Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Nagyszombat (Pozsony vm.) - Trnava (Nagyszombati j.)
Oláh Miklós
193. jan. 10-én Nagyszebenben szül Oláh Miklós kat. főpap, politikus, történetíró, költő (megh. Nagyszombat, más források szerint Pozsony, Bécs, 1568. jún. 14.), a magyar humanizmus egyik legjelentősebb alakja, aki kora Európájának humanistáival, így Rotterdami Erasmusszal is kapcsolatban állt. Fiatal korában komáromi főesperes is volt. 1553-tól esztergomi érsek, de Nagyszombatot választotta székhelyéül. 1561-ben ő telepítette be a jezsuitákat Mo.-ra (első rendházuk Vágsellyén és Nagyszombatban volt), s Nagyszombatban létrehozta az első magyarországi jezsuita egyetemet.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Zsámboki János
1531. júl. 1-jén szül. Nagyszombatban Zsámboki János (Sambucus, Joannes) költő, filológus, történetíró, orvos, térképész, a magyarországi humanizmus és késő reneszánsz európai rangú polihisztora (megh. Bécs, 1584. jún. 13.). Tizenegy éves korában 22 évig tartó tanulmányútra indult szülővárosából (ennek állomásai Bécs. Lipcse, Wittenberg, Strassburg, Párizs, Padova voltak), huszonhat évesen a bolognai egyetem tanára, majd Bécsben udvari tanácsos, később udvari orvos és történetíró. Tizenegy nyelven beszélt, közel három és fél ezer kötetes könyvtára kora legnagyobb magángyűjteményei közé tartozott. Ókori szerzőket adott ki, francia, német, svájci tudósokkal levelezett, megjelentette Janus Pannonius verseit, maga is írt latin verseket, kiadta ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tinódi Sebestyén
1546-tól Kassa állandó lakosa – saját házzal, feleségével, gyerekeivel – Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt – Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 1550–1557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 1546–1555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár – Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) – nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bornemisza Péter
1548–1533 lözött Kassán tanult Bornemisza Péter (Petrus Absternius, Petrus Absternius Pannonius de Pest, Pest, 1535. febr. 22. – Rárbok, 1584 első fele) író, költő, a magyar humanista ir. és protestanizmus egyik legnagyobb alkotója, prédikációgyűjteményei alapján a régi magy. próza mestere, Balassi Bálint nevelője. Kassai tanulóideje alatt ifjonti csínnyel igyekezett megtéríteni Feledi Lestár kapitányt, amiért két hétre börtönbe került, de végül is sikerült megszöknie. 1557–1563 között Németországban, Itáliában volt tanulmányúton, ill. Bécsben tanult, itt adta ki Elektra-átdolgozását (Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Élektrájábol, 1558). Ezt követően a Balassi család udvari papja és Balassi Bálint nevelője Zólyomban, majd 1570-től Galg... Tovább...
Paniti János
1554-ben kötött házasságot Nagyszombatban Zsámboki János humanista tudós lánytestvérével Paniti János helybeli polgár, aki ezen eseményt a legszebb házasénekek közé tartozó versben örökítette meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://www.btk.elte.hu/palimpszeszt/pali10/03.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szántó István
Galgóci neveltetés után 1560-tól Nyitrán papnövendék Szántó István (Arator, Devecser, 1540 – Olmütz, 1612. júl. 3.) katolikus egyházi író, bibliafordító. 1565-ben Nagyszombatban tanított, majd külföldi, valamint erdélyi esztendők, ill. a jezsuiták elűzése után többek között Vágsellye, Znióváralja volt működésének helyszíne.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Verancsics Faustus
1561-től 1568-ig Pozsonyban tanult Verancsics Faustus (Sebenico, 1551 – Velence, 1617. jan. 3.) humanista tudós, a magyarországi latin nyelvű ir. első művelője. Pozsonyból a páduai egyetemre ment, majd Magyarországra való visszajövetele után 1573-tól hosszabb ideig élt Pozsonyban. 1579-ben Veszprém várkapitánya, 1582-től II. Rudolf császár udvari titkára Prágában, s ebben a minőségében diplomáciai küldetésben újból eljutott Pozsonyba, és megfordult Nagyszombatban is. 1606-tól Rómában élt. Ötnyelvű – latin–olasz–német–horvát–magyar – szótárt adott ki (1595), Machinae noovae (1616) c. munkájában a technikatörténetbe tartozó találmányai leírását adta.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Huszár Gál
1562 őszén került Komáromba prédikátornak Huszár Gál reformátor, énekszerző, nyomdász, a magyar reformáció kimagasló alakja, Huszár Dávid apja (megh. Pápa, 1575. okt. 23.). 1552-ben Vízkeleten plébános, majd exkommunikáció után 1554-ben már ev. prédikátor Magyaróváron. Innen menekülnie kellett, rövid ideig Kassán volt lelkész, elfogták, de kiszabadították, Debrecenbe került, majd Nagyszombatba, Komáromba, Rózsavölgybe. 1565-től Komjáton működött, ahol ugyancsak hasonlóan nyomdát létesített (itt nyomtatta ki Bornemisza Péter Postilláinak első kötetét). 1574-ben Pápára hívták lelkésznek, ahol pestis áldozata lett. Komjáton emléktáblát kapott, ennek szlovák nyelvű szövege az első szlovákiai könyvnyomtatónak nevezi őt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Huszár Dávid
1573-ban magániskolát tartott fenn Nagyszombatban Huszár Dávid nyomdász, műfordító, Huszár Gál fia. 1575-től Pápán élt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Káldi György
1573. febr. 4-én szül. Nagyszombatban Káldi György kat. egyházi író, bibliafordító (megh. Pozsony, 1634. okt. 30.). Bécsben végzett teológiát, pappá szentelték, belépett a jezsuita rendbe, majd számos helyen működött, míg végül 1625-ben – Pázmány Péter segítségével – létrehozta és nyomdával szerelte fel a pozsonyi jezsuita kollégiumot, melynek haláláig rektora maradt. 1626-ban Bécsben megjelent bibliafordítása jelentősen befolyásolta a magy. ir. nyelv kialakulását.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Verancsics Antal
1573. jún. 15-én halt meg Eperjesen Verancsics Antal történetíró, diplomata, főpap (szül. Sebenico, 1504. máj. 29.), a magy. politikatörténet és művelődés egyik legjelesebb alakja, számos jelentős diplomáciai küldetés teléjesítője (ő kötötte meg pl. a törökökkel 1568-ban a drinápolyi békét), kora legkiválóbb külföldi személyiségeivel tartott kapcsolatot, meghatározó irodalmi-tudományos tevékenységet folytatott. Eperjesre 1573 áprilisában egy törvényszéki ülésre már betegen érkezett, s másfél hónap múlva itt érte a halál, Nagyszombatban temették el.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Monoszlói András
1574-től Nagyszombatban tanár Monoszlói András (Monoszlai, Nagyvárad, 1552 – Bécs, 1601. dec. 11.) egyházi író, a magyar ellenreformáció első jelentős hitvitázója. 1580–1586 között pozsonyi kanonok. A halál ugyan Bécsben érte, de Pozsonyban, a Szent Márton-székesegyházban temették el.
Forrás: MIHSZTL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szenci Molnár Albert
1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 16–17. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább...
