SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA

MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z

A szellemi topográfiáknak, az embert szűkebb-tágabb közössége, illetve környezete múltjában eligazító kulturális helyrajzoknak, enciklopédiáknak, lexikonoknak, biográfiáknak és egyéb összefoglalóknak, valamint az ezek közti tájékozódást segítő bibliográfiáknak és repertóriumoknak mindenkor nagy szerepük volt egy-egy közösség életében, művelődésében, hagyományőrzésében, jövőtervezésében és -szervezésében. Különös jelentőséget nyer az ez irányú tevékenység napjaink nemzeti kisebbségi közösségeinek körében, amikor egyfelől megnőtt a nagyvilág csábítása, így az ember gyökértelenné válásának, azaz ön- és éntudatában való megrendülésének veszélye, a biztos tudati háttér, biztos szellemi közeg által nyújtott kapaszkodók hiánya miatti elbizonytalanodás kísértése. Másfelől viszont amikor – részben a fentiek felismerése, s a fentiektől való félelem miatt is – régvolt buzgalommal folyik egyes régióink, vidékeink szellemi-kulturális önösszeszedése, hagyománytudatosodása, a múlt éltető forrásainak a jelen folyamataihoz való csatlakoztatása.

A (cseh)szlovákiai magyar irodalom-, ill. művelődéstörténet-írás és hagyománykutatás korábbi, rendszerváltás előtti, de az 1989 utáni munkára is kiható fejletlensége, szemléleti hiányosságai és torzulásai, egyoldalúságai, egyenetlenségei következtében nagyon sok területen még mindig az alapkutatásoknál tartunk, és nélkülöznünk kell az eligazító, rendszeralkotást és rendszeres munkát segítő korszerű szintéziseket. Az irodalmi hagyományőrzésben oly mérvadó, ahhoz fontos útbaigazításokat tartalmazó (cseh)szlovákiai magyar irodalmi lexikon – évtizedes előkészületek és hányattatás után – csupán 1996-ra készült el, szembetűnő hiányosságokkal, melyeket aztán a munka 2004-es kiadása igyekezett legalább részben pótolni. Ezt a folyamatot segíthetnék a különböző irodalmi, művelődéstörténeti kronológiák, de kimondottan literatúránk vonatkozásában ilyen időrendi áttekintésünk nincs; meglévő irodalmi bibliográfiánk csupán az 1945–1985 közötti időszakot tekinti át (Szőke József: A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája I–IV.), s nincs egységes, korszerű irodalomtudományi fogalmakat és értékrendet alkalmazó irodalomtörténetünk sem (mindkét ismert részmunka – az 1918–1945 közti időszakot feldolgozó Fónod Zoltáné, illetve a csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980 közötti szakaszát górcső alá vevő Görömbei Andrásé – csak erős megszorításokkal használható e tekintetben); a mai Szlovákia területére eső régebbi, 1918-at megelőző irodalmi hagyományokra is vonatkozó magyarországi irodalmi lexikonok, bibliográfiák, repertóriumok pedig részben nehezen vagy csak részlegesen érhetők el a számunkra (még az interneten is). Igaz, tájaink régebbi magyar irodalmi hagyományai vonatkozásában már 1981 óta létezik szintéziskísérlet (Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona), de ez ma már szintén hozzáférhetetlen és napjainkbeli használhatósága is több szempontból vitatható. Összmagyar viszonylatban ismeretes Erős Zoltán Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig című munkája – első kiadása még 1985-ben, új, alaposan kibővített és átdolgozott kiadása 2004-ben látott napvilágot – adhatna ugyan némi támpontokat a mi régióink irodalmi hagyományőrző tevékenységéhez is, egészében véve, helységeink vonatkozásában, rendkívül sietős és nem kellő mélységű és kiterjedésű, s nehézkesen használható. És ismeretes még néhány, egy-egy szakterületet, helységet vagy intézményt, esetleg tájegységet áttekintő részleges irodalmi topográfia, ill. lexikon, mint például Mészáros András munkája, A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona (200 ), Garaj Lajos szlovák nyelvű gömöri–kishonti irodalmi topográfiája (Gemer a Malohont. Kultúrna a literárna tradícia regiónu maďarskej proveniencie, 1997), valamint amilyenek Csáky Károly alapkutatásokra is épülő, mással nem pótolható munkái (Honti arcképcsarnok. Jeles szülöttek kisportréi, 1998; Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről, 2002; Híres selmecbányai tanárok, 2003; Irodalmi kapcsolatok I. Klasszikusok nyomában, 2004; Irodalmi kapcsolatok II. Második vonalbeli neves alkotók 1., 2005; Irodalmi kapcsolatok II. Második vonalbeli neves alkotók 2., 2006).

