 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Késmárk (Szepes vm.) - Kemarok (Késmárrki j.) |
Szenci Molnár Albert  1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 1617. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább... | | | Helységnévmutató: Győr (Mo.) | Gönc (Mo.) | Debrecen (Mo..) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Prága (Praha, Cs.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Nagybiccse (Bytča, Szl.) | Komját (Komjatice, Szl.)-Komjatice (Érsekújvári j.) | Vágsellye (ala, Szl.) Nagyszombat (Trnava, Szl.)-aža (Vágsellyei j.) | Szepsi (Moldava nad Bodvou)-Moldava nad Bodvou (Kassa-vidéki j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Alsósztregova (Dolná Strehová, Szl.)-Dolná Strehová (Nagykürtösi j.) | Szenc-Senec (Szenci j.) | |
|
| Szepsi Csombor Márton  1595-ben szül. Szepsiben Szepsi Csombor Márton író, versszerző, kora egyik kiemelkedő magyar írói teljesítményének létrehozója (megh. Varannó, 1622). Szülővárosán kívül Késmárkon, Nagybányán és Göncön tanult, 1615-ben Telkibányán iskolamaster. 1616 májusa és 1618 áprilisa között beutazta Nyugat-Európát. Bejárta Lengyelországot, Csehországot, Sziléziát, Poroszországot, volt Dániában, Londonban, Canterburyban, Párizsban, majd Németországon át indult vissza. Hazatérve Kassán lett iskolaigazgató, lésőbb, 1620 őszétől Varannón pap, ill. házitanító, ahol két év múlva pestisjárvány áldozata lett. Kassán írt s kinyomtatott műve, az Europica varietas (1620, legújabb, szlov. magy. kiadása: 2003) az első magyar útleírás, szülőhelye emlékét őrzi az Ad ... Tovább... | | | Thököly Imre gróf  1657. szept. 25-én szül. Thököly Imre gróf naplóíró, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme (megh. Nikodémia, 1705. szept. 13.). 1667-ben az eperjesi kollégium diákja volt, 1678-ban Habsburg-ellenes függetlenségi harcot indított, szövetséget kötött a törökökkel, rövid idő alatt meghódította Felső-Magyarországot, 1682-ben elfoglalta Kassát, ám a következő évi kassai országgyűlésen a rendek a török szövetség miatt kinyilvánították vele szembeni elégedetlenségüket, a törökök 1683. évi bécsi vereségével az ő hatalma is megtört, később rövid időre mégis Erdély fejedelme lett. 1699-ben feleségével, Zrínyi Ilonával száműzetésbe kényszerült. Gyermekkorától naplót írt. Hamvai 1906-ban hazakerültek szülővárosába, s a késmárki ev. templomban azokat új... Tovább... | | Névmutató: Gyöngyösi István, Zrínyi Ilona | | |
|
| Perliczi János Dániel 1705. okt. 29-én szül. Késmárkon Perliczi János Dániel orvosi szakíró (megh. Apátfalva, 1778. ápr. 6.). | | | Ribini János 1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde. | | | Benczur József (17281784) 1728. febr. 28-án szül. Jeszenován (Jaszenován) Benczur József (Bentzur, Benzur) jogtörténész (megh. Pozsony, 1784. aug. 31.). Külföldi tanulmányait követően Késmárkon, ill. Pozsonyban ev. gimnáziumi tanár, 1776-tól Pozsonyban a kamaránál működött, a bécsi udvar politikájának támogatója. | | | Schwartner Márton 1759. márc. 1-jén szül. Késmárkon Schwartner Márton történetíró, statisztikus, a magyarországi tudományos statisztika úttörője (megh. Pest, 1823. aug. 15.). | | | Berzeviczy Gergely  1763. jún. 15-én szül. Nagylomnicon (Kakaslomnicon) Berzeviczy Gergely közgazdasági író, történetíró, politikus (megh. uo., 1822. febr. 23.). Középiskolásként Késmárkon tanult, ügyvédi diplomát szerzett 1783-ban, majd külföldi tanulmányútra ment. Hazatérte után a Helytartótanács hivatalnoka volt, ám kapcsolatot tartott a jakobinus mozgalommal is, melynek elfojtása után visszavonult, és gazdasági kérdésekkel, valamint a magy. jobbágyság történetének tanulmányozásával foglalkozott, támogatta a magy. nyelvű színjátszás kibontakozását, az ország függetlenségének híve volt. | | | Magda Pál 1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek. | | | Kazinczy Ferenc 1779-ben joggyakornoknak került Kassára Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27. Széphalom, 1831. aug. 23.) író, költő, szerkesztő, nyelvújító, a magy. ir. kiemelkedő alakja, intézményesülésének szorgalmazója, a magy. tudományszervezés első gesztorainak egyike. Iskoláit korábban Késmárkon (1768-ban) és Sárospatakon végezte, s első műve, a tizenhat éves