Forrás: KSI, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, ZALABAI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hajnal Mátyás
1578. febr. 4-án Nagyszombatban szül. Hajnal Mátyás jezsuita író, versszerző (megh. Bécs, 1644. máj. 28.). Többek közt Vágsellyén tanított, Homonnán s Nagyszombatban is működött. A Jézus szívét szerető szíveknek ájtatosságára… c. művét 1629-ben adta ki Bécsben nevének feltüntetése nélkül.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kopcsányi Márton
1579-ben szül. Kopcsányban Kopcsányi Márton (Kopcsányi Pap Márton) egyházi író, hitszónok, versszerző (megh. Kismarton, más forrás szerint Nagyszombat, 1638. júl. 16.). Verseket, vallásos elmélkedéseket, imádságos könyvet írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lépes Bálint
Az 1580-as években Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult Lépes Bálint (Győr, 1570 – uo., 1623. ápr. 26.) kat. egyházi író, diplomata, a magyar ellenreformáció vezető képviselőinek egyike. Többek között zólyomi, majd nyitrai főesperes, később nyitrai püspök, 1619-től győri püspök. Imái, prédikációia magyar kora barokk jelentős teljesítményei.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKLLLL/LEONARD.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nyéki Vörös Mátyás
Az 1580-as években Znióváralján gimnazista, majd a nagyszombati papnevelde tanulója Nyéki Vörös Mátyás (Győr, 1575 – uo., 1654. ápr. 1,.) költő, a magyar korai barokk első jelentős alkotója. 1602-ben már a prágai királyi kancellária alkalmazottja (az írást is itt kezdte el), 1611-től győri kanonok, később püspök.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Esterházy Miklós gróf
1582. ápr. 8-án szül. Galántán Esterházy Miklós gróf, író, országbíró, nádor (megh. Nagyhőflány, 1645. szept. 11.), a 17. sz. magy. történelem jelentős személysiége. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1601-ben katolizált, családja ezért kitagadta őt, amikor is katonai pályára lépett Kassán. Később diplomataként ért el eredményeket. 1618-ban zólyomi főispán, 1623-ban Érsekújvár kapitánya, s ilyetén minőségében fényes győzelmet aratott a törökök fölött a Nyitra folyónál, 1625-ben nádorrá választották. Hitvitairatai. I. Rákóczi Györgyhöz intézett, először Pozsonyban kiadott intő levelei nem kis irodalmi értéket is képviselnek.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Samarjai Máté János
1585. febr. 21-én szül. Galgócon Samarjai Máté János ref. egyházi író (megh. Halászi?, 1652). Galgócon, Nagyszombatban tanult, Szencen és Nagyszombatban iskolamester volt, 1611–1618 között Nagymegyeren lelkész, 1622-től a somorjai ref. egyházkerület szuperintendense. A protestáns egyházak közti megbékélést híve volt, később a kat. egyházzal való békességkötésre is javaslatot tett.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lippay György
1600-ban Pozsonyban szül. Lippay György egyházi író, érsek, politikus, Lippay János bátyja (megh. Nagyszombat, 1666. jan. 30., de szülővárosában temették el). Iskoláit Pozsonyban, Bécsben, Grazban. Rómában végezte, majd többek közt Szencen, Tornán, Érsekújvárban működött. Az ellenreformáció egyik hangadója, 1635-től kancellár. 1642-től esztergomi érsek, részt vett a nagyszombati egyetem jogi fakultásának létrehozásában. A jezsuita rend egyik fő pártolója, 1659-ben Rozsnyón is az ő kezdeményezésére telepdtek meg a jezsuiták. Az olasz reneszánsz mintájára Pozsonyban létesített, egész Európában elhíresült kertjéről öccse, Lippay János írt könyvet.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Belleci Péter
1602. aug. 24-én szül. Pozsonyban Belleci Péter jezsuita iskoladráma-szerző (megh. uo., 1649. máj. 10.). Külföldön tanult, 1630–1632 között tanár Pozsonyban, 1638 után Kassán, ill. Nagyszombatban hitszónok, ugyanitt 1631-ben mutatták be az egyik művét.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lippay Ferenc
1608. márc. 4-én szül. Pozsonyban Lippay Ferenc jezsuita versszerző, egyházi író (megh. Győr, 1674. jan. 7.). 1652–1653-ban filozófia- és teológiatanár Nagyszombatban, azután különböző helyeken működött (többek között Kassán is).
Szőlősy Benedek
1609. márc. 21-én Garamszőllősön szül. Szőlősy Benedek (Rybniczky, Szőlősi, Szölősy jezusita versszerző (megh. Znióváralja, 1656. dec. 10.). Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult, 1637-től többek között Nagyszombatban, Kassán, ill. Turóc, valamint Szepes megyékben működött. Magy., szlov. és latin nyelvű versek, egyházi énekek szerzője.
Nádasi János
1614. jan. 12-én szül. Nagyszombatban Nádasi János író (megh. Bécs, 1679. márc. 3.), erkölcsnevelő művek szerzője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Czeglédi István
1619-ben szül. Perényben (ma: Perény-Hím) Czeglédi István ref. egyházi író, jeles protestáns hitvitázó (megh. Nagyszombat, 1671. jún. 5.). Tanulmányai elvégzése, valamint peregrinációja után 1647-ben Kassán iskolaigazgató, 1653-tól lelkész ugyanitt, több munkája is itt látott napvilágot (Az országnak romlásárul, 1659? Barátsági dorgálás, 1663), 1670-ben egy összeesküvésben való részvétele miatt perbe fogták, a köv. évben Pozsonyba idézték, de útközben, Nagyszombat határában meghalt. Telógiai munkákat írt, harcos hitvitázó volt, kiadta halotti beszédeit is, halála után egy siralmas ének foglalta össze élettörténetét (Czeglédi István históriája).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kitonich János
1619. ce. 20-án Nagyszombatban meghalt Kitonich János jogtudós (szül. ?, 1560). 1610–1612 között pozsonyi és eperjesi táblabíró, a magyarországi perrendtartást taglaló kézikönyve halála évében jelent meg Nagyszombatban.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lanzmayr Ferenc
1623-ban Nagyszombatban szül. Lanzmayr (Lantzmár, Lanzmar) Ferenc jezsuita író (megh. uo., 1658. jan. 21.). 1641-től a jezsuita rend tagja Nagyszombatban, ugyanitt végezte el a bölcseletet és a teológiát, 1655–1658 között filozófiát tanított.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Balásfi Tamás
1625. márc. 10-én hunyt el Pozsonyban Balásfi Tamás kat. egyházi író, költő (szül. Kolozsvár, 1580. dec. 3.) Pázmány Péter híve, az ellenreformáció egyik jelentős személyisége, szembenállt többek közt Szenci Molnár Alberttel, Csepregi iskola (Pozsony, 1616) c. vitairata a hitvitázó irodalom egyik legkeményebb megnyilvánulása. 1611-ben részt vett a nagyszombati zsinaton. 1619–1621 között pozsonyi prépost.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Balassa Bálint gróf
Feltehetően 1626-ban született Kékkőn Balassa Bálint költő, Balassi Bálint távolabbi rokona (megh. Zólyom, 1684. jan.), a nagyszombati jezsuitáknál nevelkedett, később Bécsben tanult, ellene volt a protestantizmusnak és a kuruc mozgalmaknak, eseménydús, zaklatott életet élt, főleg szerelmes verseket írt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bársony György
1626. márc. 3-án szül. Péterlakon Bársony György kat. egyházi író (megh. szepesi káptalan, 1678. jan. 11.?). Tanulmányait Nyitrán és Nagyszombatban végezte, ezt követően Vágszerdahely (ma: Felsőszerdahely) plénánosa lett, később barsi, tornai, majd gömöri főesperes, nagyváradi püspök, szepesi prépost, élete végén egri püspök. A magyarországi ellenreformáció fontos dokumentumai fűződnek nevéhez.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tarnóczy István
1626. aug. 20-án szül. Nyitranovákon Tarnóczy István fordító (megh. Győr, 1689. szept. 30.). Grazban, Nagyszombatban tanult, s többek közt ugyanitt, ill. Kassán is tanított, a magyarországi barokk képviselője.
