 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Nagymegyer (Komárom vm.) - Veľký Meder (Dunaszerdahelyi j.) |
Samarjai Máté János 1585. febr. 21-én szül. Galgócon Samarjai Máté János ref. egyházi író (megh. Halászi?, 1652). Galgócon, Nagyszombatban tanult, Szencen és Nagyszombatban iskolamester volt, 1611–1618 között Nagymegyeren lelkész, 1622-től a somorjai ref. egyházkerület szuperintendense. A protestáns egyházak közti megbékélést híve volt, később a kat. egyházzal való békességkötésre is javaslatot tett. | | | Besnyei György  1675-ben szül. Nagymegyeren Besnyei György ref. egyházi író, bibliafordító (megh.: ?, 1749, egy legenda szerint 1763-ban még élt). Tanulmányai befejezése után Vágfarkasdon, Kamocsán, végül, 1737-től Madaron volt prédikátor lett (1737-től), bibliafordítását már itt fejezte be. Szülővárosában utcát neveztek el róla, 1994 óta évente Besnyei György Napokat rendeznek, 1998-ban pedig emléktáblát kapott. | | | Bartók Béla  Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább... | | Névmutató: Erkel László | Kodály Zoltán | Németh István László | Pásztory Ditta | Lipcsey György | Csehy Ágota | | Helységnévmutató: Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Ro.) | New York (USA) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Ipolyság (Šahy, Szl.)-Šahy (Lévai j.) | Nagymegyer (Veľký Meder, Szl.)-Veľký Meder (Dunaszerdahelyi j.) | Dunaszerdahely (Duansjká Streda, Szl.)-Bratislava | Pozsony-Bratislava | |
|
| Duka Zólyomi Norbert Kétéves korától, 1910-től élt Pozsonyban Duka Zólyomi Norbert (Esztergom, 1908. aug. 10. – Pozsony, 1989. szept. 21.) történész, orvos- és jogtörténész. Iskoláit Pozsonyban járta ki, itt végzett 1929-ben jogot, majd franciát és olaszt tanult (később zongora, majd akkordeon szakon is tanári oklevelet szerzett). A két vh. közti csehszlov., ill. a II. vh. alatt szlov. magy. közélet tevékeny szereplője, jelentős irodalomi és kisebbségjogi, ill. politológiai-társadalomtörténeti tanulmányok szerzője, szakmai és társadalmi szervezetek tisztségviselője. 1944–1945-ös szerepvállalásáért 1946-ban letartóztatták, elítélték. Szabadulása után 1949-től Nyitrabányán bányász, 1953-tól 1956-ig ugyanitt, majd Nagymegyeren, végül 1957–1969 között Pozsonyban ze... Tovább... | | | Farkas Jenő 1922. jan. 18-án Szencen szül. Farkas Jenő költő, műfordító (megh. Szenc, 1979. szept. 18.). Pozsonyban érettségizett, Esztergomban végzett teológiát, Pozsony, Csicsó, Kiskeszi, Bajta, Nagymegyer, Albár kat. papja volt, irodalmárként az 1950–1960-as években volt tevékeny vers- és versfordításkötetei ekkor jelentek meg. | | | Ág Tibor  1928. ápr. 13-án szül. Pozsonyban Ág Tibor (Obenau) népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Iskoláit szülővárosában járta ki, itt szerzett egyetemi diplomát is, majd népművészeti együttesekbe dolgozik, később a Csemadok Központi Bizottságán, ezt követően pedig Dunaszerdahelyen működik népzenei szakelőadóként. A II. vh. utáni (cseh)szlovákiai magyar népzenegyűjtés, zenei élet, ill. kórusmozgalom egyik legjelentősebb személyisége, aki szakíróként is sokat tett a népzenei hagyományok éltetése és a zenekultúra kiterjesztése, gazdagítása érdekében. Az általa gyűjtött dallamokat,. népdalokat, balladákat számos kötetben, gyűjteményben tette közzé. Nagymegyeren él. | | | Jakab István  1928. szept. 29-én szül. Nagyráskán Jakab István nyelvész, nyelvművelő. 1958-ban szerzett magyar szakos tanári képesítést Pozsonyban. 1956–1961 közt Nagymegyeren tanított, majd nyugdíjazásáig, 1994-ig a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója volt. Jelenleg Komáromban él. Tudományos munkássága mellett nyelvművelő tevékenysége is számottevő. Tucatnyi szakmonográfiát és nyelvművelő könyvet írt. | | | Tankó László 1934. dec. 21-én szül. Rimaszombatban Tankó László tankönyvíró, szótáríró, pedagógiai szakíró, szerkesztő. Füleken érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet 1959-ben, előbb rövid ideig Nagymegyeren tanított, majd Pozsonyban tankönyvkiadói szerkesztő, később tudományos kutató. Tankönyvek, módszertani segédkönyvek, szlov.–magy. szótárak szerzője, társszerzője, kutatóként főleg a magy. irodalomtanítás kérdéseivel foglalkozik. | | | Zirig Árpád  1940. nov. 16-án Győrben született, de egész gyermekkorában Egyházgellében élt családjával Zirig Árpád költő, író. Dunaszerdahelyen érettségizett, 1964-ben földrajz–természetrajz szakon végzett Nyitrán, ezután Nagymegyeren, Nagymagyaron, Pozsonyeperjesen, Dunaszerdahelyen tanított, jelenleg is itt él. verseskötetei mellett elbeszéléskötete is megjelent. | | | Bodnár Gyula  1848. máj. 21-én Királyhelmecen szül. Bodnár Gyula író, közíró, kritikus, lap- és televíziós szerkesztő, amatőr színházi rendező. Iskoláit szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1966-ban, majd néhány évi munkásélet után magy.–angol szakon végzett Nyitrán. Ezt követően rövid ideig Pozsonyban főhivatalnok, majd újságíró, 1994-től Dunaszerdahelyen. Nagymegyeren él. Karcolatai, tárcái, kulturális publicisztikai írásai a műfaj legjobbjai közé tartoznak, kritikai tevékenységével az 1970–1980-as években fontos művelődés- és értékszervező feladatokat látott el. | | | Szabómihály Gizella  1956. jan. 9-én szül. Sajószárnyán Szabómihály Gizella nyelvész, szótárszerkesztő. Nagymegyeren érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, Csilizradványon él, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda vezetője. Szakterületei közé főleg a nyelvpolitika, a nyelvtervezés, a kontaktusnyelvészet, a szociolingvisztika, valamint a fordításelmélet és -gyakorlat tartozik, évtizedet igénybe vevő munkája a teljes szlovák szó- és szinonimakészletet felölelni kívánó szlov.–magy. nagyszótár írása (Fazekas Józseffel). | | | Csóka Ferenc  1959. nov. 27-én szül. Komáromban, de kétéves kora óta Nagymegyeren él Csóka Ferenc író, festő, zeneszerző. Az 1980-as évek második felétől publikál: meseregényeket, regényt, elbeszéléseket, írt rádiójátékot, amatőrszínház-történetet (Poloska, 2003), festéssel, zeneszerzéssel, videoklipp-készítéssel is foglalkozik. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
