1526, azaz a mohácsi csata után egy ideig dobornyai várába húzódott vissza az ország politikai küzdőteréről Werbőczy István (Verbőczy, Verbőc, 1458 k. – Buda, 1542. okt. 13.) nádor, kancellár, a 16. sz.-i magy. történelem meghatáozó alakja. Tripartitium (Hármaskönyv) c. törvénykönyve a magy. törvénykezés és jogi irodalom kiemelkedő műve volt (1570-ben Bártfán nyomtatták ki első ízben magyarul).

Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Verbőc (Verbovec, U.) | Mohács (Mo.) | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Bártfa (Bardejov, Szl.)-Bardejov (Bártfai j.) | Dobornya-Dobrá Niva (Zólyomi j.) |

1550 k. halt meg Bártfán (más forrás szerint Galgócon, ill. 1545 után) Eck Bálint (Eck, Valentin, Valentinus Eccius Lendanus) humanista író, költő (szül. Lindau, 1494). Krakkóból került 1517-ben nevelőnek Bártfára, később a város jegyzője, majd főbírája lett. 1533-tól Kassán tanár, majd 1539-től ismét Bártfán működött, elsősorban szónoklattani és költészettani kérdések érdekelték, de otthon volt a természettudományokban és az orvostudományban is.

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Lindau (N.) | Galgóc (Hlohovec, Szl.)-Hlohovec (Galgóci j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Krakkó (Kraków, Le.) | Bártfa-Bardejov (Bártfai j.) |

1568. febr. 2-án szül. Holicson Révay Péter báró (megh. Trencsén, 1622. jún. 5.) történetíró, író. Tanulmányait Bártfán, Iglón, Bécsben, Strassburgban végezte, 1608-tól Pozsonyban koronaőr, művei Magyarország, ill. a magy. korona történetét mutatják be.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Bártfa (Bardejov, Szl.)-Bardejov (Bártfai j.) | Igló (Spišská Nová Ves, Szl.)-Spišská Nová Ves (Iglói j.) | Bécs (Wien, A.) | Strassburg (Strasbourg, Fr.) | Holics-Holíč (Szakolcai j.) |

1711. febr. 2-án hunyt el Bártfán (újabb forrás szerint 1710. ápr. 28-án Kassán) ifj. Ács Mihály (Aachs) ev. egyházi író (szül.: Győr?/Kemenesszentmárton?, 1672). 1705 után ev. lelkész volt Rozsnyón, Kassán, majd Bártfán rektor, később tábori pap. Teológiai munkát, halotti beszédet, vallásos elmélkedést stb. jelentetett meg.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Győr (Mo.) | Kemenesszentmárton (Mo.) | Bártfa-Bardejov (Bártfai j.) |

1748. jan. 24-én szül. Bártfán Klein János Sámuel ev. egyháztörténész (megh. Gölnicbánya, 1820. dec. 10.). Németországi tanulmányok után 1774-től Eperjesen, Bártfán, Kassán, Gölnicbányán tanár, ill. lekész. Mo.-i egyháztörténetet írt, elkészítette a mo.-i ev. lelkészek lexikonát.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Gölnicbánya (Gelnica, Szl.)-Gelnica (Gölnicbányai j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | ) | Bártfa-Bardejov (Bártfai j.) |

1771. febr. 13-án szül. Kriványban Dessewffy József gróf, író, politikus, szerkesztő, Dessewffy Aurél és Dessewffy Emil apja (megh. Pest, 1843. máj. 2.). Kilencéves korától Kassán, majd Kolozsváron, ill. Pesten tanult, az egyetemet is itt végezte. A felvilágosodás eszméin nevelkedett, a nyelvújítás és a sajtószabadság híve volt. Később ízlése konzervatívabb irányba fordult, vitába keveredett Széchenyivel. Létrehozta a Felső Magyar Országi Minervát, szépprózai és kritikai írásai számottevő értéket képviselnek (pl. a Bártfai levelek, 1818).

Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Dessewffy Aurél | Dessewffy Emil | Széchenyi István | Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Bártfa (Bardejov, Szl.)-Bardejov (Bártfai j.) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Krivány-Kriváň (Kisszebeni j.) |

1817. szept. 28-án szül. Rimaszombatban Tompa Mihály költő (megh. Hanva, 1868. júl. 30.). Miután elvesztette szüleit, ötéves korától nagyszüleinél Igriciben nevelkedett, Sárospatakon tanult, 1840-ben megjelentek az első versei, 1844-ben Petőfinek címezte a Bártfai levél c,. versét, aki Felelet Tompa Miskának címmel ugyancsak versben válaszolt neki. Tompa 1844-től Eperjesen nevelő, ahol barátságot kötött Kerényi Frigyessel, s Petőfi itt látogatta meg őket 1845 áprilisában. Az esztendő végétől Tompa Pesten van, ám a következő év szeptemberétől már Bején lelkész, itt látogatta meg Petőfi Sándor 1847-ben, s itt írta Tompa Mihálynál c. versét, és együtt kirándultak Murány várába is, mely élményük hatására mindketten verset írtak Szécsi Máriáról.... Tovább...

Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Petőfi Sándor | Kerényi Frigyes | Szécsi Mária | Arany János | Holló Barnabás | Igó Aladár | Helységnévmutató: Hanva (Chanava, Szl.)-Chanava (Rimaszombati j.) | Igrici (Mo.) | Sárospatak (Mo.) | Bártfa (Bardejov, Szl.)-Bardejov (Bártfai j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Beje (Behynce) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Schwechat (A.) | Kelemér (Mo.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Rimaszombat-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) |

1838. máj. 15-én szül. Bártfán Myskovszky Viktor művészettörténész, művészeti író (megh. Kassa, 1909. nov. 2.). Feldolgozta Bártfa, valamint Kassa középkori műemlékeit, s könyvet írt a felső-magyarországi műemlékekről is.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Bártfa-Bardejov (Bártfai j.) |