Pereszlényi Pál
1631. jan. 25-én szül. Pereszlényben Pereszlényi Pál nyelvtaníró, jezsuita egyházi író (megh. Besztercebánya, 1689. jan. 6.). 1653-tól Nagyszombatban tanított. Magyar nyelvtant írt latin nyelven (1682).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiss Imre
1631. dec. 3-án Nagyszombatban szül. Kiss Imre kat. egyházi író, II. Rákóczi Ferenc nevelője (megh. Zágráb, más forrás szerint Bécs, 1683. okt. 25.). Iskoláit szülővárosában kezdte, majd több helyen tanított. Ismertek vitairatai, Az igaz hitre vezérlő könyvecske (1681) c. művét Nagyszombatnak ajánlotta.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szentiványi Márton
1633. okt. 20-án szül. Liptószentivánon Szentiványi Márton (Szentiváni, Szent-Iványi) jezsuita bölcseleti és teológiai író (megh. Nagyszombat, 1705. márc. 5.), 1674-től a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni kalendáriumok szerkesztője, enciklopédiája (1689–1702) kora tudományának átfogó összegzése.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kéry János
1638-ban szül. Ipolykéren Kéry János író, történetíró (megh. 1658. márc. 5.). Bécsben, Rómában tanult, 1655-ben belépett a pálos rendbe, melynek 1669-től generálisa, később püspöke. 1664-ben gyászbeszédet mondott Zrínyi Miklós temetésén. Emlék- és gyászbeszédei élvonalbeli teljesítmények, könyvet írt az 1663–1664. évi török háborúról, 1673-ben a logikát, fizikát és metafizikát összegző művet tett közzé.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Otrokocsi Foris Ferenc
1648 októberében Otrokocson szül. Otrokocsi Foris Ferenc egyházi, történeti és nyelvészeti író (megh. Nagyszombat, 1718. okt. 1.). Hollandiai tanulmányai után 1673-ban Rimaszécsen volt lelkész, ám a rákövetkező évben várfogságot, majd gályarabságot szenvedett, s két évvel későbbi kiszabadulása után küföldön maradt, s csak 1679-ben tért vissza hazájába – ismét Rimaszécsre – lelkésznek.1687-ben Kassán volt, 1694-ben katolizált, ettől kezdve Nagyszombatban élt és tanított, és a tudománynak szentelte magát. A magyarországi barokk egyik jelentős életművét alkotta meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csete István
1648. dec. 15-én szül. Vágsellyén Csete István (Vízkeleti) költő, jezsuita hitszónok (megh. Sopron, 1718. márc. 18.). Nagyszombatban, Trencsénben, Bécsben tanult, majd 1675-ben Kassán kezdett tanítani, ezt követően Erdélyben volt hitszónok, ahonnan egy időre Nagyszombatba is visszakerült. Többkötetnyi prédikációt írt, verses életrajzokat készített.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Koháry István gróf
1649. márc. 17-én Csábrágvarbókon (Csábrág) szül. Koháry István gróf költő, országbíró (megh. uo., 1731. márc. 29.). A nagyszombati jezsuita kollégiumban, ill. a bécsi egyetemen tanult, 1667-től Fülek kapitánya. A bécsi udvar híve, szemben állt II. Rákóczi Ferenccel, részt vett a török elleni harcokban is.. 1682–1685 között Thököly Imre fogságában van, itt költött verseitn – melyek a magyar barokk fontos alkotásai – később vetette papírra. A bécsi udvarhoz való hűségének jutalmául szabadulása után magas tisztségeket kapott, 1714-ben országbíró volt. Füleken cserkészcsapat és polgári társulás viseli a nevét.... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Henrik
1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beniczky Péter
1664. febr. 8-án halt meg Nagyszombatban Beniczky Péter költő (szül. Vác, 1606?, más forrás szerint: 1663). Élete nagy részét Nagyszombat melletti birtokán éelte le, időtöltésből írt versei összegyűjtve – saját elrendezésében – halálának évében láttak napvilágot Nagyszombatban Magyar Rithmusok címmel. Ezek a magyar barokk népszerű darabjai voltak, s Balassi hatása érződik rajtuk. Fennmaradtak szlovákul írt – vagy saját maga által szlovákra fordított – versei is, ezért a szlov. irodalmi folytonosságnak is szerves része.
Forrás: CSEHY Z., SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bercsényi Miklós
1665 dec. 6-án szül. Temetvényen Bercsényi Miklós emlékiratíró, levélíró, diplomata (megh. Rodostó, 1725. nov. 6.), II. Rákóczi Ferenc fővezére. Többek közt Nagyszombatban tanult, részt vett Buda ostromában, Rákóczival 1696-ban ismerkedett meg, s ettől kezdve leghűségesebb embere, diplomatája, szabadságharcának katonai vezetője lett, elkísérte őt rodostói emigrációjába is. Hamvait II. Rákóczi Ferencéivel együtt 1906-ban hozták vissza Magyarországra, s a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték el.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rajcsányi János
1669. jún. 23-án Nemeskosztolányban szül. Rajcsányi János jezsuita egyházi író (megh. Nagyszombat, 1733. márc. 12.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rákóczi Ferenc, II.
1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a „comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 1706–1707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illyés István
1685–1688 között Nagyszombatban tanított Illyés István katolikus egyházi író (Csíkszentgyörgy, 1650 –1714), Illyés András öccse. Sokrétű munkásságból kiemelkedik a Soltári énekek és halottas énekek (Nagyszombat, 1693) c. énekeskönyve.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kornéli János
1686. dec. 24-én szül. Kopcsányban Kornéli János (Corneli) kat. történetíró (megh. Kassa, 1748. nov. 19.). 1704-ben lépett be a jezsuita rendbe, többek közt a nagyszombati, a komáromi és a kassai rendháznak is tagja volt. Műveiben a 17. sz.-i múltat kutatta, a korai felvilágosodás külföldi képviselőivel vitázott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Báchmegyei István Pál
1689-ben Trencsénben szül. Báchmegyei István Pál orvos, író (megh. Nagyszombat, 1735). Tanulmányait Pozsonyban, Rozsnyón, Eperjesen kezdte, doktorrá Jénában avatták 1710-ben, ezt követően Gömör megye orvosa lett öt évre, 1725-ben katolizált, 1727-től Nagyszombatban volt orvos, ahol egy alkímiai kísérlet során vesztette életét 1735-ben. Hitvédelmi munkája mellett orvosi, meteorológiai, alkímiai, természetrajzi munkái is ismertek.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ágoston Péter
1689. ápr. 23-án halt meg Nagyszombatban Ágoston Péter kat. egyházi író, hitszónok (szül. Szentlélek, 1616. aug. 11.). 1638-ban Pozsonyban lépett be a jezsuita rendbe, több erdélyi és felső-magyarországi városban működött mint hitszónok, ez utóbbit illetően leghosszabb ideig Komáromban, ill. Nagyszombatban. Több imádságos könyve megjelent, ám kéziratban is több maradt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tolvay Imre
1694. nov. 8-án szül. Holicson Tolvay Imre jezsuita történetíró (megh. Kékkő, 1775. júl. 10.). Többek közt a pozsonyi, a nagyszombati, a besztercebányai rendház tagja, 1757–1773 között a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni egyetem történetének feldolgozója.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kazy Ferenc
1695. ápr. 7-én Léván szül (garamvezekényi) Kazy Ferenc költő, történetíró (megh. Pozsony, 1759. jún. 11.). Iskoláit Nagyszombatban kezdte, 1738-tól többek között a trencséni, ill. a pozsonyi jezsuita rendház főnöke, az 1740-es években két alkalommal is Nagyszombatban kollégiumi igazgató. Elégiákat írt a magy. történelem főbb állomásairól, feldolgozta a magy. történelem jelentős személyiségeinek életét, megírta a 17. sz.-i Magyarország, ill. a nagyszombati egyetem első száz évének történetét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kolinovics Gábor
1698. márc. 24-én Nagysenkőcön szül. Kolinovics Gábor történész (megh. Modor, 1702. dec. 22.). Iskoláit Szentgyörgyön, Modorban, Pozsonyban, ill. Nagyszombatban végezte, 1717-től különböző tisztségekben működött, végül visszavonult szülőföldjére. A Rákóczi-szabadságharc, ill. Mária Terézia kora történeti forrásanyagának feltárásával, összegyűjtésével szerzett jelentős érdemeket.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Felker András
1698. nov. 30-án szül. Szakolcán Felker András jezsuita egyházi író (megh. Zsolna, 1737. márc. 22.). 1726–1729-ben Nagyszombatban hallgatott teológiát, 1734-ben a bölcselet tanára lett Kassán.
