Ipolyszalka. November 11-én rendezték meg a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) és a helyi önkormányzat szervezésében a IV. Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalmi Konferenciát, amelynek témája volt a magyar művészeti szakirodalom és művészeti kritika 1918-tól napjainkig. 

Levezető elnöke Lacza Tihamér, az SZMÍT Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekciója elnöke volt. A rendezvény Turczel Lajos síremlékének megkoszorúzásával kezdődött (Nagy János szobrászművész alkotása), ahol Németh Zoltán költő, irodalomtörténész mondott emlékező beszédet. Arról a Turczel Lajosról, aki ahhoz a generációhoz tartozott, aki hite szerint a semmiből teremtett magyar irodalmat Szlovákiában, a lakosságcsere, a kitelepítés, valamint a reszlovakizáció évei után. Mint minden évben, most is a helyi alapiskola adott otthont a konferenciának, ahol előadások hangzottak el a képzőművészeti szakirodalomról, melyet Lacza Tihamér vázolt fel, bemutatásra került az Atelier című folyóirat a főszerkesztő, Kopócs Tibor képviseletében, majd Németh Gyula, a Naszvadi Tűzzománc Művésztelep alapítója tárta a hallgatók elé, kik azok az ismert képzőművészek, akikről publikált, akiket bemutatott aktív tevékenysége során az olvasónak. A  neves irodalom-, művelődéstörténész és kritikus emlékének tiszteletére 2009-ben alapított Turczel Lajos-díjat, idén a Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekció javaslatára az SZMÍT választmánya Kubička Kucsera Klára művészettörténésznek  adományozta, aki számos művészeti kiadvány szerkesztője, monográfiák, tanulmányok szerzője, a csehszlovákiai magyar képzőművészet legalaposabb ismerője. A rendezvény végén Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke felköszöntötte a 60. születésnapját közelmúltban ünneplő Pénzes Istvánt, a tudományos szekció alapító tagját, majd Csicsay Alajos  elmondta laudációjában, hogy ha egy mondatban kellene belesűrítenie, ki is valójában az ünnepelt, akkor csak annyit mondana, hogy Pénzes István a szlovákiai magyar kulturális élet egyik egyszemélyes intézménye. 

Nagy Erika