Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Rólunk írták: Utat egyengető Iródia

Rólunk írtákA hét végén tartották az Iródia mozgalom jubileumi találkozóját az érsekújvári Csemadok-székházban

Majdnem napra pontosan huszonöt éve, 1983. június 18-án tartotta első összejövetelét az Iródia, a különféle szemléletmódoknak, irányzatoknak, értékrendeknek, érdeklődési köröknek teret biztosító mozgalom, s ennek mintájára kezdődött el a szombat délelőtti műhelymunka a fiatal, szárnybontogató nemzedékkel, mentorok bevonásával, megszólalási fórumot teremtve ezzel a kezdő irodalmároknak. 

 Hizsnyai Zoltán, József Attila-díjas költő,  Juhász R. József, aki az intermediális művészeteket képviseli szerte a világban, Z. Németh István, költő, N. Tóth Anikó, Madách-díjas író, Grendel Lajos, Kossuth-díjas író, Csanda Gábor irodalomkritikus, szerkesztő, Cs. Liszka Györgyi, a Vasárnap főszerkesztője, a Budapesten élő Krausz Tivadar költő, Németország és szülőföld között ingázó Czakó József prózaíró és Tóth László, József Attila – díjas költő nyújtottak szakmai segítséget a fiataloknak, és felolvasták, elemezték a beküldött verseket, novellákat, s ez által lehetőségük volt megismerkedni azzal a csomó fiatallal, akik kezdeni akarnak valamit az irodalommal.
A délutáni programot Hizsnyai Zoltán nyitotta meg szellemes poénokkal tűzdelt beszédével, majd ezt követte Berényi Margit és Plichta Péter, a helyi Csemadok mostani és egykori elnökének rövid köszöntője, valamint Szliágyi Márta és Weiss Márta, az Anton Bernolák könyvtár mostani, és egykori igazgatójának üdvözlete. Elek Tibor, irodalomkritikus, a Bárka folyóirat főszerkesztője, bár nem volt részese az Iródiának, csak a megszűnése után került kapcsolatba az iródiásokkal, így vall a mozgalomról: „Az Iródia kihívás az alkotásra és együttgondolkodásra, mert a művészi alkotás maga is kihívás. (…) Az eddig felsoroltakból is kitűnik, hogy az Iródia célja nem a külső elvárások kiszolgálása, illetve kielégítése, hanem kemény munka, a fiatal alkotó fejlődésének biztosítása, a maximális igényesség szem előtt tartásával.” – olvasható a szervezőbizottság által a második füzetben közzétett „programtipró program”, ahogy Hodossy Gyula az Iródia első számú kezdeményezője és szervezője fogalmazott később. Ez tulajdonképpen az ideológiáktól, esztétikai görcsöktől mentes alkotás szabadságának és az alkotói szabadságnak a programja. Szükségszerűen individuális jellegű törekvés, de egy közösségi szerveződés keretei között, amely ellentmondás kezdettől előrevetítette az Iródia majdani széthullásának lehetőségét.“
Tóth Károly a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, aki annak idején az Iródia-nemzedék par excellence kritikusaként lépett föl, az autonóm gondolkodásról fejtette ki véleményét, majd Tóth László következett, aki Az együttgondolkodás iskolája címet viselő, az iródiás szerzők korabeli és friss írásait közlő kötetet, amit a Lilium Aurum Könyvkiadó jelentetett meg és Hodossy Gyula állított össze a jubileumra. „Az Iródia alkotói csoportosan – ha jól számolom, illetve ha nem veszem ide a szélesebb körű Tsúszó Sándor-kötetet (Legyél helyettem én, 1992) – eddig három gyűjteményben tartottak seregszemlét. Elsősorban a Balla Kálmán és Grendel Lajos szerkesztette Próbaútban huszonkét esztendeje (1986-ban), a mozgalom létrejöttének tizedik évfordulójára megjelent, Kulcsár Ferenc és Hodossy Gyula szerkesztette  Iródia 1983–1993 című antológiában, valamint az ugyancsak Hodossy Gyula összeállította, a huszonötödik évforduló alkalmából