II.

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága kiemelt feladatának tekinti a (cseh)szlovákiai magyar irodalom sokoldalú bázisának szervezését, illetve országunk (s régióink) 1918 előtti magyar irodalmi hagyományainak ápolását, beépítését gondolkodásunkba, mindennapi identitásőrző és identitásalakító reflexeinkbe, s kortárs irodalmunk működőképességének és kapcsolatainak szervezése mellett e téren is igyekszik programot kínálni és lehetőség szerint teljes áttekintést adni. Ennek érdekében ezennel egy olyan elektronikus irodalmi topográfiát, illetve helységnév-azonosítót kínál, mely a célnak megfelelő hivatkozásrendszerekkel ellátott, könnyen és sokoldalúan kezelhető áttekintését adja országunk magyar irodalmi emlékhelyeinek, vonatkozásainak, hagyományainak, de jelenének is. Egy olyan irodalmi helyrajzról, helységnév-összeírásról van szó, melynek figyelme a már meglevő tájékozódási pontok kijelölése mellett a jövőben lehetséges munka- és tájékozódási irányok felvázolására, kijelölésére is kiterjed. Mivel munkánk célja minél nagyobb mértékben számba venni a hagyományokat vagy hagyománnyá válható életutakat, életteljesítményeket, életeseményeket, ezért nemcsak a már klasszikussá vált, irodalomtörténetileg igazolt értékekre vagy az összmagyar irodalmi kánon(ok)ba beépült életművekre, írói teljesítményekre figyeltünk. Szócikkeink sorra veszik az egyes régiókat, illetve településeket, amelyek topográfiai-geográfiai meghatározása után következik az adott helységhez köthető személyek időrendi felsorolása, melyhez esetenként illusztrációs anyag is kapcsolódik. Munkánk természetesen nemcsak azokat a szlovákiai településeket veszi figyelembe, ahol napjainkban is nagyobb számban s arányban található magyar népesség, hanem figyelmünk minden olyan szlovákiai településre kiterjedt, amelyekkel valamilyen múltbéli magyar irodalmi hagyomány, vonatkozás kapcsolatba hozható.

III.

Egy lexikon írását sosem lehet befejezni, csak abbahagyni. Ilyen szószedet, ilyen munka a mienk is: magunk is bővíteni-mélyíteni tudjuk s fogjuk szócikkeit, s magunk is tisztában vagyunk helyenkénti valószínű pontatlanságaival, hiányosságaival. Szerencsénkre azonban jelen esetben – eltérően a könyvbéli lexikonoktól – élhetünk a világháló adta előnyökkel, és hibáinkat folyamatosan korrigálhatjuk, hiányosságainkat menet közben is pótolhatjuk, szócikkeink számát és tartalmát folytatólagosan bővíthetjük. Sőt, mindehhez olvasóink segítségével is számolunk, mindazokéval, akik ellátogatnak oldalunkra, és olyasmit vesznek észre, ami a mi figyelmünket elkerülte, illetve akik olyan ismeret birtokában vannak, amellyel a mi ismereteink – a teljesség kedvéért – feltétlenül kiegészítendők. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a Magyar irodalmi hagyományok és emlékhelyek Szlovákiában A–Z már jelen stádiumában is alkalmas arra, hogy tárgyának olvasói segítségét is rendszeresen igénybe vevő áttekintésével és rendszerezésével alapot és útmutatást adjon az e tekintetben történhető irodalom- és helytörténeti tájékozódáshoz (esetenként a kutatáshoz is), illetve a helyi hagyományőrző és hagyománytudatosító, oktató-nevelő munkához. Előkészítve ezzel e net-lexikon egy-két év múlva esedékes könyvbéli megjelentetését is.

