1912–1918 között Breznóbányán tanított és szerkesztette a Garamvidék c. hetilapot Rákosi Zoltán (Rákosy, Kézdivásárhely, 1885. szept. 18. – ?) költő. Korábban Nagymihályon működött.

Forrás: MIHSZL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Kézdivásárhely (ma: Târgu Secuiesc, Ro.) | Nagymihály (Michalovce, Szl.)-Michalovce (Nagymihályi j.) | Breznóbánya-Brezno (Breznóbányai j.) |

1562-ben Breznóbányán szül. Berger Illés történetíró (megh. Szakolca, 1644). Tanulmányait szülővárosában kezdte, külföldön fejezte be, ahonnan visszatérve, 1597-ben Trencsénben tanított 1622-től Szakolcán volt hivatalnok.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Breznóbánya-Brezno (Breznóbányai j.) |

1684-ben szül. Besztercebányán Szlavkovszky Benedek versszerző, piarista iskoladrámaszerző (megh. (Korpona, 1748. szept. 11.), Nyitrán végezte a teológiát, aritmetika-, zene- és filozófiatanár volt Privigyén, majd Szentgyörgyön (itt később iskolaigazgató), Breznóbányán plébános, Rózsahegyen rendfőnök-helyettes, élete utolsó két évében Korponán igazgató-helyettes. Ismertek képversei is.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Szentgyörgy (Svätý Jur, Szl.)-Svätý Jur (Bazini j.) | Breznóbánya (Brezno, Szl.)-Brezno (Breznóbányai j.) | Rózsahegy (Ružomberok, Szl.)-Ružomberok (Rózsahegyi j.) | Korpona (Krupina, Szl.)-Krupina (Korponai j.) | Besztercebánya-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) |

1733. okt. 1-jén Breznóbányán halt meg Fiala Jakab iskoladráma-szerző, költő (szül. Rákos, 1697. febr. 2.). 1714-ben belépett a piarista rendbe, 1723-ban pappá szentelték, több felső-magyarországi városban – így Breznóbányán – is lelkészként működött.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Zólyom-Zvolen (Zólyomi j.) | Rákos (Mo.) | Breznóbánya-Brezno (Breznóbányai j.) |

1835. jún. 26-án Breznóbányán szül. Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, közíró (megh. Bp., 1914. dec. 27.). Miskolcon érettségizett, majd politechnikai tanulmányokat kezdett Bécsben, később munkás volt, ezt követően katona, azután fényképész. 1864-től a kolozsvári múzeumba indult el fényes természettudományi és néprajzi kutatói, ill. szakírói pályája. F. m., pl.: Amagyar halászat könyve 1–2. (1887–1888), A magyar ősfoglalkozások köréből (1899), A magyar nép arca és jelleme (1902).

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Miskolc (Mo.) | Bécs (Wien, A.) | Kolozsvár (Cluj, R.) | Breznóbánya-Brezno (Breznóbányai j.) |

1912. dec. 23-án szül. Breznóbányán Zádor András (1938-ig Dénes Endre) műfordító, irodalomtörténész, kultúrdiplomata, bohemista, a 20. sz.-i cseh irodalom egyik legjelentősebb magy. fordítója (megh. Prága, 2008. ápr. 19.). Prágában végzett jogot 1938-ban, ezt követően jogászként működött, 1944-ben koncentrációs táborba került, 1945-től minisztériumi főtisztviselő Prágában, cseh kulturális intézeti igazgató Bp.-en. Csehül is publikált, monográfiát írt Ivan Olbrachtról, ill. Karel Čapekről, antológiákban és önálló műfordításköteteivel a 20. sz.-i cseh irodalom szinte valamennyi jelentős áramlatát és szerzőjét bemutatta a magy. olvasónak.

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Olbracht, Ivan | Čapek, Karel | Helységnévmutató: Prága (Praha, Cs.) | Budapest (Mo.) | Breznóbánya-Brezno (Breznóbányai j.) |