Hommage a Kassák
Dátum: 2007. június 06. szerda, 14:45
Rovat: Rólunk írták


Szabad Újság, 2007. április 4.

120 éve született Érsekújvárott és 40 éve halt meg Budapesten a magyar avantgárd képzőművészet kiemelkedő alakja és a 20. század első felének jelentős magyar költője, Kassák Lajos. Mint festő és grafikus, mint a Tett, a Ma, vagy később a Dokumentum, a Munka és az Alkotás c. folyóiratok alapítója, mint költő, prózaíró és művészeti szakíró jelentős életművet alkotott, sőt a konstruktivizmus egyik meghatározó képviselőjeként nevét a világhír is szárnyaira kapta.


     Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a jubileumok jó alkalmat kínáltak személyiségének megidézésére és munkásságának újbóli áttekintésére. A felvidéki megemlékezések közül most két eseményt ragadnék ki. Érdekes módon mindkét helyszínen: Pozsonyban és Érsekújvárt is elsősorban a képzőművész Kassák állt a figyelem előterében, a költőről és prózaíróról inkább csak áttételesen, néhány utalás, illetve egy-egy „speciális” előadás erejéig volt szó. Időben a Csemadok pozsonyi székházában rendezett Hommage ŕ Kassák – 120 c. kiállítás megnyitója (2007. március 20.) megelőzte a másikat, ezért először erről számolunk be. A Csemadok „nagytermeként” elhíresült helyiségben időnként a Pozsonyi Műtermek Szabad Művészeti Társulás (PMSZMT) tagjai mutatkoznak be, és ilyenkor a terem „átminősül” Pozsonyi Magyar Galériává. Ezúttal több pozsonyi képzőművész (pl. Barta Gyula, Jaksics Ferenc, Kalita Gábor, Nagy József Nagy Zoltán, Schrantz György stb.) és a Királyhelmecen élő és alkotó Csótó László Kassák ihletésére született műveit tekinthette meg a tárlatnyitó viszonylag népes közönsége. A megjelenteket Kalita Gábor, a PMSZMT „mindenese” üdvözölte, majd röviden ismertette a társulás eddigi tevékenységét és kiállításait, végül Kassák Lajosról beszélt, megjegyezve, hogy olyan baloldali alkotóról van szó, aki egyetlen politikai és társadalmi rendszernek (legyen az Horthyé vagy Rákosié) sem volt elég jó és megbízható, és ő nem is törekedett erre, ezért is van az, hogy mindmáig nem úgy él a köztudatban, mint ahogy az művészi kvalitásai alapján elvárható lenne. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának elnöke, H. Szabó Kinga művészettörténész volt a következő méltató, aki örömének adott hangot, hogy a PMSZMT ilyen lelkesedéssel foglalkozik a pozsonyi magyar képzőművészeti élet szervezésével, és arra is futja energiájából, hogy a múlt nagy művészegyéniségeinek emlékét is ápolja. A harmadik felszólaló Duba Gyula író volt, akinek a megnyitón elmondott beszédét lapunk 16. oldalán olvashatják. Az érdeklődők a tárlatot egyébként április 30-ig megtekinthetik.
     A szülőváros sem feledkezett meg nagy szülöttjéről, és ebben egyrészt a Csemadok helyi szervezetének, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, a Kassák Intermediális Kreativitás Központnak, az Érsekújvári Művészeti Galériának, de elsősorban két érsekújvári művésznek: Juhász R. Józsefnek és a A Kassák-kód c. háromnapos (2007. március 22–24.) szimpóziumot végig vezető H. Nagy Péternek vannak eléggé nem méltányolható érdemei. A rendezvénysorozat Kassák Lajos szobrának megkoszorúzásával kezdődött. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a szobor jelenleg a Korzón áll, korábban a főtér egyik sarkából figyelte a város nyüzsgését, helyét most Anton Bernolák szobra foglalja el, aki kétségkívül jeles személyiség volt, de a város hírét mégiscsak Kassák Lajos vitte el a nagyvilágba...). Az ünnepi aktust követően az Érsekújvári Művészeti Galériában Tisztelet Kassáknak3 címmel nyílt kiállítás (kurátora Helena Markusková), ahol Kassák eddig nem publikált két Kollázsát is bemutatták. A megnyitón Marián Varga Bartók Mikrokozmoszát játszotta, majd Anat Pick Miss A. Plot c. „fónikus költeménye” hangzott el. Másnap, március 23-án a „második közelítéssel” Juhász R. József A Kassák-kód kontextusait bevezető megnyitójával folytatódott a Csemadok-székházban a háromnapos szimpózium. Őt Deréky Pál, Csehy Zoltán, L. Simon László, Mekis D. János, Csaplár Ferenc követte. A Párizsból érkezett Papp Tibor Kassák párizsi szemmel c. előadásában és később a vitákban is hangsúlyozta, hogy csak avantgárd létezik, nincs semmi értelme neoavantgárdról és hasonló „folyományokról” beszélni. Suhajda Péter a szabadkőműves Kassákról mondott néhány meglepő dolgot. A „harmadik közelítésre” pénteken este, a Kassák Hommage – multimédia-esten került sor, ahol ismét találkozhatott a közönség Juhász R. Józseffel, Anat Pick-kel, Papp Tiborral, továbbá a francia Michel Girouddal, Székely Ákossal, Szkárosi Endrével stb. A „negyedik közelítés” szombaton, március 24-én zajlott. Czeizel Endre orvosgenetikus személyesen nem tudott megjelenni, de Kassák családfájáról és betegségeiről készült „értékelését” elküldte, amelyet fel is olvastak. A programban szereplő Zalán Tibort egy baleset miatt kellett nélkülöznünk, viszont ott volt Dárdai Zsuzsa, Saxon Szász János (ő egyebek között bemutatta Sáry László és Sáry Bánk Kassák tiszteletére komponált szerzeményének CD-félvételét is), L. Varga Péter, aki Kassák néhány költeményét elemezte sajátos nézőpontból. Fajó János, Kassák talán egyetlen élő tanítványa is jelen volt és előadott Érsekújvárban, a vele készült interjút lapunk egyik későbbi számában közöljük majd. Valamennyi közreműködőt nem soroltam fel, viszont nem hagyhatom szó nélkül, hogy bizony a szlovákiai magyar írók és képzőművészek – finoman szólva – nem „reprezentálták túl” magukat ezen a rendezvényen. A város magyar pedagógusait sem izgatta különösebben Kassák személyisége és művészete, pedig nemcsak az előadások és a különböző érdekes „bemutatók” segíthették volna a nagy művész munkásságának jobb megértését, hanem azok a film- és hangfelvételek is, amelyeken a mestert láthattuk-hallhattuk.  (lt)






A hír tulajdonosa: SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA
http://www.szmit.sk

A hír webcíme:
http://www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=100