napvilágot látott, Az együttgondolkodás iskolája című gyűjteményben. A mára legendássá vált bemutatkozó antológia, amely politikai okok miatt nem viselhette az Iródia címet, éa a kötetben még csak utalást sem találhatni a mozgalomra, melyet akkorra már betiltottak és szervezőjét, Hodossy Gyulát a legváltozatosabb eszközökkel és módokon igyekeztek befeketíteni és egzisztenciálisan ellehetetleníteni, egy futballcsapatnyi szerző – Csepécz Szilvia, Farnbauer Gábor, Fellinger Károly, Hizsnyai Zoltán, Hogya György,, Hodossy Gyula, Juhász (R.) József, Krausz Tivadar, Ravasz József, Szentandrási Tibor és Talamon Alfonz – verseit, novelláit tartalmazza. A tízéves évfordulóra szerkesztett antológiában több mint háromszor ennyien – harmincnégyen – kaptak hangot, a költők, prózaírók mellett az esszéírók és kritikusok is, köztük azóta pályát módosítottak, akik más területeken váltak a (szlovákiai) magyar szellemi élet és művelődés kikerülhetetlen elemeivé, illetve akik íróként máig nem tudtak eleget tenni a feléjük irányuló elvárásoknak, s számosan, akiknek jelenléte azóta, ha nem is mindennaposnak, de mindenképpen tartósnak mondható, s rég túlvannak első, második, sokadik kötetükön, s természetesen meg kell említeni az időközben elhunytakat is. Az együttgondolkodás iskolájának merítése  ismét visszafogottabb: tizenöt író két-két munkáját – egy korait, még valamelyik Irtódia-füzetből, s egy azóta született újabbat – olvashatjuk benne. A szerkesztői szándék világos, egyértelmű: a mozgalom egykori népes szerzői táborából számba venni azokat, akiknek az elmúlt negyedszázad alatt érvényes, azaz valamilyen értelemben működő életművet, illetve műveket sikerült létrehozniuk, valamint a kezdőpont, illetve egy későbbi mű segítségével felvillantani az egy-egy szerző által megtett utat, legalábbis valamilyen módon kiemelni annak felületi pillantásra is látható jegyei közül ezt-azt.“ –hangzott el Tóth László laudációjában.
Ezt követően megemlékezett a mozgalomról és köszöntötte a jelenlévőket a Magyar Írószövetség küldöttje, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, egyetemi docens, az Írószövetség választmányának tagja is.
Csanda Gábor röviden megemlékezett azokról, akik sajnos már nem érhették meg a jubileumi ünnepséget. A jelenlévők egy perces néma felállással emlékeztek az Iródia egykori nesztoraira. Elsőként a tavaly kilencven éves korában elhunyt Turczel Lajosra, a fiatalon, mindössze ötvenöt évesen elhalálozott Zalabai Zsigmondra és Dusza Istvánra, aki ötvenegy évesen távozott közülünk. Az iródiások közül pedig Longauer Róbertra (1956–2004), grafikusra és festőre, a tragikusan elhunyt  „abszolút kisebbségi” megtestesítőjére Pálovics Lászlóra (1966–1989), Szabó Ildikóra (1964–1986), akit a népköltészet, a népmese vonzott, Talamon Alfonzra (1966–1996), akinek emlékére a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) 2006-ban díjat alapított és Vörös Péterre (1947–2004, prózaíró, költő, kritikus), aki súlyos betegségben hunyt el.
Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke, a mozgalom alapítója zárta beszédével a rendezvény hivatalos részét, melyben kitért az Iródia három évének történéseire, szépségeire és buktatóira egyaránt.


Nagy Erika
Új Szó
2008.6.26.




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Rólunk írták
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Rólunk írták:

Vida Gergely kapta a Madách-díjat

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Rólunk írták

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.16 másodperc