Megjelent az Opus (2013/3) legújabb száma
Az Opus legújabb számát Gágyor Péter nyitja, kortárs amerikai költők verseinek fordításával, majd a Fikciók szövegtömbben Szalay Zoltán Károlyszalonna című prózája következik, melynek kulcsfiguráját észrevétlenül kebelezte be a városi szmog és őrület, majd elnyelte a végeérhetetlen tülekedés, s rámeredt a város örökös vicsora. Szunyog Zsuzsa Jill és Joe Hollywoodbaaan című izgalmas prózája után Kötter Tamás Egynek, kettőnek, mindegyiknek című fikciójában megismerhetünk egy irodai alkalmazottal, aki munka helyett híreket olvas az interneten, s vicceket küld e-mailben, a szomszéd szobában lévő kollégáinak.
Mester Györgyi prózájában egy nagydarab, tüzesvérű markotányosnőről olvashatunk, aki kereskedőként férkőzött a sereg közelébe, ha kellett főzött, vagy éppen beteget ápolt, s büszkén vállalta, hogy ő volt a tábor cafkája. Baka L. Patrik barátjának, R. Nagy Krisztiánnak ajánlja a Tündérkirálynő című, hét epizódból álló elbeszélését, a tehetségét Pegazus-díjjal is igazoló Vojakovič Cyntia pedig arról ír, hogy Ki az úr a kocsmában?
A Minták című blokkban Juhász Gergely próbál tömörített, de érthető leírást adni arról, hogy mi az a mémelmélet, honnan jött és mit állít, Hegedűs Norbert tanulmánya pedig arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja Neil Gaiman Amerikai istenek című regényében azokat az elemeket, amelyek a történetekről, a történetek meséléséről szólnak. H. Nagy Péter a Felhőatlasz című produkció(k)ról szól a Párhuzamos mintázatok című kommentárban, melyből kiolvasható, hogy annak ellenére, hogy a mű kiválóan „leképezi” az értelmezés működését, érdemes óvatosan bánnunk a Felhőatlasz által kínált mintázattal. Hegedűs Orsolya Onomasztika és hermenautika címmel közöl tanulmányt Név és értelem Terry Pratchett Korongvilág-regényeiben alcímmel, melyben egy 19. századi magyar példával nyit, és többek között arról van benne szó, hogy az irodalmi szövegekben előforduló nevek funkcióinak értelmezői szerint az irodalmi alkotásokban rendre megfigyelhető a rontott nevek használata. Csehy Zoltán nyitja a Palimpszeszt blokkot, „A férfiasságot énekelem” című tanulmányával, A férfiszépség érzéki polivalenciája Berda lírájában alcímmel. Berda József (1902-1966) a testi örömök egyik legnagyobb költője volt, akinek verseiben a testiség, az ételek és italok élvezete egészen különleges, kiemelt szerephez jutott. Németh Csilla esszéje, a Perverzió kritikája? Restif de la Bretonne leghírhedtebb regényéről szól, amelyben a szerző egy olyan erotikont szeretett volna a világ elé tárni, amely érzékletesen és nyíltan vezeti be az olvasót a szerelmi gyönyörök paradicsomába, de közben megkíméli őt a De sade-i képzelet minden szado-mazochisztikus kegyetlenségétől. Motörhead, Schopenhauer, kék Camel, avagy hogyan épül a Halálcsillag címmel Rácz Gergő kritikája folytatja a blokkot, Cserna-Szabó András legújabb regényéről és Baka L. Patrik zárja Keserű József Az össze nem függő parkok című regényének kritikájával.
A lapszámot drMáriás Béla, a Vajdaságban született és a művészi pályát is ott kezdő, majd Budapesten kiteljesítő képzőművész illusztrálta legkorábbi és legfrissebb műveivel, Szombathy Bálint pedig Örök frissesség és megújulás címmel mutatja őt be az olvasónak.
A Peronban olvashatjuk a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke Örkény születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázat nyertes műveit, valamint a komáromi Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke által meghirdetett Irodalom és borkultúra című pályázat díjnyertes alkotásait.
A Tájékoztatóban képes összefoglalót olvashatunk a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendezvényeiről.
(-ne-)
