|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
December |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Selmecbánya (Hont vm.) - Banská tiavnica (Selmecbányai j.) |
Baksay Ábrahám 1530 k. Selmecbányán szül. Baksay Ábrahám történetíró (megh. 1577 után). 1555-ben Bécsben egyetemi hallgató, a hun és a magy. történelem táblázatos összefoglalásázt adta. | | | Bocatius, Joannes 15921599 között Eperjesen tanított, azt követően pedig Kassán élt Joannes Bocatius (Bocatius János, Bock, Vetschau, 1569. dec. 25. Uherský Brod, 1621. nov. 12.) költő, egyházi író, történetíró, politikus, kora egyik legkiválóbb elméje. 1590-ben érkezett Magyarországra, vélekedések szerint Selmecbányán is megfordulhatott, Kassán tanítósága mellett háromszor volt a város jegyzője, kétszer városbíró, 1604-ben II. Rudolfhoz indult Prágába, hogy a város nevében tiltakozzon előtte, amiért a kassai dómot elvették a protestánsoktól, 1605-ben megnyitotta a város kapuit Bocskai István csapatai előtt, 16061610 között Prágában rabosokodott, amikor is sikerült megszöknie és visszatérnie Kassára, ahol 1613-tól ismét iskolaigazgató, 1618-tól pedig... Tovább... | | | Czvittinger Dávid 1676-ban Selmecbányán szül. Czvittinger Dávid irodalomtörténész, lexikográfus, bibliográfus (megh. uo., 1743). Iskoláit szülővárosában kerzdte, német városokban folytatta, ill. fejezte be. Az első átfogó kísérletet tette az addigi magy. irodalom tudományosság összefoglalására (munkájának anyagi költségei miatt 1711-ben az adósok börtönébe került, de két év múlva megszökött), nagyjából 270 magyarországi író és tudós életrajzi és bibliográfiai adatait gyűjtötte egybe, melyekkel elsősorban a külföld tájékoztatását szolgálta. | | | Ribini János 1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde. | | | Éder Xavér Ferenc 1727. márc. 19-én szül. Selmecbányán Éder Xavér Ferenc hittérítő, földrajzi író (megh. Besztercebánya, 1773. ápr. 7.). Nagyszombatban tanulmányai végeztével 1749-ben jezsuita hittérítőként a perui Moxó indiánok közé ment, ahonnan 1769-ben tért csak haza, s lett Besztercebánya plébánosa. Európában elsőként adott tudósítást Peruról. | | | Simai Kristóf 1742. nov. 8-án Komáromban szül. Simai Kristóf (Sima Márton) piarista iskoladráma-szerző, szótáríró (megh. Selmecbánya, 1833. júl. 14.). Többek közt Privigyén és Nyitrán tanult, Kassán, Körmöcbányán tanított, 1830-tól Selmecbányán vicerektor. 1790-ben az ő Igazházijával kezdődött a magy. hivatásos színjátszás Budán, iskoladrámái, drámamagyarításai ma is elevenen hatnak, s különböző átdolgozásokban mai színpadokon is felbukkannak. | | | Benyák Bernát József 1745. dec. 6-án szül. Komáromban Benyák Bernát József író, piarista iskoladráma-szerző (megh. Selmecbánya, 1829. márc. 1.). Tanulmányai elvégeztével tanári pályáját a nyitrai konviktus igazgatójaként kezdte, majd az ország különböző városaiban többek között Trencsénben, ill. Selmecbányán tanított. Előadásait magyarul tartotta, s azon volt, hogy az idegen szakkifejezések helyébe magyarokat léptessen. Számos művet hagyott maga után: verseket, színműveket, fizikai. filozófiai, nyelvtani értekezéseket, fordításokat stb. | | | Ambrózy