Rényes István
1699. júl. 7-én halt meg Pozsonyban Rényes István (Renyes) jezsuita hitszónok, a „magyar Tulliusnak" is nevezték (szül.: Nagyvárad, 1647. dec. 5.). 1666-ban katolizált, Kassán, Nagyszombatban tanított, Trencsében volt jezsuita házfőnök, élete utolsó éveiben hitszónokként működött.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Náray György
1699. dec. 5-én hunyt el Nagyszombatban Náray György kat. egyházi ének- és dalszerző (szül. Pálóz, 1645. ápr. 23.).
Péterfy Károly
1700. aug. 24-én szül. Pozsonyban Péterfy Károly jezsuita történetíró (megh. uo., 1746. aug. 24.). Nagyszombatban s Bécsben tanult, majd szülővárosában folytatott történeti kutatásokat.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sennyei László báró
1702. jan. 13-án halt meg Nagyszombatban Sennyei László, jezsuita útleíró (szül. Tárkány, 1631. máj. 6.). Naplókat, útinaplókat, teológiai műveket írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ambrosovszky Mihály
1702. ápr. 17-én szül. Galántán Ambrosovszky Mihály kat. egyházi író (megh. Eger, 1792. febr. 2.). Tanulmányait 1731-ben fejezte be Nagyszombatban, majd Egerben lett tanár, iskolaigazgató, kanonok. Egyháztörténeti művei jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Amade László báró
1704. júl. 26-án Bősön szül. Amade László költő, Amade Antal fia (megh. Felbár, 1764. dec. 22.). Győrben, Nagyszombatban, Grazban tanult, csapongó magánélet után harmincéves korában a katonai pályára lépett, melynek 1750-ben fordított hátat, s kamarai tanácsos, majd királyi kamarás lett Pozsonyban. Egészen fiatalon kezdett verselni, a magy. rokokó költészet kiemelkedő alkotója lett. Dalainak dallamát általában maga szerezte. Leghíresebb verse az A szép fényes katonának arany gyöngy élete c., melyhez Arany János írt dallamot, s Kodály a Háry Jánosba is átemelte. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir.-ba Tőzsér Árpád emelte be az Amadé-hagyományt az 1980-as évek elején írt tanulmányával, verseiből 1997-ben Kulcsár Ferenc készített válogatást ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TŐZSÉR-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Világhi István
1705. aug. 12-én (más forrás szerint: 1704. aug. ?) szül. Komáromban Világhi István jezsuita iskoladráma-szerző (megh.: ?). Tanulmányait Lőcsén folytatta, Nagyszombatban, Kassán, Budán tanított. Verses rejtvényei is ismertek.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Schmitth Miklós
1707. dec. 6-án Nagyszombatban halt meg Schmitth Miklós történész (szül. Nagymarton, 1707. dec. 6.).
Árvai Mihály
1708. szept. 13-án szül. Kassán Árvai Mihály (Árvay) költő, jezsuita tudománytörténet-író (megh. Boldogújfalu, 1750. febr. 15.). Többek közt a kassai (1725–1726, 1734–1735), a komáromi (1728), a nagyszombati (1729–1731, 1733, 1736–1739), a besztercebányai (1740) rendház tagja, tudománytörténeti vázlata maradt fenn, Res litteraria Hungariare c., 1735-ben Kassán megjelentetett műve az első kísérlet a magyar irodalom történeti összefoglalására.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gaso István
1711. nov. 11-én Lednicen szül. Gaso István jezsuita egyházi író, 1746-tól Szakolcán, 1751-től Nagyszombatban volt a bölcselet és az ékesszólás tanára.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illyés András
1712-ben halt meg Nagyszombatban Illyés András katolikus egyházi író (szül. Csíkszentgyörgy, 1637), a magy. barokk egyik fontos képviselője, Illyés István bátyja. Tanulmányait Nagyarszombatban és Rómában végezte, 1668-tól pozsonyi kanonok. Szentéletrajzokat tartalmazó műve, A keresztyéni életnek példája és tüköre (Nagyszombat, 1682–1683) ihlette Móra Ferencet az Aranykoporsó megírására.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sajgó Ignác
1713. szept. 28-án Nagyszombatban szül. Sajgó Ignác (Sajghó, Saigho) költő, szülővárosa egyetemének jezsuita tanára (megh. uo., 1754. ápr. 26.).
Kaprinai István
1714. aug. 12-én szül. Érsekújváron Kaprinai István jezsuita történész (megh. Nagyszombat, 1785. dec. 26.). Többek között a nagyszombati (1730–1731, 1766–1773), a kassai (1733–1735, 1740–1741, 1755–1756), ill. a besztercebányai (1744) rendház tagja, de a történeti Magyarország egyéb vidékein is szolgált. Híres szónok volt, számos történeti forrásanyagot dolgozott fel és adott ki, megteremtette a magyarországi numizmatika alapjait..
