban – újságíró (Hét, Új Ifjúság), jelenleg a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa, Somorján él. Sikeres verseskötetek és népszerű gyermekkönyvek (Hókuszpókusz, Szóhancúr, Kajla Fülöp kalandjai, Furafalvi kajlaságok) szerzője, ez utóbbiak a 20. sz. második fele magy. gyermekirodalmának legjobb teljesítményai közé tartoznak. Fontosak művelődéstörténeti írásai, művei is.

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Galánta (Galanta, Szl.)-Galanta (Galántai j.) | Somorja (Šamorín, Szl.)-Šamorín (Dunaszerdahelyi j.) | Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom, Szl.)-Kráľová nad Váhom (Vágsellyei j.) | Pozsony-Bratislava |