Sámuel 1748. márc. 22-én szül. Szielnicen Ambrózy Sámuel (Ambrosius, Samuel) ev. egyházi író, szerkesztő (megh. Selmecbánya, 1806. febr. 15.). Tanulmányait a pozsonyi ev. líceumban kezdte, majd a jénai egyetemre ment. 1785-től Velicsnán, Besztercebányán, végül, 1803-tól Selmecbányán lelkész. Népszerűsítette az iskolai oktatást, a közművelődést, évkönyvet szerkesztett. | | | Barsi József 1810. febr. 23-án szül. Jánosgyarmaton (Janolehotán) Barsi József (Neumann) emlékiratíró, költő, statisztikus (megh. Bp., 1893. márc. 18.). Többek közt Körmöcbányán, Selmecbányán, Nyitrán járt iskolába 1833-ban szentelték pappá, többek közt Németprónán, Tajón, Besztercebányán, Kóson, Korponán, majd Bicskén működött (közben Milánóban is volt tábori lelkész), személyesen ismerte Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, 1848-as hazafias cikkei és versei miatt az osztrákok elfogták, majd húsz év várfogságra ítélték, 1856-ig Olmützben raboskodott, 1862-ben áttért a ref. vallásra, s Pesten lett tanár, majd statisztikus. Emlékiratában fogságát örökítette meg. | | | Beniczky Lajos 1813 májusában szül. Alsómicsinyén Beniczky Lajos önéletrajzíró, politikus, Beniczky Irma bátyja.(megh. Pest, 1868. júl. 16.). Iskoláit Besztercebányán és Selmecbányán végezte, részt vett az 18481849-es forradalom és szabadságharc eseményeiben és csatáiban, amiért 1857-ig tartó börtönbüntetést szenvedett, szabadulása után újból bekapcsolódott az országos politikába. Megírta visszaemlékezéseit az 18481849-es eseményekre. | | | Birányi István 1815 k. szül. Selmecbányán Birányi István (Schultz) író, Birányi Ákos bátyja (megh. Rio de Janeiro, 1856. dec. 7.), jogot végzett, útirajzai, politikai cikkei jelentek meg Pesten, írt magyar nyelvtant éstörténeti zsebkönyvet", 1848-ban hadbíróként működött, a szabadságharc leverése után Amerikába emigrált. | | | Birányi Ákos 1816-ban szül. Selmecbányán Birányi Ákos (Schultz, August) író, Birányi István öccse (megh. Pest, 1855. jún. 10.). A középiskolát Léván, a teológiai főiskolát Nagyszombatban végezte, majd vidéki nevelősködés után Pesten, 18441845-ben Pozsonyban, azután ismét Pesten volt újságíró, elbeszéléseket, regényeket, humoros töténeteket írt, 1848-ban radikális szellemű röplapok szerzője. | | | Csecsetka Sámuel 1818. aug. 2-án szül. Besztercebányán Csecsetka Sámuel ev. egyházi író, jogi szakíró (megh.: ?). Szülővárosában, Miskolcon, Selmecbányán, Pozsonyban tanult, e két utóbbi helyen tanított, Pozsonyban jelent meg a tárgyban alapműnek számító kétkötetes magyar evangélikus egyházjogtana (18871889). | | | Kubriczky András 1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg. | | | Pajor István 1821. máj. 20-án Ipolynyéken szül. Pajor István író, költő, publicista, műfordító (megh. Balassagyarmat, 1899. márc. 29.). Korponán, Selmecbányán, Pozsonyban, Losoncon tanult, 1849-ben a szabadságharc idején közvádlóként szerepelt, később Komárom várában volt, 1850-től nagycsalomjai birtokán gazdálkodott. Verseskötetei, nyelvészeti, jogi publikációi jelentek meg. Szülőfalujában emléktáblája van. | | | Ipolyi Arnold 1823. okt. 20-án Ipolykeszin szül. Ipolyi (Stummer) Arnold történeti