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csiba István
1719. aug. 9-én halt meg Kassán Csiba István (Cs. István Mihály) jezsuita egyházi író, költő (szül. Kecskemét, 1672. okt. 28.). A nagyszombati teológián végzett 1694-ben, majd itt, ill. Kassán tanított. Két könyvet is szánt Nagyszombat történetének, de könyvet írt a magyarországi gyógyvizekről, ill. hegyekről is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Baranyi Pál
1719. dec. 8-án halt meg Nagyszombatban Baranyi Pál (Barany László) jezsuita egyházi író (szül. Jászberény, 1657. jan. 25.). Élete vége felé, 1711-ben került Nagyszomatba mint a jezsuita rendház főnöke, latin, ill. magy. nyelvű vallásos elmélkedéseit több kötetben is kiadta. Komáromban utcát neveztek el róla.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartakovics József
1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latin–német–magy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Iváncsics János
1722. nov. 25-én szül. Komáromban Iváncsics Imre (Ivanchich) kat. egyházi szakíró, tankönyvíró (megh. Nagyszombat, 1784. júl. 17.). Többek között Trencsénben, Kassán, Nagyszombatban tanult, 1755–1760 között Komáromban és Nagyszombatban tanított, 1770-től újból ez utóbbi városban van. Matematika- és fizikatankönyveket is írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pray György
1723. jan. 11-én szül. Érsekújvárban Pray György történetíró, a 18. sz. egyik legjelentősebb magy. történettudósa (megh. Pest, 1800. szept. 27.). Filozófiát és teológiát Nagyszombatban tanult, tanított többek közt Trencsénben, Pozsonyban, Rozsnyón, Komáromban, 1777-től Budán, majd Pesten könyvtáros. Terjedelmes történetírói életműve a forráskutatáson és forráskritikán alapuló történetírás felé tört utat, nevéhez fűződik a Halotti beszéd, valamint a Margit-legenda kiadása, megírta a Szent Jobb történetét, Szent Erzsébet életrajzát,
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illei János
1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szerdahelyi Gábor
1726. jan. 24-én halt meg Kassán Szerdahelyi Gábor jezsuita egyházi író, hitvitázó (szül. Munkács, 1660. szept. 2.), 1697-től Nagyszombatban az egyházi jog tanára, élete végén a kassai kollégium és nyomda igazgatója, latin nyelvű teológiai művei számosak.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bossányi Farkas
1726. aug. 31-én Kassán hunyt el Bossányi Farkas jogi és történeti szakíró (szül. Nyitra vm., 1669. jún. 21.). Az 1680-as években Nagyszombatban lépett be a jezsuita rendbe, később mint tanár is működött itt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Éder Xavér Ferenc
1727. márc. 19-én szül. Selmecbányán Éder Xavér Ferenc hittérítő, földrajzi író (megh. Besztercebánya, 1773. ápr. 7.). Nagyszombatban tanulmányai végeztével 1749-ben jezsuita hittérítőként a perui Moxó indiánok közé ment, ahonnan 1769-ben tért csak haza, s lett Besztercebánya plébánosa. Európában elsőként adott tudósítást Peruról.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kozma Ferenc Xavér
1728. okt. 18-án Nagymagyaron szül. Kozma Ferenc Xavér jezsuita egyházi író (megh. Lovasberény, 1806. nov. 29.). 1744-ben lépett be a rendbe, több helyütt tanított, így pl. Pozsonyban, Nagyszombatban, ill. Kassán is. Kitűnő szónok volt, iskolai színjátékot is írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKO/KOZMA.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kolosvári Pál
1731. ápr. 25-én Kassán meghalt Kolosvári Pál jezsuita egyházi író (szül. Kolozsvár, 1684. nov. 24.). 1707–1708-ban II. Rákóczi Ferenc titkára volt, 1709-ben katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe, többek közt Nagyszombatban is tanított.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Wagner Károly
1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (1748–1749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 1771–1773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (1766–1769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Katona István
1732. dec. 13-án szül. Bolykon (Ipolybolyk) Katona István történetíró (megh. Kalocsa, 1811. aug. 17.). 1750-ben Trencsénben lett a jezsuita rend tagja, Kassán és Nagyszombatban tanult, de egy időben (1758-ban) tagja volt a komáromi rendháznak is. Kritikai megjegyzésekkel ellátott, egyháztörténeti forrásgyűjteménye (1779–1782) ma is alapműnek számít.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kempelen Farkas
1734. jan. 23-án Pozsonyban szül. Kempelen Farkas, szakíró, polihisztor, feltaláló (megh. Bécs, 1804. márc. 26.). Bölcseleti és jogi tanulmányok után kamarai főtisztviselő, majd udvari tanácsos lett. Németre fordította Mária Terézia rendeleteit, ő irányította a budai királyi palota építésének munkálatait, 1777-ben ő költöztette Budára a nagyszombati egyetemet, hajóhidat épített Pozsonyban, szökőkutat Schönbrunnban,1769-ben sakkozógépet, 1778-ban beszélőgépet szerkesztett, nyelvészeti tanulmányt írt. Szalatnai Rezső regényt írt róla (Kempelen, a varázsló, 1969).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Timon Sámuel
1736. ápr. 7-én halt meg Kassán Timon Sámuel jezsuita történész (szül. ?, 1675. júl. 20.). Többek közt Pozsonyban, Szakolcán, Eperjesen, Nagyszombatban volt rendháztag, több műve Kassán jelent meg, tárgyához történetkritikai módszerrel közelített, hangoztatta az oklevelek fontosságát, írásaival, módszerével történetírói iskolát teremtett.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Amade Antal báró
1737-ben Felbáron elhunyt Amade Antal költő, Amade László apja (szül. Hédervár?, 1676), a barokk nemesi ir. képviselője, a pozsonyi jezsuita gimnáziumban, majd a nagyszombati egyetemen tanult, majd közhivatalt viselt, ám a Rákóczi-szabadságharc idején visszavonult felbári birtokára, ahol napjai rendezetlen családi és birtokviszonyai miatti őrlődésben teltek, kéziratban maradt, túlnyomórészt a halállal és a túlvilági élettel foglalkozó vallásos versei 1884-ben Alsókubinból kerültek elő.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lehotzky András
1741. szept. 15-én Pozsonyban szül. Lehotzky András családtörténész, bibliográfus (megh. uo., 1813. ápr. 23.). Tanulmányai befejezése után Pesten, majd Nagyszombatban ügyvéd, 1790-ben ugyanitt kerületi táblabíró. Közigazgatási-jogi bibliográfiát szerkesztett, s elkészítette a magy. nemesi családok genealógiáját is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kovachich Márton
1744. nov. 9-én szül. Nagysenkőcön Kovachich Márton György történész (megh. Buda, 1821. dec. 1.). A nagyszombati egyetemen tanult filozófiát és teológiát, 1744-től egyeteme könyvtárának írnoka, majd az intézménnyel együtt Budára költözött, a könyvtárügy képviseletével buzgólkodott, tudományos társaság alapításába kezdett, szorgalmazta a történeti emlékek gyűjtését, jelentős forráskiadványokat tett közzé,
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Faludi Ferenc
1745–1750 között a nagyszombati egyetem bölcsészkarának dékánja és teológiatanára Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. márc. 25. – Rohonc, 1779. dec. 18.) költő, író, műfordító, a 18. sz.-i magy. költészet és széppróza egyik mestere. 1747-től a nyomda igazgatója (saját művei közül itt adta ki az Udvari ember első részét, valamint a Nemes embert és a Nemes asszonyt). Szerzetesi próbaévét a jezsuita rendben 1721-ben Besztercebányán töltötte. 1753–1773 között, a rend feloszlatásáig a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárosa, gimnáziumigazgató, könyvvizsgáló volt, itt jelent meg Téli éjszakák c. műve is.
