 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Trencsén (Trencsén vm.) - Trenčín (Trencséni j.) |
Berger Illés 1562-ben Breznóbányán szül. Berger Illés történetíró (megh. Szakolca, 1644). Tanulmányait szülővárosában kezdte, külföldön fejezte be, ahonnan visszatérve, 1597-ben Trencsénben tanított 1622-től Szakolcán volt hivatalnok. | | | Révay Péter báró 1568. febr. 2-án szül. Holicson Révay Péter báró (megh. Trencsén, 1622. jún. 5.) történetíró, író. Tanulmányait Bártfán, Iglón, Bécsben, Strassburgban végezte, 1608-tól Pozsonyban koronaőr, művei Magyarország, ill. a magy. korona történetét mutatják be. | | | Lippay János  1606. júl. 30-án (más forrás szerint nov. 1-jén) szül. Pozsonyban Lippai János kertészeti író, Lippay György öccse (megh. Trencsén, 1666. jún. 2.). Szülővárosában, ill. Bécsben tanult, 1624-től a jezsuita rend tagja. A grazi és a bécsi egyetemeken keleti nyelveket adott elő. 1643-ban visszatért hazájába, itt előbb a győri kollégium igazgatója, majd a trencséni jezsuita rendház főnöke volt. Ezt követően bátyja pozsonyi érseki kertjét gondozta, főművei e tevékenységéhez kötődnek (Posoni kert, Gyümölcsös kert, Veteményes kert). | | | Csete István 1648. dec. 15-én szül. Vágsellyén Csete István (Vízkeleti) költő, jezsuita hitszónok (megh. Sopron, 1718. márc. 18.). Nagyszombatban, Trencsénben, Bécsben tanult, majd 1675-ben Kassán kezdett tanítani, ezt követően Erdélyben volt hitszónok, ahonnan egy időre Nagyszombatba is visszakerült. Többkötetnyi prédikációt írt, verses életrajzokat készített. | | | Berzeviczy Henrik 1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt. | | | Rákóczi Ferenc, II.  1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 17061707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább... | | Névmutató: Bercsényi Miklós | Dudits Andor | Löffler Béla | Győrfi Sándor | (Mayer Ede | | Helységnévmutató: Rodostó (Tekirda?, Tö.) | Párizs (Paris, Fr.) | Nagysáros (Vežký ari, Szl.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Krasznahorka (Krásna Hôrka, Szl.) | Szomolány (Smolenice, Szl.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Stubnya (Turčianske Teplice, Szl.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bécsújhely (Wiener Neustadt, A.) | Borsi-Bora (Tőketerebesi j.) | |
|
| Bednári Mihály 1682-ben Nagytapolcsányban szül. Bednári Mihály kat. egyházi író (megh. Trencsén, 1728. jan. 13.). Többek közt Kassán volt filozófiatanár, majd Trencsénben hitszónok és a jezsuita rendház főnöke. | | | Báchmegyei István Pál 1689-ben Trencsénben szül. Báchmegyei István Pál orvos, író (megh. Nagyszombat, 1735). Tanulmányait Pozsonyban, Rozsnyón, Eperjesen kezdte, doktorrá Jénában avatták 1710-ben, ezt követően Gömör megye orvosa lett öt évre, 1725-ben katolizált, 1727-től Nagyszombatban volt orvos, ahol egy alkímiai kísérlet során vesztette életét 1735-ben. Hitvédelmi munkája mellett orvosi, meteorológiai, alkímiai, természetrajzi munkái is ismertek. | | | Kazy Ferenc 1695. ápr. 7-én Léván szül (garamvezekényi) Kazy Ferenc költő, történetíró (megh. Pozsony, 1759. jún. 11.). Iskoláit Nagyszombatban kezdte, 1738-tól többek között a trencséni, ill. a pozsonyi jezsuita rendház főnöke, az 1740-es években két alkalommal is Nagyszombatban kollégiumi igazgató. Elégiákat írt a magy. történelem főbb állomásairól, feldolgozta a magy. történelem jelentős személyiségeinek életét, megírta a 17. sz.-i Magyarország, ill. a nagyszombati egyetem első száz évének történetét. | | | Rényes István 1699. júl. 7-én halt meg Pozsonyban Rényes István (Renyes) jezsuita hitszónok, a magyar Tulliusnak" is nevezték (szül.: Nagyvárad, 1647. dec. 5.). 1666-ban katolizált, Kassán, Nagyszombatban tanított, Trencsében volt jezsuita házfőnök, élete utolsó éveiben hitszónokként működött. | | Névmutató: Tullius, Servius | | |
|