szakíró, régész, néprajzkutató, műgyűjtő (az ÚMIL Disznóst adja meg szül. helyeként, megh. Nagyvárad, 1886. dec. 2.). Gimnáziumba Korponán és Selmecbányán járt, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban kezdte, 1847-ben szentelték pappá, majd előbb Szentpéteren segédlelkész, hitszónok Pozsonyban, lelkész Zohoron 18721886 között besztercebányai püspök. Sokrétű tudományos, valamint műemlékvédelmi és műtörténeti tevékenységével a 19. sz. legnagyobb hatású magyar alkotói közé tartozik. Legismertebb műve a számos újrakiadásban ismert Magyar mythológia (1854). Szlovákiai magyar kiadásai az utóbbi években: Csallóköz műemlékei (Kalligram,1994, 1996), Csallóközi úti-képe... Tovább... | | | Kámory Sámuel 1830. febr. 6-án szül. Bakabányán Kámory Sámuel nyelvész, műfordító, ev. teológus (1861-ig Krump, megh. Pozsony, 1903). Selmecbányán, Osgyánban és Pozsonyban végezte tanulmányait. 1855-től a pozsonyi ev. líceum tanára volt. Az eredeti szövegek alapján lefordította a Bibliát és az apokrif könyveket. | | | Petőfi Sándor 1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | | | | Kiss Károly 1841. okt. 18-án Pozbán szül Kiss Károly ref. egyházi író (megh. Nagyigmánd, 1928. jan. 22.). Selmecbányán érettségizett, majd a pápai ref. Teológia elvégzése után szülőfalujában, ill. 1888-tól Nagyigmándon volt lelkész. Egyháztörténeti kutatásokkal is foglalkozott. | | | Mikszáth Kálmán 1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (18571863), ill. Selmecbányára (19631866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább... | | Névmutató: Fábry János | Petőfi Sándor | Kubányi Lajos | Mikszáth Mariska | | | | | Kőrösi Albin 1860. jan. 16-án szül. Selmecbányán Kőrösi Albin (1882-ig Kulhánek) irodalomtörténész, műfordító (megh. Bp., 1936. ápr. 8.). Iskoláit szülővárosában kezdte, 1876-tól a piarista rend tagja, Nyitrán végezte a teológiát, majd Bp.-re ment egyetemre, 1885-től több helyütt tanár. A spanyol költészet és ir. fordítója. | | | Haiczl Kálmán 1866. okt. 14-én Selmecbányán szül. Haiczl Kálmán egyháztörténész, történész (megh. Bp., 1952. febr. 1.). 1899-ben szentelték pappá, érsekségi levéltáros Esztergomban, plébános Garamszentbenedeken, ill. a két vh. között Szőgyénben, ahol emléktábla őrzi a nevét. Feldolgozta a garamszentbenedeki apátság történetét, könyvet írt Érsekújvár és Léva múltjáról stb. | | | Sajó Sándor 1868. nov. 12-én Ipolyságon szül. Sajó Sándor költő, színműíró (megh. Bp., 1933. febr. 1.). A selmecbányai líceum diákja volt, 18911893 között Nyitrán tanított, 1903-ban került Bp.-re. Legutóbb, 2006-ben Zalabai Zsigmond összeállításában a Lilium Aurum kiadó adott ki tőle Magyarnak lenni címmel válogatást. | | | Szeberényi Lajos 1875. jún. 4-én halt meg Pozsonyban Szeberényi Lajos (Jenőfi) költő, műfordító (szül. Maglód, 1820. aug. 15.). A selmecbányai ev. líceumban kötött barátságot Petőfi Sándorral, amely 1845-ig tartott, amikor is durva támadást intézett a költő ellen. Később forrásértékű könyvet írt Petőfi selmecbányai napjairól. Pozsonyban teológiát, Pápán jogot végzett, szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, amiért börtönbe került. Szabadulása