Forrás: ERŐS, MIHSZL, SÁRKÖZY, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sándor István
1750. aug. 11-én szül. Váglukán Sándor István író, bibliográfus, a magy. felvilágosodás jeles alakja (megh. Bécs, 1815. márc. 29.). Nyitrán a piaristáknál, Nagyszombatban a jezsuitáknál járt iskolába, majd 1774-től egy évtizeden keresztül odahaza gazdálkodott, amikor 1784-ben Bécsbe költözött. Nevéhez fűződik az első magy. nyelvtörténeti szótár, bibliográfiát szerkesztett, lapot írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szekér Joákim Alajos
1752. júl. 5-én szül. Komáromban Szekér Joákim Alajos író, történetíró (megh. Kolozsvár, 1810. szept. 26.). Többek között Nagyszombatban tanult, egy időben Nyitrán volt tanár és hitszónok. 1791-es, Magyarok eredete c. munkája keltett széles körű visszhangot, Magyar Robinson (1809) c. regénye kora népszerű olvasmánya volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Adányi András
1753–1755 között, majd 1760-tól a jezsuita rend felszámolásáig a nagyszombati egyetemen tanított filozófiát, fizikát és teológiát Adányi András (Ádány, Dormánd, 1716. dec. 29. / újabb forrás szerint: Mezőtárkány, 1715. dec. 27. – Esztergom, 1795. okt. 13., újabb forrás szerint: dec. 12.) jezsuita egyházi író, fizikus (pályája kezdetén, az 1730-as években, 1740-ig Kassán is működött. Filozófiai, matematikai, fizikai szakmunkái mellett latin nyelvű eposzt írt a világ, ill. a magyarság és Magyarország történetéről, továbbá az 1601–1640 közti időszakra vonatkozóan a jezsuita rend kassai történetét is feldolgozta.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó István (1695–1753)
1753. márciusában hunyt el Nagyszombatban Szabó István jezsuita egyházi író, hitszónok (szül. Eger, 1695. júl.? 28.?), többek között Trencsénben, Kassán, Besztercebányán, Komáromban, Nagyszombatban szolgált, prédikációit több kötetben adta ki.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dugonics András
1756-tól, szegedi előzmények után, többek közt Privigyén, majd Nyitrán tanult a piarista gimnáziumban Dugonincs András (Szeged, 1740. okt. 18. – uo., 1818. júl. 26.) író, költő, színműíró, matematikus 1770–1773 között a nyitrai jezsuita papneveldében, a rend eltörlése után, 1774-től a nagyszombati egyetemen tanított, s az egyetem alkalmazásában maradt annak Budára történt, 1777-es áthelyezése után is. Első könyve Pozsonyban jelent meg (Troja veszedelme..., 1774), iskoladrámákat, ill. egyéb színműveket is írt (egyiket-másikat évtizedekig tartották műsorukon a vándortársulatok), magy. nyelvű matematika tankönyvet adott ki, Etelka (1788) c. műve az első magyar regények egyike volt, mellyel rögtön olvasóközönséget is teremtett magának, alaposan... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Árvai György
1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (1723–1724, 1726–1729, 1732–1739, 1744–1746), a kassai (1747–1749, 1753–1758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg.
Forrás: MIHSZL? SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kondé József Benedek
1760. febr. 26-án szül. Pozsonyban Kondé József Benedek író, mecénás (megh. Karva, 1831. márc. 5.). Nagyszombatban tanult, ezután különböző megyei hivatalokat látott el Esztergom, Komárom, Pozsony és Hont vármegyékben. Sokat áldozott a magy. nyelv és ir. fejlesztésére, kora jó néhány jeles magy. írójának munkáit segítette megjelenéshez, maga gazdasági feljegyzéseit jelentette meg. Síremléke a karvai róm. kat. templomban található.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szegedi János
1760. dec. 5-én Nagyszombatban halt meg Szegedi János jogi szakíró, jezsuita egyházi író (szül. Acsád, 1699. ápr. 4.). Nagyszombatban szerzett bölcsészdoktori címet, ill. teológiai doktorátust, ugyanitt tanított 1731–1738 között, ill. 1751-től – kisebb-nagyobb megszakításokkal – haláláig. Több jogi tan- és kézikönyvet jelentetett meg..
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rájnis József
1762–1763-ban Kassán tanult, majd 1763-ban Pozsonyban lett magyartanár Rájnis József (Kőszeg, 1741. jún. 4. – Keszthely, 1813. szept. 23.) költő, az időmértékes verselés egyik magyar meghonosítója, az ún. klasszikus triász tagja. 1768-tól Nagyszombatban negyedéves teológus-hallgató, 1771-ben szentelték pappá. Híressé vált, s a Rát Mátyással, Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal való prozódiai vitáját kirobbantó Magyar Helikonra vezérlő kalauz c. verseskönyve 1781-ben Pozsonyban jelent meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bertalanffi Pál
1763. jan. 15-én hunyt el Komáromban Bertalanffi Pál kat. egyházi, ill. földrajzi író (szül. Felsőpulya, 1706. jan. 26.). 1725-től volt a jezsuita rend tagja, iskoláit többek közt Nagyszombatban és Kassán végezte, ugyanitt hitszónokként is működött, Kassán a rendház gondnoka, Komáromban az igazgatója volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ányos Pál
1769–1770-ben Komáromban tanult, ill. itteni nagyanyjánál lakott Ányos Pál (Nagyesztergár, 1756. dec. 28. – Veszprém, 1784. szept. 5.) költő, a magy. felvilágosodás jeles alkotója, a magy. szentimentális líra kiváló képviselője. 1774–1777-ben a nagyszombati egyetem diákja volt, s annak elköltözésekor az intézménnyel együtt ment Budára ő is. 1781-ben rövid ideig a pálosokhoz tartozó felsőelefeánti kolostor lakója is volt, ahol több verset is írt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Babai Ferenc
1773-ban Nagyszombatban könyvtárigazgató Babai Ferenc (Pécs, 1742. márc. 12. – Pécs, 1778. szept.1) epigrammaköltő, jezsuita egyházi, ill. történetíró.
Forrás: MIHSZL,SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szeder Fábián János
1784. jún. 24-én született Csábon Szeder Fábián János író, költő, szerkesztő, nyelvészeti és néprajzi szakíró (megh. Komáromfüss, 1859. dec. 13.). Szülőfaluját követően Naszvadon, Érsekújvárban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban tanult, 1824–1826 között Nagyszombatban, ill. Komáromban tanított. 1803-tól a bencés rend tagja, melyet 1841-től jószágkormányzóként szolgált Komáromfüssön. Az esztergomi Uránia évkönyvek szerkesztője 1828–1833 között. A népnyelv kutatója és gyűjtője, a palóc nyelvi sajátosságok elemzője, rendszeres magy. nyelvtan kidolgozását tervezte, tanulmányt írt a palócokról. Komáromfüssön 1996-ban emlékszobát kapott, sírja a helyi temetőben található.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartal György
1785. ár. 24-én szül. Komáromfüssön Bartal György jogtörténész, történész (megh. Damazérkarcsa, 1865. szept. 20.). Komáromban nőtt fel, Nagyszombatban járt iskolába, Pozsonyban végezte a jogakadémiát. 1809-től ügyvéd, Pozsony vármegye levéltárosa, ill. főjegyzője, s további fontos tisztségeket lát el a közigazgatásban és a közéletben, 1848 után visszavonult a közélettől. Csallóközről írt történeti vázlatot, s egyéb történeti munkákot adott közre.