| Prileszky János 1709. márc. 16-án Prileszen (ma Hőlak része) szül. Prileszky János jezsuita egyházi író, vers- és tankönyvszerző (megh. Trencsén, 1790). | | | Deményi László 1710-ben szül. Trencsénben Deményi László piarista egyházi író, iskoladráma-szerző (megh. Korpona, 1761. okt. 28.). Szülővárosában, ill. Privigyén tanult, itt lépett be 1728-ban a piarista rendbe, többek között Nyitrán (1731, 17371739), Privigyén (1734, 1740, 1745, 1747), Rózsahegyen (1741, 1746, 17581760), Szentgyörgyön (17481757), Korponán (1741, 1761) működött. Megjelentek latin nyelvű egyházi beszédei, Nyitrán iskoladrámáját mutatták be. | | | Iváncsics János 1722. nov. 25-én szül. Komáromban Iváncsics Imre (Ivanchich) kat. egyházi szakíró, tankönyvíró (megh. Nagyszombat, 1784. júl. 17.). Többek között Trencsénben, Kassán, Nagyszombatban tanult, 17551760 között Komáromban és Nagyszombatban tanított, 1770-től újból ez utóbbi városban van. Matematika- és fizikatankönyveket is írt. | | | Pray György  1723. jan. 11-én szül. Érsekújvárban Pray György történetíró, a 18. sz. egyik legjelentősebb magy. történettudósa (megh. Pest, 1800. szept. 27.). Filozófiát és teológiát Nagyszombatban tanult, tanított többek közt Trencsénben, Pozsonyban, Rozsnyón, Komáromban, 1777-től Budán, majd Pesten könyvtáros. Terjedelmes történetírói életműve a forráskutatáson és forráskritikán alapuló történetírás felé tört utat, nevéhez fűződik a Halotti beszéd, valamint a Margit-legenda kiadása, megírta a Szent Jobb történetét, Szent Erzsébet életrajzát, | | Névmutató: Margit, Árpád-házi Szent | Erzsébet, Árpád-házi Szent | | |
|
| Illei János 1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak. | | | Wagner Károly 1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (17481749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 17711773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (17661769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője. | | | Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szepeshely (Spiská Kapitula, Szl.) | Bazin (Pezinok, Szl.) Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Pezinok (Bazini j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Zboró-Zborov (Bártfai j.) | |
|
| Katona István 1732. dec. 13-án szül. Bolykon (Ipolybolyk) Katona István történetíró (megh. Kalocsa, 1811. aug. 17.). 1750-ben Trencsénben lett a jezsuita rend tagja, Kassán és Nagyszombatban tanult, de egy időben (1758-ban) tagja volt a komáromi rendháznak is. Kritikai megjegyzésekkel ellátott, egyháztörténeti forrásgyűjteménye (17791782) ma is alapműnek számít. | | | Benyák Bernát József 1745. dec. 6-án szül. Komáromban Benyák Bernát József író, piarista iskoladráma-szerző (megh. Selmecbánya, 1829. márc. 1.). Tanulmányai elvégeztével tanári pályáját a nyitrai konviktus igazgatójaként kezdte, majd az ország különböző városaiban többek között Trencsénben, ill. Selmecbányán tanított. Előadásait magyarul tartotta, s azon volt, hogy az idegen szakkifejezések helyébe magyarokat léptessen. Számos művet hagyott maga után: verseket, színműveket, fizikai. filozófiai, nyelvtani értekezéseket, fordításokat stb. | | | Szabó István (16951753) 1753. márciusában hunyt el Nagyszombatban Szabó István jezsuita egyházi író, hitszónok (szül. Eger, 1695. júl.? 28.?), többek között Trencsénben, Kassán, Besztercebányán, Komáromban, Nagyszombatban szolgált, prédikációit több kötetben adta ki. | | | Árvai György 1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (17231724, 17261729, 17321739, 17441746), a kassai (17471749, 17531758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg. | | | Belnay György Alajos 1765. júl. 14-én szül. Trencsénben Belnay György Alajos irodalomtörténeti és jogi szakíró, tankönyvíró, fordító (megh. Pozsony, 1809. okt. 26.), 1792-től tanított Pozsonyban. | | | Dobay Elek 1804. dec. 5-én szül. Léván Dobay Elek kat. egyházi író (megh. uo., 1879. jún. 1.), 1821-től pap-tanár, többek közt Nyitrán, Szentgyörgyön, Trencsénben, élete végén szülővárosába vonult vissza. | | | Dualszky János 1808. jan. 6-án Szenicén szül. Dualszky János helytörténetíró (megh. Nyitra, 1881. márc. 22.). Tanulmányait a nyitrai papneveldében végezte, 1836-tól Trencsénben segédlelkész, 18441870 között Beckó plébánosa volt, 1871-től nyitrai kanonok, itt adta ki 1875-ben a város történetét feldolgozó könyvét. | | | Rómer Flóris Ferenc  1815 ápr. 12-án szül. Pozsonyban Rómer Flóris Ferenc (Rammer) régész, művészettörténész (megh. Nagyvárad, 1889. márc. 18.), a magyar régészet egyik megteremtője. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Trencsénben, majd Tatán folytatta, 1830-ban Benedek-rendi szerzetes lett (Bakonybélen Ipolyi Arnold tanulótársa volt). 