A Szlovákiai Magyar Szép Irodalom 2007 c. antológia bemutatója
Dátum: 2007. június 11. hétfő, 10:19
Rovat: Rólunk írták


Színfoltok

Új Szó, 2007. 06. 09.


Dunaszerdahely. Csütörtökön mutatták be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága kiadásában megjelent Szlovákiai magyar szép irodalom 2007 című antológiát.


     A Grendel Lajos és Tőzsér Árpád által válogatott gyűjtemény szerzői között élvonalbeli literátoraink alkotásai éppúgy ott vannak, mint a reményteli fiatal prózaíróink és költőink munkái. A 2004 óta megjelenő ikerantológiát idén egy kötetben jelentették meg, az illusztrációk Juhász R. Józsefnek, a hazai avantgárd költészet legismertebb személyiségének Képben vagy? című, a Nap Kiadó műhelyében készült vizuális költészetet, képverseket tartalmazó kötetéből származnak.

     A harminchét szerző nyolcvankét alkotásáról H. Nagy Péter irodalomkritikus mondott véleményt a tőle megszokott alapossággal. H. Nagy szerint az irodalom nem ismer határokat, mivel térben és időben széles horizontú az antológia. Míg Csóka Ferenc Egyiptomba kalauzolja el az olvasókat, addig Duba Gyula Pozsonyba, Végh Péter pedig Afrikába. Hogya Györgynek pedig a Gilgames egy részlete áll az írása mértani centrumában. Az irodalomkritikus kiemelte többek között Kulcsár Ferenc és Kanovits Zoltán szórakoztató kétsorosait, Varga Imre Baudelaire-re utaló írását, Juhász Katalin visszafogott lírai teljesítményét, és a kötet színfoltjának tartott Mizser Attila-verseket.

     Kecskés Ildikó és Kočkovič Péter előadásában meghallgathatta a közönség Vida Gergely Játszanék kezével című költeményét és Hizsnyai Zoltán lírai kommentárként írt Látszanék szemével című versét. Emellett az antológia szép számban jelen lévő szerzői maguk is felolvastak műveikből.

„A klasszikus novella-formától távol van a kötet számomra legfigyelemreméltóbb s egyben legerősebbnek tűnő darabja, Monoszlóy Dezső Tudathasadás című kis írása is, de ez azért valamiképpen mégis kielégíti a novellaolvasó újság- és meghökkenés-igényét: itt maga a történet (ha a szabad asszociációk e füzérét lehet történetnek nevezni) a meghökkentő fordulat. Az általános emberi történéskontinuumhoz viszonyítva az. A környezetében és a környezet eseményeiben magát végletesen és vészjóslóan idegennek érző Élet Mihály jön valahonnan, és megy valahová, s annak alapján, amit előző és következő életéről a jelen történéseibe bevillogó képekből megtudunk, e volt és lesz-szakaszokat élet-kontabilisaknak tételezhetjük (ide céloz talán a figura vezetékneve is: Élet!), s ebben a tételezett normális életben a radikális fordulat az olvasott szövegben megjelenített pillanat: a »jelen« teljes egzisztenciális és grammatikai idegensége” – írja tartalmas utószavában Tőzsér Árpád.

     Grendel Lajos pedig így vall a kötet végén a válogatásról: „Az elmúlt esztendő sem volt a meglepetések éve a szlovákiai magyar lírában; állóvíznek mégsem nevezném azt, ami a költészetünkben történt ennek a századnak a bő első fél évtizedében. Versírógépről sem beszélnék, mint harminc évvel ezelőtt Domonkos Mátyás, az akkori magyar lírikusok Sztahanovot megszégyenítő termelését és a költészet elszürkülését több-kevesebb joggal kárhoztatva. Verset akkor is, most is sokan írtak, írnak. Nincs hát abban semmi meglepő, ha a verstermésben a középszer dominál. Minden korban így volt ez, miért lenne éppen most másképp? A magyarországi lírában sem mindennapos az olyan eseményszámba menő kötet, amilyen Borbély Szilárd Halotti pompája volt néhány évvel ezelőtt. S ha ujjonganunk nincs is miért, panaszra csak akkor lenne okunk, ha türelmetlenek lennénk. E sorok írója pedig, már csak lassan, feltartóztathatatlanul élemedő életkoránál fogva is, mind nagyobb türelemmel szemléli, miféle különös virágok vagy bogáncsok növögetnek irodalmunk hímes mezején.”


Nagy Erika







A hír tulajdonosa: SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA
http://www.szmit.sk

A hír webcíme:
http://www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=108