Bartakovics Béla
1791. ápr. 4-én szül. Felsőelefánton Bartakovics Béla kat. egyházi író (megh.: ?, 1873. máj. 30.). Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, 1815-ös pappá szentelése után előbb Vágsellyén és Muzslán káplán, később Nagyszombatban, Rozsnyón tevékenykedett, 1850-től egri érsek. Népfelvilágosító művek szerzője, kiadta szentbeszédeit is.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Albach József Szaniszló
1795. jan. 28-án Pozsonyban szül. Albach József Szaniszló ferences hitszónok, egyházi író, természettudományi író (megh. Kismarton, 1853. nov. 12.). 1818-tól Érsekújvárban, 1820–1822 között Nagyszombatban működött. Németül írt, de művei magyarul is megjelentek.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Botka Tivadar
1802. júl. 6-án szül. Kisendréden (ma: Endréd) Botka Tivadar jogtudós, államjogi és jogtörténetíró (megh. Kisvezekény, 1885. jan. 6.). Iskoláit Léván, Nagyszombatban, Pesten végezte, majd Bars vármegye szolgálatában látott el különböző tisztségeket, 1843-ban országgyűlési követ, a szabadságharc leverése után törvényszéki elnök, később országgyűlési képviselő. Jogtörténeti, államjogi munkákat írt, szorgalmazta, hogy Bars megye székhelye Aranyosmarótról Lévára kerüljön át, foglalkozott a magyar államiság ezeréves történetével, Csák Mátéról is írz egy monográfiát. A frissen alakult pozsonyi Toldy Kör első elnöke volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lányi Károly
1812. dec. 12-én szül. Bakabányán Lányi Károly kat. egyháztörténész (megh. Egbell, 1856. máj. 23.). Többek között Körmöcbányán és Nagyszombatban, majd Pesten bölcseletet és teológiát tanult. 1837-től Máriavölgyben segédlelkész, 1840-ben Pozsonyban pap, első írásai is itt születtek, 1842–1844 között nagyszombati tanár, majd 1850-ben ide tért vissza. 1853-tól Egbellen plébános. A Lányi-kódex névadója, három kötetben megírta Magyarország egyháztörténetét.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09185.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Birányi Ákos
1816-ban szül. Selmecbányán Birányi Ákos (Schultz, August) író, Birányi István öccse (megh. Pest, 1855. jún. 10.). A középiskolát Léván, a teológiai főiskolát Nagyszombatban végezte, majd vidéki nevelősködés után Pesten, 1844–1845-ben Pozsonyban, azután ismét Pesten volt újságíró, elbeszéléseket, regényeket, humoros töténeteket írt, 1848-ban radikális szellemű röplapok szerzője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Télfy Iván
1816. jún. 18-án Nagyszombatban szül. Télfi István (1868-ig Zima) klasszika-filológus, műfordító (megh. Bp., 1898. aug. 2.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubriczky András
1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Baróti Szabó Dávid
1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (1759–17690), Nagyszombatban (1761–1763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 1773–1777 között Komáromban, 1777–1779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TŐZSÉR-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csaplár Benedek
1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (1851–1853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ipolyi Arnold
1823. okt. 20-án Ipolykeszin szül. Ipolyi (Stummer) Arnold történeti szakíró, régész, néprajzkutató, műgyűjtő (az ÚMIL Disznóst adja meg szül. helyeként, megh. Nagyvárad, 1886. dec. 2.). Gimnáziumba Korponán és Selmecbányán járt, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban kezdte, 1847-ben szentelték pappá, majd előbb Szentpéteren segédlelkész, hitszónok Pozsonyban, lelkész Zohoron 1872–1886 között besztercebányai püspök. Sokrétű tudományos, valamint műemlékvédelmi és műtörténeti tevékenységével a 19. sz. legnagyobb hatású magyar alkotói közé tartozik. Legismertebb műve a számos újrakiadásban ismert Magyar mythológia (1854). Szlovákiai magyar kiadásai az utóbbi években: Csallóköz műemlékei (Kalligram,1994, 1996), Csallóközi úti-képe... Tovább...
Forrás: MÉL, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dankó József Károly
1829. jan. 26-án szül. Pozsonyban Dankó József Károly hittudós, művészettörténész, trörténetíró (megh. uo., 1895. jan. 16.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagyszombatban, ill. Bécsben folytatta, ezt követően sokáig Bécsben tanított. Sokat utazott, bejárta Európát, főleg a művészettörténeti emlékeket tanulmányozta. 1889-től pozsonyi prépost. Különösen a magyarországi latin nyelvű egyházi költészet kiadásában szerzett nagy érdemeket, foglalkozott a reneszánsz művészetével, könyvet írt Dürerről stb.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Boncz Ferenc
1829. dec. 2-án szül. Udvardon Boncz Ferenc jogi szakíró (megh. uo., 1901. ápr. 2.). A komáromi gimnázium után Pozsonyban, majd Nagyszombatban végzett teológiát, 1849-ben a komáromi várban honvédtiszt, majd Pozsonyban és Pesten a jogot is elvégezte. 1861-től ügyvéd Muzslán, Komáromban, Aranyosmaróton, végül Bp.-re került, közigazgatási kézikönyvet írt, államjoggal foglalkozott.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Riedl Szende
1831. márc. 15-én szül. Besztercebányán Riedl Szende nyelvész, szerkesztő, Riedl Frigyes apja (megh. Bp., 1873. okt. 15.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta, Németországban fejezte be. Hazatérve szülővárosában nevelő, 1852-től Lőcsén, 1854–1860 között Prágában egyetemi tanár, itt Irodalmi Lapok címmel folyóiratot indított. Az összehasonlító nyelvészet jeles művelője, a szláv–magy. kulturális kölcsönösség egyik első szorgalmazója volt, könyvet írt a magy. nyelvrendszerről, német irodalmi kézikönyvet jelentetett meg, tudományos igényű, kritikai lapokat adott ki és szerkesztett.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Révai Sámuel
1833. ápr. 13-án szül. Sebeskellemesen Révai Sámuel (Révay, Révai Samu) könyvkiadó, szakíró, Révay Mór János apja (megh. Bp., 1908. nov. 13.). Eperjesen, Bécsben, Pesten, Nagyszombatban tanult, 1856-ban nyitotta meg könyvkötőműhelyét Eperjesen, három év múlva könyvkereskedést vásárolt ugyanitt, melyet 1869-ben Pestre helyezett át, s ebből fejlesztette ki 1880–1895 között testvérével, Révai Leóval a 20. sz. első fele magy. művelődésében alapvető jelentőségű könyvkiadói, irodalmi intézetét. Szakpublicisztikai munkái jelentek meg, A társadalmi jólét feltételei (1901) c. könyvét a magy. szociológiatörténet is számon tartja.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kőváry György
1835. jan. 24-én halt meg Udvardon Kőváry György kat. egyházi író (szül.: ?). Nagyszombatban tanult bölcseletet, majd teológiát, 1810-ben szentelték pappá. Ettől kezdve Nagykéren, Tardoskedden, Hontfüzesgyarmaton, Párkányban, végül Udvardon működött. Prédikációi és gyászbeszédei jelentek meg.
Beniczky Emil
1838. dec. 2-án szül. Alsómicsinyén Beniczky Emil költő, író (megh. Törtel, 1864. dec. 1.). Többek közt teológiát is tanult Nagyszombatban 1856-tól, de felhagyott vele, ill. a papi pályával, és Pestre ment jogot tanulni meg újságírónak, lapszerkesztőnek, elbeszéléskötetei, regényei jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csontosi János
1846. okt. 26-án szül. Eperjesen Csontosi János (Kost) könyvtártörténész (megh. Bp., 1918. okt. 25.). Nagyszombatban végzett teológiát (nevét ekkor változtatta meg), Ipolynyék, majd Óbarson lett káplán, azután elhagyta a papi pályát, külföldi tanulmányútra ment, ahonnan hazatérve Pesten lett könyvtáros, Corvina- és kódexkutatással foglalkozott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Moller Ede
1853. febr. 12-én szül. Nagyszombatban Moller Ede esztéta (megh. Sopron, 1882. ápr. 12.). Pozsonyi és nagyszombati gimnáziumi évek után Pesten végezte el az egyetem esztétika–filozófia szakát, majd előbb a fővárosban, azután Sopronban lett tanár.
