A rendezvénysorozatot a fővédnök, Jókai Anna Kossuth-díjas író nyitotta meg, bemutatták a Szlovákiai magyar szép versek, illetve a Szlovákiai magyar szép próza című antológiákat, pénteken este pedig ünnepélyes keretek közt adták át Az év irodalmi alkotása díjat a helyi művelődési otthonban. Pénteken délelőtt egyébként az írók és a költők a régióban több helyen is találkoztak a közönséggel, Párkányon kívül Bényben, Kéménden, Kisújfalun, Muzslán, Szalkán és Szőgyénben. A fesztiválon Szarka Gyula csapata egy remek zenés, irodalmi műsorral lépett fel, amelyben a nő és a bor nélkülözhetetlenségéről vallottak, de a Boboš Blues Band koncertje is élményszámba ment. Szombaton délelőtt a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága rendes közgyűlésén elnököt és vezetőséget választottak. Az elnök továbbra is Hodossy Gyula költő, könyvkiadó, az új választmányt pedig Ardamica Zorán, Barak László, Csanda Gábor, Juhász R. József, H. Nagy Péter, Szászi Zoltán és Vida Gergely alkotják.

    Az év irodalmi alkotása pályázatot Bárczi Zsófia író, irodalomtörténész nyerte meg Trisztán és Izolda című prózájával. A tízezer koronával járó díjat minden évben annak a magyar nyelven író – állandó szlovákiai lakhellyel rendelkező – személynek ítélik oda, aki magas esztétikai színvonalon, az egyetemes irodalom mércéjével mérve is maradandó művel nevez be a pályázatra. Ugyanakkor a pályázat jeligés, irodalmon kívüli szempontok tehát nem játszhatnak közre a beérkezett pályaművek bírálatakor. Csanda Gábor, a zsűri elnöke az Új Szónak kifejtette: noha létezik már Forbáth Imre-díj, Madách-díj, Madách-Posonium-díj, Talamon Alfonz-díj, a felsoroltakat rendkívül kötött szempontok és szabályok szerint adják, például a nevezésekhez a fentebbiek esetében az kell, hogy valamilyen értelemben elismert alkotó legyen a pályázó, már megjelent, jó színvonalú kötettel vagy jelentős életművel rendelkezzék – az év legjobb irodalmi alkotása esetében viszont bárki pályázhat, ismeretlenként és névtelenként a neve sem jelenthet semmiféle előnyt vagy hátrányt a mű megítélésében. A kiírók tehát a lehető legnyitottabb, legliberálisabb megoldást választották, köszönhető ez az ötletgazda, Németh Zoltán irodalomkritikusnak is. Itt ugyanis kizárólag az esztétikai érték a mérvadó, s csak egy legjobb lehet. Idén negyven alkotásból mazsolázott a H. Nagy Péter, Keserű József és Csanda Gábor összetételű zsűri, s mint azt Csanda Gábor kifejtette, Bárczi Zsófia munkája azért is bizonyult egyértelműen a legjobbnak mindhármuknál, mert a Trisztán és Izolda felépítésében a nyelvet nem csak eszköznek tekintette. „A nyelv ugyanis nem pusztán eszköze az irodalomnak, a nyelv maga az irodalom is lehet. Bárczi Zsófia a nyelven belül teremtett irodalmat, minden részletében ura volt ennek a prózanyelvnek. Hangsúlyozom, szövegében nem ez az egyetlen szempont, mellyel a többi fölé kerekedett” – taglalta lapunknak. A Trisztán és Izoldát a pénteki ünnepi esten Kiss Szilvia színésznő olvasta fel. Hizsnyai Zoltán a díj kapcsán megjegyezte: tervezik, hogy jövőre a beérkezett jeligés alkotásokat a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága honlapjára is felteszik, s internetes szavazással döntheti majd el a nagyérdemű, hogy szerinte ki a legjobb, vagyis lesz egy közönségdíj is. A fesztiválon Jókai Anna, Bárczi Zsófia és különösen H. Nagy Péter észrevételei, hozzászólásai tartalmazták a legértékesebb, legmagvasabb esztétikai-filozófiai töltetet; minderre egy részletesebb beszámolóban visszatérünk.