„A kortárs líra egyik legragyogóbb teljesítménye, Vida Gergely remekműve nehezen identifikálható szerző-funkciókkal dolgozik – mondta laudációjában Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar ĺrók Társaságának elnöke. – Ha ezeket körül kellene határolni, azt mondanám, hogy a szövegek olyan fiktív és nem fiktív, retorikai és grammatikai figurák találkozási pontjai, melyekben interszubjektív és interkulturális elemek keverednek. A kötetben ráadásul egyfajta »együtténeklés« folyik; igen találóan így jellemezte ezt Rácz I. Péter (aki Vida Gergely értő kritikusa): »A lírai alanyok, hősök egymás kezébe adják, egymás szája elé nyomják a mikrofont egy jó kis karaoke-bulit megvalósítva, mégsem Bábel zűr- és zavarát keltve, hanem az édeni összhangot.« E remekül megvalósított posztmodern kórusban ott találjuk a költészeti múlt nagyjait, de a szerzőjüket vesztett hétköznapi hangok montázsait is.”

     Vida Gergely idén egy igazi „költői mesterhármast” hozott össze, hiszen Rokokó karaoke című verseskötete három jelentős hazai irodalmi díjat – a Posonium Irodalmi Díj különdíja, Madách-díj, Forbáth-díj – kapott.

     A kiadók tekintetében a Kalligram is mesterhármast produkált a tegnapi díjkiosztón: Vida Gergely kötete mellett ugyanis az ő műhelyükben készült Jozef Bžoch Literárne štvrtky című, irodalomkritikákat közreadó kötete, amely a Független ĺrók Klubjának (Klub nezávislých spisovatežov) díját, valamint TomᚠŠtrauss Toto posrané 20. storočie című munkája, amelyet a PEN Club Szlovákiai Központjának díjával jutalmaztak. (me)