Komlóssy Ferenc
1854. ápr. 23-án Nagytapolcsányban szül. Komlóssy Ferenc kat. egyházi író, történész (megh. Pozsony, 1915. okt. 3.). Többek között Nyitrán járt gimnáziumba, majd Bp.-en 1879-ben elvégezte a bölcsészetet, két évvel később pappá szentelték. Ezután többek közt Modorban, Nagyszombatban, Csúzon, Muzslán működött, 1893-ban esztergomi kanonok, 1905-től Pozsonyban prépost, majd pápai prelátus. Pedagógiai, politikai, irodalomtörténeti és egyházi tárgyú cikkeket, könyveket publikált, de megjelentek színművei is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lőrincz Gyula (1862–1928)
1862. ápr. 10-én Keszegfalván szül. Lőrincz Gyula (1884-ig Ruhás) kat. történetíró (megh. Bp., 1928. júl. 29.). A gimnáziumot Komáromban és Esztergomban, a teológiát Bp.-en végezte, 1886-ban szentelték pappá, 1897–1910 között Nagyszombatban tanított. Szülőfaluja alapiskolája az ő nevét vette föl.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKLLLL/LOXRINC.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kollányi Ferenc
1863. ápr. 29-én szül. Komáromszentpéteren Kollányi Ferenc kat. egyháztörténész (megh. Bp., 1933. máj. 1.). Tanulmányait Komáromban, Nagyszombatban, Esztergomban végezte, 1885-től Rimóca, ill. Ipolyság voltak papi pályájának első állomásai, majd a tudományos érdeklődés került előtérbe munkásságában.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Zelliger Alajos
1863. jún. 27-én Zohoron szül. Zelliger Alajos kat. egyházi író, irodalomtörténész (megh.: ?, 1942). Gimnáziumba Nagyszombatba járt, ahova 1888-ban, az esztergomi teológia elvégzése után visszatért, előbb tanítóintézeti tanár, majd igazgató, 1897-től érsekhelynöki titkár, 1916-tól plébános, kanonok, végül apát. Irodalomtörténeti műveket hagyott hátra.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyárfás István Tihamér
1863. dec. 14-én szül. Léván Gyárfás István Tihamér irodalomtörténész (megh. Besztercebánya, 1916. dec. 12.). Bp.-en végzett teológiát, 1886–1891 között Nagyszombatban tanított, később Brassóba került. Könyvet írt az iskolai színjátékokról, Faludi Ferencről, monográfiákat szerkesztett.
Paikert Alajos
1866. máj. 31-én Nagyszombatban szül. Paikert Alajos (Seprősi) gazdasági szakíró (megh. Bp., 1948. júl. 30.), a „turáni eszme" híve.
Kodály Zoltán
1885-ben, hároméves korában költözött szüleivel Galántára Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. dec. 16. – Bp., 1867. márc. 6.) zeneszerző, zenetudós, a magyar zeneélet és a 20. sz.-i magyar művelődés és zenepedagógia egyik legnagyobb, világszerte elismerte személyisége, ahol életre szóló élményt jelentett számára a népköltészettel, a népdalokkal, a népzenével való találkozása. Gyermekkora itt töltött hét esztendeje után szüleivel – miután édesapját áthelyezték – Nagyszombatba mentek, s Kodály itt érettségizett (1900-ban), ill. itt tanult meg zongorázni és hegedülni, és első szerzeményeit is itt komponálta. Érettségi után Kodály egyszerre nyert felvételt a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemre és a Zeneakadémiára, s párhuzamosan mindkettőt el is ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Alszeghy Zsolt
1888. febr. 2-án szül. Nagyszombatban Alszeghy Zsolt irodalomtörténész (megh. Bp., 1970. jan. 14.). Szülővárosában érettségizett, majd Bp.-en végzett 1909-ben egyetemet, s itt lett tanár, egyetemi oktató, lapszerkesztő, a 17–18. sz.-i magy. ir. kutatója, könyvet írt Illei Jánosról, a jezsuita iskoladrámákról, a reformáció irodalmáról, Faludi Ferencről stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Récsey Viktor Alfonz
1858. júl. 11-én Nagyszombatban szül. Récsey Viktor Alfonz (1884-ig Bitschl) régész, könyvtáros (megh. Bakonybél, 1908. okt. 14.), többek között Vámbéry Ármin életével és munkásságával is foglalkozott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Egri Viktor
1898. dec. 23-án Nagyszombatban szül. Egri Viktor író, drámaíró, színházi író, kritikus, szerkesztő (megh. Pozsony, 1982. aug.6.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban érettségizett, majd tisztviselő lett (közben, az I. vh.-ban megjárta az olasz és a francia frontot), 1945 után az újjászerveződő és új öntudatra ébredő csehszlov. magy. ir. termékeny és ügybuzgalommal tele alkotója és szervezője Pozsonyban. Regényei, elbeszélései legjava nyelvi hajlékonyságukkal, hiteles környezetrajzukkal, egy-egy alkujuk árnyalt ábrázolásával jelentenek értéket, színműveit gyakran játszották, három kötetet szánt önéletrajzának (Angyalbőrben, 1977, Társakkal és társtalanul, 1978, A hallgatás évei, 1980), könyv- és színikritikái széles körű tájékozottsá... Tovább...
Forrás: CSANDA-2, CSANDA-3, CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-3, SBS, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Simándi Béla
1899. okt. 27-én szül. Nagyszombatban Simándi Béla költő, író (megh. Bp., 1969. nov. 24.)
Szvatkó Pál
1901. szept. 9-én szül. Zsolnatarnón, de Nagyszombatban nevelkedett Szvatkó Pál irodalomkritikus, esszéista, publicista, szerkesztő (megh. München, 1959. nov. 17.), a két vh. utáni csehszlov. magy. irodalmi és szellemi élet egyik legfontosabb alkotója, esszéistája. Nagyszombatban érettségizett, Bp.-en, Prágában, Párizsban volt egyetemista. Később a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője, Új Munka, ill. Új Szellem címen lapokat alapított. 1939-től Bp.-en lapszerkesztő, 1944-ben a németek koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben szabadult, s visszatért a magy. fővárosba, itt fordítóként tevékenykedett. 1957-ben emigrált, Münchenben telepedett le, a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. Írásai kora legjobb szellemi teljesítményei közé tarto... Tovább...
Forrás: BORBÁNDI, CSSZMIL, MÉL-1, NAGY, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Horváth Zoltán
1939. jan. 4-én halt meg Rimaszombatban Horváth Zoltán író, földrajzi szakíró (szül. Nagykőrös, 1866. máj. 10.). Az 1890-es évek elején Nagyszombatban, 1898-tól Rimaszombatban tanított. A két vh. közti rimaszombati kulturális élet tevékeny alakja. Tankönyvei mellett színműveket és regényt is írt.
Aich Péter
1942. szept. 30-án szül. Pozsonyban Aich Péter költő, író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Nagyszombatban szerzett tanítói képesítést, majd pedagógus, később szerkesztő lett Pozsonyban.1970-ben az Egyszemű éjszakában verseivel tűnt fel, újabban prózát ír.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 5.72 másodperc