1845-től Pozsonyban tanított, a város közkedvelt személyisége volt, az ő kezdeményezésére alakították pl. át a pozsonyi ligetet növénykertté, de országos hírnévre is itt kezdett szert tenni. 18481849-ben honvédként vett részt a szabadságharcban, utána bebörtönözték, s csak 1854-ben szabadult, és kezdhetett újból tanítani, 1855-től magántanítóként Pozsonyban, később Győrben, Pesten, 1877-től nagyváradi kanonok volt. Első munkáina... Tovább... | | | Baróti Szabó Dávid  1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (175917690), Nagyszombatban (17611763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 17731777 között Komáromban, 17771779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább... | | | Helységnévmutató: Barót (ma: Baraolt, Ro.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Nagyszombat (Tranava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bajcs (Bajč, Szl.)-Bajč (Komáromi j.) | Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom, Szl.) | Marcelháza (Marcelová, Szl.)-Marcelová (Komáromi j:) | Virt-Virt (Komáromi j.) | |
|
| Pechány Adolf 1859. febr. 15-én szül. Illaván Pechány Adolf pedagógiai szakíró, turisztikai szakíró, publicista (megh. Bp., 1942. jún. 15.). Znióváralján, Trencsénben, Nyitrán járt középiskolába, az egyetemet Pesten végezte el, majd többek közt Galgócon, Pozsonyban és Trencsénben is tanított. 1897-től Bp.-en működött, 1908-ban miniszterelnökségi tisztviselő, 1921- től a mo.-i szlovákok kormánybiztosa volt. Többek közt szerkesztette a Slovenské noviny c. szlovák nyelvű napilapot, s írt egy szlovákmagyar szótárt is. Számos neveléselméleti és oktatáspolitikai, ill. oktatástörténeti munkája mellett könyvet írt a szlovákságról, de ismertek észak-magyarországi turisztikai kalauzai is. A magyarországi tótok c. munkája 2000-ben Miskolcon új kiadásban is megjele... Tovább... | | | Virág Béla, J. 1863. okt. 19-én szül. Motesicben Virág Béla (Jaskula, J. Virág) költő, író (megh.: ?). Trencsénben, Körmöcbányán, Pozsonyban tanult, verseskötetei mellett regénye is megjelent. | | | Waldapfel János 1866. okt. 14-én Nagyzáblaton (Végszabolcson) szül. Waldapfel János pedagógiai szakíró, irodalomtörténész (megh. Bp., 1935. nov. 5.). Trencsénben érettségizett, Bp.-en végzett egyetemet, s itt kezdett tanítani is. Korszerű nevelést szorgalmazó pedagógiai szaktanulmányai, továbbá irodalomtörténeti dolgozatai jelentek meg, Kármán-emlékkönyvet szerkesztett. | | Névmutató: Kármán József | | |
|
| Szathmáry István 1877. febr. 4-én szül. Szathmáry István költő (megh. Bp., 1943), 1918-tól Bp.-en élt. | | | Mittay László 1893. máj. 18-án szül. Trencsénben Mittay László (Begyáts) költő (megh. Bp., 1962. jún. 16.), a Bontakozó szárnyak c., Darvas Jánossal és Komlós Aladárral közös kötetben mutatkozott be verseivel 1910-ben. | | | Tass József 1894. ápr. 24-én szül. Trencsénben Tass József költő (megh. Bp., 1958. ápr. 19.). | | | Janics Kálmán 1912. dec. 29-én Vágkirályfán szül. Janics Kálmán történész, közíró (megh. 2003. aug. 20.). Pozsonyban érettségizett, s ugyanott szerzett orvosi diplomát 1937-ben, azóta Szlovákia különböző településein: Trencsénben, Komáromban, Nádszegen, 1946-tól 1978-ig Joslván dolgozott orvosként, majd miután politikai okból állásából elbocsátották, visszaköltözött szülőfalujába. A csehszlov. magyarság 19451948 közti üldöztetését feldolgozó, több kiadást megért A hontalanság évei első ízben ízben Nyugaton, Münchenben jelenhetett csak meg 1979-ben. Közíróként ugyancsak a csehszlov. magyarság helyzetével összefüggő kérdésekkel, illetve a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. 2006-ban szülőfalujában felavatták mellszobrát (Szabó László alkotását). | | | Perjés Géza 1917. aug. 14-én szül. Trencsénben Perjés Géza hadtörténész, a 20. sz.-i magy. hadtörténet-írás egyik jelentős alakja (megh. Bp., 2003. szept. 18.). 1939-ben Bp.-en elvégezte a Ludovika Akadémiát, azóta a magy. fővárosban élt. | | | Cséplő Ferenc 1920. okt. 4-én szül. Rétén Cséplő Ferenc (Csúzi, Csúzi Cs.) író. Szencen, Pozsonyban tanult, Érsekújvárban, Trencsénben, Pozsonyban volt közgazdász, 1942-től publikál, könyvei melyek közt van helytörténet, regény és elbeszéléskötet az 1990-es évektől látnak napvilágot. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