Itt mindössze arra hívnánk fel a figyelmet, hogy munkánk nem hagyományos életrajzi vagy irodalmi lexikon, azaz nem az egyes életutak felvázolását, illetve nem az egyes életpályák, írói–művészi teljesítmények értékelését, nem egyes irodalmi művek ismertetését tekintettük feladatunknak, hanem olyan irodalmi topográfiát kívántunk vele adni, mely egy-egy település és egy-egy írói pálya, irodalmi mű kapcsolódási pontjaira hívhatja fel a figyelmet (az értékek meghatározását és kiválasztását annak mindenkori felhasználójára, olvasójára bízva). Névsorunkban bőséggel találhatók ezért olyan nevek és életteljesítmények is, amelyek egyrészt – finoman szólva – nem tartoznak irodalmunk élvonalába, viszont a felszín alatt igen széles kiterjedést és alapot biztosítanak a jéghegyek látható csúcsainak, s a helyi hagyományok és öntudatok erősítéséhez hathatósan járulhatnak hozzá, másrészt jelzik azt is: a magyar irodalmi hagyomány, illetve a művelődés hogyan hálózta be az egész országot, illetve, esetünkben annak a mai Szlovákia területére eső részét is, beleértve olyan területeket, településeket is, ahonnan az az elmúlt évtizedekben már teljességgel – vagy éppen erősen – kiszorult. Szócikkeink elsősorban azokra a mai Szlovákia területére eső települések köré épülnek, melyek egy-egy életút kiinduló vagy végpontját, illetőleg keresztezési pontjait jelentik, esetenként jelezve az adott életmű meghatározó vonulatát vagy elemeit is, illetve felvillantjuk a helyi és/vagy országos hagyományápolásnak azon velük kapcsolatos eseményeit, tényeit, amelyekről pillanatnyilag tudomásunk van.
Bízunk tehát abban, hogy jelen helyen, a Magyar irodalmi hagyományok és emlékhelyek Szlovákiában A–Z cím alatt az érdeklődők – szakemberek és laikusok, írók, pedagógusok, közművelődési dolgozók, s a múlt és a jelen dolgai iránt érdeklődő olvasók, diákok egyaránt – olyan izgalmas, könnyen használható, nyomozásnak is beillő áttekintést találnak, amely bár egyfelől régmúlt idők és történések nyomába szegődik, mivel azonban szálai napjainkig érnek, össze is köti a jelent a múlttal, s olyan – nélküle – rejtett összefüggések kibogozására is módot ad, melyek nélkül történetlátásunk és önmagunkról, múltunkról, hagyományainkról való tudásunk is szegényesebb és homályosabb maradna. Bizonyítva egyúttal azt is, hogy tájainkon mindig is milyen gazdag irodalmi-szellemi élet zajlott, s hogy a legjobb teljesítményeket nézve az itteni tendenciák mindig is együtt haladtak a legfőbb országos, sőt: külországi mozgásirányokkal, s ez az együtt-mozgás, szinkronban-levés esetenként napjainkra is érvényes maradt.

Dunaszerdahely, 2008. december 20.

MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z

Közreadva: 2008-12-23 (19191 olvasás)

[ Vissza ]