korában kiadott Magyar Ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása, 1775) is itt jelent meg. 1781-ben Eperjesen jurátus, ahonnan a rákövetkező évben Pestre került, ám 1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírájának visszajött Kassára, 1786-tól pedig az itteni tankerület iskolafelügyelője lett (1791-ig). Itt jelentek meg első fontos műfordításai, összebarátkozott Baróti Szabó Dáv... Tovább... | | | Szontagh Gusztáv  1793. ápr. 9-én szül. Csetneken Szontagh Gusztáv filozófus, kritikus (megh. Pest, 1858. jún. 7.). Többek közt a késmárki jogakadémián tanult, Rozsnyón és Kenyhecen volt joggyakornok, az 18131837 közti éveket a katonai pályán töltötte, ezt követően kizárólag az irodalomnak és a tudománynak szentelte idejét. Kora egyik legjelentősebb kritikusa, ill. filozófusa volt, de írt maga is kiváló mezőgazda lévén a dinnyetermesztésről és a dohánytermesztésről is.. | | | Hunfalvy Pál 1810. márc. 12-én szül Nagyszalókon Hunfalvy Pál (1841-ig Hunsdorfer) nyelvész, történész, néprajztudós, Hunfalvy János bátyja (megh. Bp., 1891. nov. 30.). Késmárkon, Miskolcon tanult, részt vett az 18321836-os pozsonyi országgyűlésen, 1842-től a késmárki jogakadémia tanára, később igazgatója (itt Petőfi is meglátogatta). 18481849-ben országggyűlési képviselő, 1850-től Pesten élt. Jelentősek az őstörténet, a finnugrisztika és a néprajztudomány terén elért eredményei. A késmárki líceum falán emléktáblája látható. | | | Ludvigh János 1812. máj. 12-én Szepesbélán szül. Ludvigh János publicista, politikus (megh. Pest, 1870. júl. 11.). Tanulmányait Késmárkon és Eperjesen kezdte, 1850-től külföldön élt, 1869-től szülővárosa országgyűlési képviselője. | | | Kazinczy Gábor 1818. júl. 18-án szül. Berettőn Kazinczy Gábor író, politikus, műfordító (megh. Bánfala, 1864. ápr. 18.), Kazinczy Ferenc unokaöccse. Iskoláit többek közt Késmárkon és Eperjesen végezte, az 18321836-os pozsonyi országgyűlésen szónoklataival tűnt fel. A világosi fegyverletétel után fogságot szenvedett, majd Bánfalán élt. Jelentős irodalomtörténeti dokumentumokat tett közzé (többek közt Kazinczy Ferenc levelezésének és fordításainak egy részét, Dessewffy József hagytékát stb.), s műfordítóként is figyelemreméltót alkotott. | | | Hunfalvy János 1820. jún. 9-én szül. Nagyszalókon Hunfalvy János (1841-ig Hunsdorfer) földrajzi szakíró, Hunfalvy Pál öccse, a magy. földrajztudomány megalapítója (megh. Bp., 1988. dec. 6.). Eperjesen jogot és teológiát tanult, 1846-ban Késmárkon statisztika- és történelemtanár. A szabadságharcban való részvételéért bebörtönözték, 1863-tól Budán tanár, 1870-ben a földrajz tanszék létrehozója Bp.-en. | | | Berecz Károly 1821. okt. 12-én szül. Rimaszombatban Berecz Károly költő, író (megh. Miskolc, 1901. dec. 26.). Szülővárosában, Késmárkon és Sárospatakon tanult, 1841-ben Pesten jurátus, Eötvös József oldalán részt vett az 18431844. évi pozsonyi országgyűlésen, itt ismerkedett meg Petőfivel is. 1848-ban Pozsonyban megjelent Szabad hangok c. verseskötete a szabad sajtó első kiadványa lett. Megírta emlékiratát is (A régi Fiatal Magyarország", 1898). | | | Görgey István 1825. február 23-án szül. Késmárkon Görgey (Görgei) István történetíró, Görgey Artúr öccse (megh. Bp., 1912. jan. 13.). 1841-ben végzett jogot Eperjesen, majd Pesten ügyvéd. Több könyvet írt Görgey Artúrról, s magyarra fordította annak német nyelvű emlékiratát. | | | Szemere Bertalan  18261827-ben a késmárki líceum diákja volt Szemere Bertalan (Vatta, 1812. aug. 27. Pest, 1869. jan. 18.) politikus, író, a reformkor és az 1848-as forradalom egyik legjelentősebb személyisége, 18321834-ben pozsonyi ügyvéd, 1848-ben belügyminiszter volt, később miniszterelnök. 