után különböző helyeken és munkakörökben tevékenykedett, 1864-től ev. lelkész volt Pozsonyban. Szlovák népdalokat fordított magyarra, a magy.szlov. és magy.cseh ir. kapcsolatok elmélyítésén fáradozott. | | | Boleman István 1882. júl. 12-én Pozsonyban halt meg Boleman István ev. egyházi és tankönyvíró (szül. Krichlice, 1795. máj. 9.). Selmecbányai érettségije után ev. teológiát végzett Pozsonyban, 1815-től Losoncon, 1820-tól Selmecbányán, 1840-től Pozsonyban tanított, A dicső szabadságra emelkedő oskola c. műve is itt jelent meg 1848-ban. Selmecbányán Petőfi is a tanítványai közé tartozott. | | | Komjáthy Jenő 1885-ben került Szenicre tanárnak Komjáthy Jenő (Komjáti, Szécsény, 1858. febr. 2. Bp., 1895. jan. 26.) költő, a magyar szimbolizmus korai képviselője.. Apja Madách Imre, ill. Szontágh Pál barátja volt, fiát magánúton kezdte taníttatni, gimnáziumba többek közt Besztercebányára, Selmecbányára, ill. Pozsonyba járatta. Komjáthy Jenő ifjúkori lázongások után 1880-ban Balassagyarmaton szerzett tanári képesítést, 1885-ben többször meglátogatta Alsósztregován Madách Imre fiát, Madách Aladárt, 1887-ben került Szenicre tanítani, s onnan halálig nem tudott elkerülni. S bár bekapcsolódott a helyi társasági életbe, teljes elszigeteltségben érezte magát (Szenicen c. versét pl. így kezdi: Itt élek megvetetten, / Mint egy elátkozott; / Már szinte elfel... Tovább... | | | Rév József 1892-ben szül. Nagymihályban Rév József költő (Auschwitz, 1944). Pozsonyban végzett jogot, Selmecbányán volt ügyvéd, verseskötetei jelentek meg. | | | Kosáryné Réz Lola 1892. dec. 7-én Selmecbányán szül. Kosáryné Réz Lola (Réz Eleonóra, Kosáry Jánosné) író, műfordító, Kosáry Domokos történész édesanyja, a két világháború közti időszak népszerű, országosan ünnepelt írónője (megh. Bp., 1984. dec. 27.). Szülővárosában érettségizett, pályáját költőként kezdte. A várost 1919-ben hagyta el családjával, mivel férje, Kosáry János zongoraművész és zenetanár nem volt hajlandó letenni az új csehszlovák államnak a hűségesküt. Bp.-en lett sikeres író, 19211944 között harmincnyolc ifjúsági regénye jelent meg. 1948-ban félreállították, művei csak 1989 után jelenhetnek meg újra. | | | Szitnyai Zoltán 1893. máj. 27-én szül. Selmecbányán Szitnyai Zoltán író. Bp.-en végzett jogot, a a II. vh.-t követően politikai okból elítélték, szabadulása után Ausztriába emigrált. | | | Breznyik János 1897. máj. 8-án hunyt el Selmecbányán Breznyik János nyelvész, helytörténész (szül. Iklad, 1815). Aszódon, Selmecbányán, Pozsonyban, majd külföldön tanult, azután a selmecbányai ev. líceumba tért vissza tanítani, 1858-tól annak igazgatója lett. Könyvet írt a cigány nyev elemeiről, megírta a selmecbányai ev. líceum történetét stb. | | | Wallentinyi Samu (18751930) 1900-ban lett az eperjesi kollégium tanára Wallentiny Samu (Egyházasdengeleg, 1875 Tőketerebes, 1930. jún. 15.) irodalomtörténész, helytörténeti szakíró, szerkesztő. Középiskolába Selmecbányán, egyetemre Bp.-en járt, a két vh. közti helyi közélet egyik fontos szereplője volt. Az eperjesi ev. temetőben temették el. | | | Környei Elek 1905. júl. 15-én Selmecbányán szül. Környei Elek (Krepelka) költő, író, újságíró (megh. Bp., 1982. okt. 16.). Pozsonyi érettségi után főiskolára ment, de mérnöki tanulmányait nem fejezte be: újságíró lett 1927-ben Komáromban, majd 19311944 között Pozsonyban. 1945-ben Bp.-re került, s haláláig itt élt. Verseskönyvei, jegyzetkötetei, színművei, s később művelődéstörténeti munkái jelentek meg. | | | Kosáry Domokos 1913. júl. 31-én Selmecbányán szül. Kosáry Domokos történész, szakíró, az MTA elnöke, Kosáryné Réz Lola fia (megh. Bp., 2007. nov. 15.). Hatéves korában, 1919-ben települtek szüleivel Selmecbányáról Bp.-re, mert édesapja nem írta alá a csehszlovák államnak a hűségesküt. Iskoláit már itt végezte. A 20. sz.-i magy. történetírás egyik legjelesebb személyisége, 19901996 között az MTA elnöke. | | | Alabán Ferenc 1951. febr. 25-én szül. Guszonán Alabán Ferenc irodalomkritikus. Az érettségit Füleken tette le, majd Bp.-en szerzett magy.szlov. szakos tamnári oklevelet 1974-ben, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, tanszékvezető, dékánhelyettes, később Selmecbányán egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán.Tanulmányköteteiben, monográfiáiban főleg irodalomelméleti kérdésekkel, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalommal és egyes alkotóival foglalkozik, egyetemi tankönyveket, főiskolai jegyzeteket is írt.. | | | Lanstyák István 1959. júl. 13-án Losoncon szül. Lanstyák István nyelvész, nyelvművelő. Iskoláit szülővárosában kezdte, Selmecbányán érettségizett, majd 1983-ban Debrecenben szerzett magy.angol szakos tanári oklevelet. Selmecbányán kezdett tanítani, 1986-tól a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója. Dunaszerdahelyen él, ahol 2001-ben létrehozta a Gramma Nyelvi Irodát. Különösen a szociolingvisztika, a kétnyelvűség-kutatás és a dialektológia terén ért összmagyar viszonylatban is értékelt eredményeket. Alapvető műve A magyar nyelv Szlovákiában (2001) c. monográfiája, Szabómihály Gizellával a nyelvhasználat és nyelvtervezés kérdéseiről is fontos könyvet adtak közre (2002-ben). | | | Tóth Anikó, N. 1967. jún. 5-én szül. Zselizen N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, színműíró. Selmecbányai érettségi után Bp.-en szerzett magy.könyvtáros szakos oklevelet. 19911992-ben Paláston tanított, ezt követően Ipolyságon előbb alapiskolai, jelenleg gimnáziumi tanár. Az Iródia-mozgalom tagja 19831986 között, meséskönyvek (legutóbb: Tükörkönyv, 2008), gyermekszínművek (Dülle és Kandika, 2003), novellás- és tanulmánykötetek szerzője, írt egy könyvet Mészöly Miklósról (Szövegvándor, 2006), s megjelentetett egy regényt (Fényszilánkok, 2005) is. | | Névmutató: Mészöly Miklós | | | | | Ardamica Zorán 1970. nov. 4-én szül. Losoncon Ardamica Zorán költő, író, kritikus, közíró, könyvkiadó, zenész, Ardamica Ferenc fia. Szülővárosában kezdte iskoláit, Nyitrán magy.zene szakos tanári oklevelet szerzett 1993-ban, ettől kezdve Losoncon alapiskolai, 2002-től Selmecbányán egyetemi tanár. 1996-ban Plectrum néven kiadót, ugyanekkor zenekart (A Romlás Virágai) is alapított. Versekötetei, valamint esszé- és tanulmánykötetei jelentek meg, Füleken él. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|