1849. júl. 28-án a világon első ízben nemzetiségi törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, 1849 után emigrációba kényszerült, ahonnan 1865-ben tért haza. | | | Egressy Ákos 1830. nov. 9-én Kassán szül. Egressy Ákos (Galambos) színész, író, emlékiratíró, Egressy Gábor fia (megh. Bp., 1914. dec. 25.). Iskoláit Pesten, Kolozsváron, Miskolcon, Késmárkon végezte. Végigharcolta a szabadságharcot, majd a színészi pályára lépett, színtársulatokat vezetett, megírta 18481849-es emlékeit, kiadta apja műveit, színészettel foglalkozó írásai, útirajzai mellett könyvet írt Petőfiről, Dérynéről. | | | Irányi Dániel  1822. febr. 24-én Toporcon szül. Irányi Dániel író, publicista (megh. Nyíregyháza, 1892. nov. 2.). Iskoláit Eperjesen, Késmárkon, Rozsnyón végezte, Eperjesen volt joggyakornok, majd Pestre költözött.18481849. évi szerepvállalását követően emigrációba vonult, ahonnan 1868-ban tért haza, s ismét bekapcsolódott a magyar politikai és közéletbe. | | | Weber Samu 1835. márc. 26-án szül. Poprádon Weber Samu helytörténész (megh. Szebesbéla, 1908. máj. 18.). Iskoláit szülővárosában, Késmárkon, Lőcsén, Eperjesen és Jénában végezte, majd Szebesbéla lelkésze lett. A Szepességre vonatkozó helytörténeti tanulmányai ma is forrásértékűek. | | | Petőfi Sándor  1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | |
|
| Kubinyi Miklós 1840. nov. 7-én szül. Kubinyi Miklós történész, régész, gyűjtő, Kubinyi Sándor unokája (megh. Árvaváralja, 1937. jan. 24.). Tanulmányait a késmárki, ill. az eperjesi ev. líceumban kezdte (itt Vandrák András tanítványa volt), majd miután Pesten jogi tanulmányait befejezte, Árváaváraljára került jogásznak. Itt történeti kutatásokkal foglalkozott, megírta Árva várának történetét, s számos forrásértékű dokumentum feltárásával és közreadásával gazdagította a történeti szakirodalmat. | | | Erdődi János 1844-ben szül. Késmárkon Erdődi János pedagógiai szakíró, tankönyvíró (megh.: ?, 1904). Lőcsén, Rozsnyón, Sárospatakon, Kassán tanult, 18701872 között Kassán tanár, neveléstani, oktatásmódszertani, ill. tankönyveket írt. | | | Lányi Bertalan 1851. márc. 21-én szül. Hibbén Lányi Bertalan jogász, jogi szakíró, politikus (megh. Bp., 1921. febr. 15.). Tanulmányait többek közt Liptóújváron, Késmárkon, Iglón és Eperjesen végezte, 18731984 között Liptószentmiklóson ügyvéd, 18841889 között Rimaszombatban törvényszéki bíró, 1889-ben Budapestre került, 19051906-ban igazságügyminiszter. Szerteágazó jogi szakírói és publicisztikai tevékenységet folytatott, fiatal korában zenét is szerzett, néhány zenedarabja nyomtatásban is megjelent. | | | Szelényi Ödön 1877. júl. 23-án szül. Késmárkon Szelényi Ödön irodalomtörténész, filozófus, pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1931. szept. 18.). Szülővárosában szerzett magy.német szakos tanári képesítést, 1899-től többek között Lőcsén, ill. Késmárkon gimnáziumi tanár, 1909-től a pozsonyi ev. teológiai akadémián is tanított, majd Bp.-re került. Irodalom- és filozófiatörténeti, pedagógiai és vallásbölcseleti könyvek szerzője. | | | Lám Frigyes 1881. máj. 13-án szül. Késmárkon Lám Frigyes irodalomtörténész, nyelvtudós, műfordító, költő (megh. Bp., 1955. dec. 27.). Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Bp.-en németfrancia szakos tanári oklevéllel, ill. magyar nyelvből és irodalomból bölcsészdoktorátussal fejezte be. Ezt követően több helyen is tanítóként működött, verseit szepességi német (cipszer) nyelvjárásban írta, magy. költőket, írókat fordította németre. Szépprózát is írt, irodalom- és művelődéstörténészi életműve számottevő. | | | Fábry Viktor 1884. dec. 23-án Leibicen szül. Fábry Viktor lapszerkesztő, művelődésszervező, színműíró (megh. Eperjes, 1940. jún. 16.). 1917-től haláláig ő volt az eperjesi ev. egyház lelkésze. A helyi kisebbségi művelődés lelkes szervezője volt. | | | Krúdy Gyula  18881891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. Bp., 1933. máj. 12.) író, a 20. sz.-i magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész életére szóló hatással voltak rá, melyek elbeszélései és regényei egész sorának adják kiindulópontját, motívumait (l. pl. a korai Szindbád-novellákat, az Ifjú éveket vagy a Podolini kísértetet, melynek címszereplője, Rimszky úr természetesen valóságos személy volt), s l. a Boldogult úrfikoromban c. művét is. Lőcsei történet Az arany meg az asszony c. egyfelvonásos opera. 1969-tő... Tovább... | | | Weber Artúr 1888. aug. 18-án szül. Késmárkon Weber Artúr irodalomtörténész (megh. Berlin, 1928. aug. 19.). Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az egyetemet Bp.-en végezte, s ott kezdett tanítani is. Tanulmányokat írt többek között Szenci Molnár Albertről, Zrínyi Miklósról, Szigligetiről, Vörösmartyról. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
